KULT
A Rovatból

Kevés pénzből tűrhető akciófilm – Nem annyira rossz, mint gondolnánk: ez Maga a pokol!

Miután megnéztem a Maga a pokol előzetesét, eléggé megijedtem, hogy erről a rettenetről nekem írnom kell. De kellemesen csalódtam, meglepően jól szórakoztam a szörnyű, „B” filmnek tűnő alkotáson. De mégis, mitől jobb film ez, mint egy Dwayne „The Rock” Johnson-produkció?
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. április 29.


Link másolása

Azt hiszem erre a kérdésre egyszerű a válasz. Emberi, és ahhoz képest, hogy a költségvetése nem volt túl magas, szórakoztató, valamint foglalkozik a karaktereivel. Nem érinthetetlen félistenekkel van dolgunk, hanem hús-vér, profi katonákkal. Történetünk szerint egy Delta kommandó-akciót követünk valahol a Fülöp-szigeteknél.

Egy orosz fegyvernepper/drogcsempész elfogott egy CIA-ügynököt, akit ki kell szabadítani.

Erre a küldetésre a Delta kommandó három veterán katonáját küldik, Abellt (Luke Hemsworth), Bishopot (Ricky Whittle) és Sugart (Milo Ventimiglia). Viszont a csapatnak szüksége van egy földi drónoperátorra a küldetés során, ezért JJ Kinney (Liam Hemsworth) kényszerűségből elkíséri a hármas fogatot.

A kényszerűség abból adódik, hogy a Delta Force nem talált első számú, veteránnak tekinthető, légierőhöz tartozó katonát, ezért a viszonylag tapasztalatlan Kinney „nyerte” meg a feladatot, aki csak azért volt elérhető, mert egy gyomorprobléma miatt lekéste az eltávra menő gépét.

Így nem egy hibátlan, tökéletes izomkolosszust alakít a legfiatalabb Hemsworth tesó, hanem egy újonc bakát, akinek bizonyítania kell a rangidős társai előtt.

Természetesen az egész akció kudarcba fullad, és a film egy nagy menekülésbe csap át, ahol Kinney-t csak egy dolog tartja életben, a drónokat a központból irányító operátorai, Reaper (Russell Crowe) és asszisztense Nia (Chicka Ikogwe).

Meglepően sebezhető karaktereket látunk, még úgy is, hogy sokat megélt katonákról beszélünk. Itt mindenkiért izgulhatunk, hogy túléli-e a bevetést.

Még Russell Crowe-nak is adtak több izgalmas B történetszálat, miközben az egész eseményt csak egy székben követi végig rádión és a drón kameráján keresztül.

Kicsit olyan érzés a Hemsworth-Crowe kettős, mint a Drágán add az életed McClane-Powell kapcsolata. Nem találkoznak sose, de együtt küzdenek a katonák életéért.

Az akció korrekt, nemcsak CGI-szösszeneteket, de sok tényleges robbanást láthatunk, ami szokatlan így 2024-ben. A vizuális effektek rendben vannak, érezni, hogy a rendező William Eubank ért az alacsonyabb költségvetés felhasználásához. Ezt már a 2020-as Árok forgatásán tudta bizonyítani.

Viszonylag kevés pénzből is képes autentikus környezetet teremteni a rendező.

Tudja, hogy kell kezelnie a karaktereit, jól mozgatja a szálakat, ügyesen dolgoznak együtt a színészei, működik a kémia és a machismo. Azért ne feledjük, hogy ez egy igazi tesztoszteronnal telepumpált férfi-film. Itt robbanások, csonkolások, késelések és lövöldözések váltják egymást, moderált mennyiségű párbeszéd kíséretében.

Tisztességes akciófilm, feszült dráma, izgulhatunk is rendesen, minden elismerésem, mi kell még? Nem gondoltam volna, hogy így állok fel a film elől, de akár a többször nézős-filmek közé is bekerülhet William Eubank mozija. Eubank operatőrből lett rendező, amit a Maga a pokol minden másodpercén érezni. Tudja mit-mikor-hogy mutasson meg, úgy, hogy az érdekes legyen a néző számára. Jó tempóban fokozza a feszültséget, nem sajnálja a karaktereit, ha valakinek meg kell halnia, akkor azt már az Árok óta tudjuk, hogy fog járni.

