szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Heteken belül lezárul az Unió vizsgálata, amelyet a kínai elektromosautó-gyártók állami támogatása miatt indítottak. Egy friss elemzés 15-30 százalékos védővám kivetésére számít, ami a dokumentum szerint még mindig nem lesz elég az európai piac megvédésére.

Az Európai Bizottságtól 15-30 százalékos vám kivetésére számítunk. De még ha ennek a tartománynak a felső sávjába kerülnek is a vámok, egyes kínai székhelyű gyártók továbbra is képesek lesznek kényelmes profitot termelni az Európába exportált autóikon, mert jelentős anyagi előnyöket élveznek

áll a Rhodium Group nevű független kutatócsoport friss elemzésében, melyet a kínai elektromosautó-dömping ügyében adtak ki, és melyet a Financial Times szemlézett.

Mint ismert, az Európai Unió tavaly vizsgálatot indított a feltűnően olcsó kínai elektromos autók ügyében. Az EU szerint a kínai gyártók nagyon bőséges állami támogatásban részesülnek, így tudják jelentősen lenyomni az áraikat, annyira, hogy kiszorítják az európai piacokról a hazai e-autókat. Az Unió célja az európai piacok megvédése, és a vizsgálat heteken belül esedékes lezárulta után az Európai Bizottság valószínűleg védővámok kivetését szorgalmazza majd.

Orbán Viktor akkugyártó nagyhatalmi álmát torpedózhatja meg Brüsszel a kínai autóipar vizsgálatával

Elárasztják az uniós piacot a mesterségesen olcsón tartott kínai elektromos járművek, ami előbb-utóbb az európai gyártók és beszállítók elsorvadásához vezet. Ursula von der Leyen ezért bejelentette, hogy az EU fellép a dömping ellen, és leszámol a kínai társaságok tisztességtelen versenyelőnyével. Épp akkor, amikor Orbán mindent egy lapra feltéve nekiállt ezen kínai társaságok összeszerelő üzemévé alakítani Magyarországot.

A Rhodium Group szerint a várható alacsonyabb védővámok helyett azonban valószínűleg 40-50 százalékos vám kivetése lehet szükséges ahhoz, hogy csökkentsék az európai piacok vonzerejét a kínai gyártók számára. Jelentésük szerint egyes gyártók – mint például a Magyarországon is terjeszkedő BYD – távoltartására még ennél is nagyobb sarc kivetése szükséges.

A jelentés a BYD Seal U nevű modelljét hozza fel példának. Ezt Kínában 20 500 euróért (vagyis 8 millió forintért), az EU-ban pedig ennek több mint duplájáért, 42 000 euróért (16 és félmillió forintért) árulják. Az egy eladott autón képződő becsült nyereség 1300, illetve 14 300 euró (félmillió, illetve 5 és fél millió forint), ami erősen ösztönzi az exportot. A Rhodium Group számítása szerint egy 30 százalékos védővám érvényesítése után is 15 százalékos (4700 eurós) uniós prémium maradna a BYD-nél a kínai értékesítés nyereségéhez képest, vagyis az Európába irányuló export továbbra is rendkívül vonzó maradna.

A BYD célja, hogy 2025-re megszerezze az EU piacának 5 százalékát, 2030-ra pedig 10 százalékát. A jelentés szerint a társaságnak az is belefér, hogy ennek érdekében akár csökkentse is az árait.

A Kínából származó elektromos járművek importja, beleértve az ott üzemekkel rendelkező, de nem kínai gyártókat is, a 2020-as 1,6 milliárd dollárról 2023-ra 11,5 milliárd dollárra nőtt. A kínai márkák piaci részesedése ez idő alatt több mint négyszeresére, 8 százalékra emelkedett. A Transport & Environment nevű civil szervezet szerint idén ez 11 százalékra, 2027-ben pedig 20 százalékra bővülhet.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egyébként éppen a múlt heti CPAC Hungaryn hangsúlyozta: Magyarország több más uniós tagállammal, köztük Németországgal nem támogatja az Európai Bizottság friss javaslatát a védővámok növeléséről.

„Egy ilyen protekcionista intézkedés a verseny ellen megy, deglobalizációs folyamatokat indíthat el, a konnektivitás helyett blokkosodáshoz és kereskedelmi háborúhoz vezet” – fogalmazott a rendezvényen.