A forgatókönyv megint csak jól sikerült, bár a közepén, az első óra környékén a lendület kicsit alábbhagy.

A párbeszédek nem fárasztóak, sokat dob, hogy nemcsak Liam Hemsworth van a középpontban, hanem a csapata és a központban lévő drón operátorok is. Bár egyértelműen Hemsworth a főszereplő, a túlélésért bizony együtt kell dolgoznia egy csapattal. Viszont nem esik át a másik oldalra, nem érezni háborús és hadsereg-propagandának. Nem emiatt a film miatt fog mindenki beállni a seregbe. Ez csak egy izgalmas mozi egy balul sikerült bevetésről, a szörnyű magyar cím mellett.

Nem azt mondom, hogy a Maga a pokol nem egy tipikus streaming-film, mert nagyon hasonló azokhoz. A költségvetése, a szereplőgárda és az egész produkció a streaming-utóérzést kelti, de valahogy mégis megérdemli a moziforgalmazást.

Lehet, hogy a rendezés és a forgatókönyv valami olyasmit ad hozzá, amit egy Tyler Rake-nél, Kate-nél vagy egy Polar-nál nem éreztem.

Persze, szórakoztató, hogy egy elpusztíthatatlan félisten végigdarál egy hadseregnyi embert, de nincs semmi kötődés a tökéletes karakterekhez.

Szerintem több száz akciófilmet láttam életem folyamán, lehet még többet is, de a streaming-akciófilmek csak átfolynak az emberen, amíg egy Kommandó, Rambo, vagy Ragadozó azért a nézővel marad.

Persze a Maga a pokol nem egy ezekhez hasonló klasszikus, de érzésre sokkal jobb, mint amit a zsánerben kaptunk eddig a 2024-es évben.

Aki szereti az akciófilmeket, nem lőhet mellé a Maga a pokollal. Azért klisékkel találkozni fogunk, nem hibátlan a mozi, de meglepően szórakoztató.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Horváth László
A Soproni Petőfi Színház színésze Radványi Géza klasszikusában, a Valahol Európában című filmben is szerepelt.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. május 14.


Link másolása

Május nyolcadikán elhunyt Horváth László, tudatta az MTI-vel fia, Horváth Tamás.

„Búcsúzunk Kuksitól, a Valahol Európában című film egyik kedvenc karakterétől”

– írják a közleményben.

Horváth László 1940-ben született Budapesten, majd Radványi Géza rendező fedezte fel, ezután pedig számos magyar filmben szerepelt.

1956 után Münchenbe emigrált, reklámfilmeket készített és rendezőasszisztensként dolgozott. 1980-ban hazajött Magyarországra, és élete utolsó éveiben a Soproni Petőfi Színházban dolgozott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Kórházba került Jordán Tamás
A Nemzet Színésze mindenkit megnyugtatott: a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hamarosan újra színpadra is áll.

Link másolása

Kórházi kezelésre szorul Jordán Tamás. A Nemzet Színésze azonban a Blikknek azt mondta, hogy már sokkal jobban van, és hamarosan újra színpadra áll.

Jordán eddig szinte minden nemzet színésze választáson részt vett. A Blikk szerint ezért is volt feltűnő, hogy nem volt ott május 3-án a Nemzeti Színházban, amikor a testület Kulka Jánosnak szavazta meg a címet.

„Kórházba kerültem egy kisebb beavatkozás miatt, amiről bővebben nem szeretnék beszélni. Annyit viszont mindenki megnyugtatására elárulhatok, hogy nem baleset ért, a probléma gyógyítható és szerencsére nem is súlyos. Hála Istennek, már sokkal jobban vagyok. Ha minden jól megy, vasárnap már otthon lehetek, hamarosan pedig újra színpadra állhatok”

- mondta a lapnak Jordán Tamás. Mint kiderült, a színésznek már egy április végi előadását is le kellett mondania.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
„Úgy látom magam, mint a Titanic zenekara” – Pályaelhagyó és maradó tanárok mesélték el történeteiket egy rendhagyó színdarabban
A Stereo Akt alkotócsoport darabjában összesen 11 volt vagy jelenlegi pedagógus szólalt meg, a végén pedig a közönség bevonásával ötleteltek arról, hogyan lehetne jobbá tenni az oktatást.

Link másolása

„2023. november 30. óta nem vagyok többé tanár, legalábbis a jog szerint. De a mai napig teljesen idegennek hat ez a félmondat: pont annyira képtelenül hangzik, mintha azt mondanám, nem vagyok többé anya, vagy nem vagyok többé ember.”

„2019 februárjában mondtam fel. Másnap elköszöntem édesanyámtól, akinél addig laktam, mert a keresetem egészét elvitte volna egy albérlet plusz az étkezés ára.

Budapestre költöztem, elmentem egy személyes interjúra, ahol elém tettek egy szerződést a tanári fizetésem háromszorosáért. Még olvasgattam a papírokat, amikor felhívott egy másik hely, és amikor elmondtam, hol vagyok, a korábbi bérem négyszeresét ajánlották.”

„Alapvetően minden rendben. Aztán egyszer csak meglátod a Facebookon, hogy a szintén felmondott magyartanár ismerősöd és szépséges Szabó Magda-verset posztol, és hirtelen kiesik a laptop a kezedből. Nem kellene neki folyamatosan versek és gyerekek között lennie? És az hogy lehet, hogy a legbölcsebb, legkorrektebb töritanár szoftvertesztelést tanul?”

A kőbányai Wesley János Általános Iskola egyik tantermében ezúttal felnőttek ülnek – némán, komor arccal hallgatják a hangszóróból visszhangzó mondatokat.

A Stereo Akt csapata a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében vitte (rendhagyó) színpadra a Miután felmondtam / Miután maradtam című darabot, amely pályaelhagyó, illetve minden nehézség ellenére is kitartó tanárok történeteit mutatja be.

Alapja a Miután felmondtam blog, amelyet 2023 év elején alapított két érintett pedagógus, Sikoparija Lujza és Kovács Éva. Céljuk az volt, hogy a nagyközönség számára is bemutassák a személyes sorsokat és drámákat, amelyek egy-egy ilyen döntés mögött húzódnak.

„Eleinte a blog írásaiból indultunk ki, de hamar rájöttünk, hogy szükség van az érem másik oldalára is: azoknak a pedagógusoknak a történeteire, akik a pályán maradtak, és minden kritikusságukkal együtt belülről folytatják az ellenállást”

– meséli Boross Martin rendező, művészeti vezető, akin kívül egy dramaturg és két drámainstruktor vett még részt a koncepció kidolgozásában.

A cél Boross szerint az volt, hogy a megszólalók az ország különböző pontjairól, a közoktatás különböző szakaszaiból, mozaikként kiadjanak egy rendszerszintű problémát. A blog szerkesztői is elküldték a saját kedvenceiket, ezekből választottak ki hatot. A maradók pedig ismerősi körből vagy ajánlás útján kerültek ki, illetve olyan is akadt, aki korábban már megszólalt a témában, és egy interjújának köszönhetően kérték fel.

Boross Martin

Sikoparija Lujza

A közönséget az előadás elején két részre osztották, az egyik csapat a pályaelhagyók, a másik pedig a maradók történeteit hallgatta meg először. A helyszín és az előadásmód is szimbolikus volt: a pályaelhagyóknak csak a hangját lehetett hallani, míg a maradók – egy kivétellel, aki épp táborozott az osztályával – személyesen is ott voltak. Ők viszont egy már nem használt, elhagyatott és lepusztult iskolaépületben beszéltek pár száz méterrel arrébb a motivációikról és belső vívódásaikról.

„A nulladik szülőin el fogom mondani a leendő osztályom szüleinek, hogy 3+2 éves szerződést kötök az osztállyal, 10. évfolyam végén felmondási opcióval. Ha a harmadik év végén úgy állnak a dolgok, hogy nem tudom többé a szakmai hitelemet és a nevemet adni ahhoz, ami az iskolában zajlik, ki fogok lépni a rendszerből”

– szögezte le az elsőként kiálló Horváth András, a kőbányai Szent László Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. Hozzátette: nagyon nem szeretné, de elkerülhetetlennek látja, hogy ez előbb-utóbb meg fog történni.

Horváth András

Szilágyi Kitty

Egy soproni egyházi iskola tanára, Keresztény Dorka a rendszeren belüli lázadás taktikáját választotta. „A fénymásolási limitemet arra használom az iskolában, hogy a könyvekből véletlenül kifelejtett múveket pótoljam. Belülről bomlasztom a rendszert: József Attilával, kortárs irodalommal, színházzal” – fogalmazott, hozzátéve: „Mi van velünk, akik maradtunk? Összekapaszkodtunk, mert világossá vált számunkra, hogy magunkon kivül másra nem számíthatunk.”

Varga Sándor az Eötvös József Gimnáziumból azzal kezdte, több mint 30 éve tanító mestertanárként a pályája csúcsán van, a polgári engedetlenségi akcióba inkább a fiatalabb kollégáival vállalt szolidaritás miatt szállt be.

„A státusztörvényt végig sem olvastam, nem érdekelt különösebben, én csak tanítani akartam. Természetesen nekem is el kellett számolnom a lelkiismeretemmel, például a diákjaim és a gyermekeim előtt. Azt mondtam nekik, hogy úgy látom magam, mint a Titanic zenekara: addig játszom, ameddig hagynak.”

Szilágyi Kitty óvodapedagógus, civil aktivista pedig szinte a sírás határán mesélte: eleinte abban bízott, hogy képes lesz a rendszer hiányosságait kiküszöbölni, és megadni mindent a gyerekeknek, amire szükségük van. Aztán elvették tőlük a lehetőséget, hogy dönthessenek arról, ki léphet iskolába, és olyanok kezébe adták, akik még csak nem is találkoztak a gyerekekekkel.

„Sikerült az intézményvezetői államvizsgám, másnap pedig Novák Katalin aláírta a státusztörvényt. És akkor tudtam, hogy intézményvezető már nem leszek.”

A történetmesélő részhez szerettek volna hozzátenni még valamit a végére, hogy a nézők is aktív alkotóivá váljanak az élmények, illetve ne szomorú, frusztrált hangulatban távozzanak, hanem legyen egy konstruktív része is az estének.

A két részre osztott közönség ezért egy harmadik helyszínen újraegyesült, ahol kisebb csoportokba rendeződtek, majd egy-egy padot körbeülve próbálták megválaszolni az alábbi kérdéseket:

  • Mi garantálhatja, hogy jó tanárok dolgozzanak az iskolában?
  • Mit szeretnénk, hogy egy diák megtapasztaljon az iskolában?
  • Mit jelent a társadalom számára az oktatás? (Jelenlegi/ideális állapot)

A keretet ehhez egy elképzelt iskolai évzáró külsőségei biztosították, élen egy teljesen fogalmatlan “tankerületi vezető” – valójában a darab egyetlen színész szereplője – videós bejelentkezésével, aki beszédében zseniálisan hozta azt a közhelyparádét, ami (sajnos) gyakorlatilag bármelyik valódi ünnepségen elhangozhatott volna.

Az előadást egyelőre a most lezajlott két alkalomra tervezték, de mivel mindkét este hetekkel hamarabb telt házas lett, nem kizárt, hogy ősszel újabb előadásokra is sor kerül majd.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba, az Operettszínház színművésze
A színművész Shakespeare-, Molière-, Schiller-főszerepek mellett modern klasszikusokat is alakított.

Link másolása

Hosszan tartó betegség után 59 évesen elhunyt Jantyik Csaba színművész, a Budapesti Operettszínház társulatának tagja – közölte Facebook-oldalán az Operettszínház.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy tegnap éjszaka hosszan tartó betegség után 59 éves korában elhunyt Jantyik Csaba színművész, társulatunk tagja”

– írták.

Jantyik Csaba 1964. július 30-án született Békésen. Szentesen a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett irodalmi-drámai szakon 1982-ben, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakára, Horvai István–Kapás Dezső osztályába. Diplomáját 1987-ben vette át – írja a Fidelio. Számos nívódíj mellett kitüntették a Debrecen Kultúrájáért díjjal.

2001-ben az Operettszínházhoz szerződött, ahol A muzsika hangja című világhírű musicalben Von Trapp kapitányt alakította először a budapesti közönség előtt. Fontosabb szerepei az intézményben: Kánkán (Aristide), West Side Story (Schrank), Mária főhadnagy (Kossuth Lajos), Lili bárónő (Malomszeghy báró), Menyasszonytánc (Rabbi), Abigél (Torma Gedeon), Szentivánéji álom (Theseus), Viktória (Webster), Rebecca (Julyan ezredes), János vitéz (A francia király), Hegedűs a háztetőn (Kocsmáros), Jekyll és Hyde (Apa, Lord Savage).

Jantyik Csabát a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET: