Öt olyan ajánlást fogadtak el az Energia21 kezdeményezés tagjai a közelmúltban tartott megbeszélésükön, amelyekre nagy hangsúlyt kell fektetni a megújuló alapú energiatermelés térhódítása érdekében.
Ezek
- a hálózatfejlesztés,
- az energiaközösségek létrehozásának, működésének segítése,
- a zöldenergia felértékelődése a nap és a szél elsőbbségével, kiegészülve a nukleáris energiával, a biomasszával és a biogázzal,
- az energia tárolása feltétele a zöldátmenetnek
- és a célzott finanszírozási megoldások.
Arról, hogy miért éppen ezekre került a hangsúly, ifj. Chikán Attila, a kezdeményezés egyik alapító tagja, az Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója nyilatkozott a Világgazdaságnak. Elsőként a hálózatfejlesztések jelentőségére mutatott rá.
Azért ilyen fontos világviszonylatban is a hálózatfejlesztés, mert a hálózatok fokozott igénybevételnek vannak kitéve, ugyanis nagy kihívás a megtermelt energia betáplálása és a mennyiségének összehangolása a felhasznált energiával. Mivel a hálózatoknak egyre több, kis erőműből érkező villamos energiát kell kezelniük, éppen a fejlesztésük sikerességén múlik a szén- és a gázalapú energiatermelés kivezetése. Ha ez a korlát nem lenne, 2050-re eltűnhetne a szén. De a korlát létezik.
Ezért, ha nem történik jelentős fejlesztés, akkor 2050-re jó eséllyel megmarad a jelenlegi szénalapú energiatermelés harmada, a gázalapú pedig még nőni is fog.
Tehát a zöldenergia-termelő kapacitások bővítésének talán legfőbb akadálya a hálózatfejlesztés, aminek persze komoly műszaki és finanszírozási feltételei vannak.
Az optimális energiahordozó-mixen belül miért éppen a nap-szél zöldkombináció mellett érvel?
A naperőművek nyáron, vagyis akkor adják a legtöbb áramot, amikor a szélerőművek éppen a legkevesebbet, és fordítva. Vagyis az energiatermelés görbéjén belül a napos időszakok éves szinten jól kiszabályozhatják egymást, persze, megfelelő nap-szén arányban. A portfólió kiegyensúlyozottsága terén naperőművekkel már jól állunk, de a szélerőmű-kapacitásokat még bővíteni kell. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a hő előállításában kicsit más a helyzet, ott nagyobb a biomassza, a gáz és a geotermikus energia súlya. A nukleáris és a gázalapú energiatermelés egyenlőre még a rendszer része marad. Gázra ugyanis még hosszú ideig szükség lesz a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásához, a klímaváltozás miatti problémák pedig nagyobbak azoknál, mint amekkorákat az atomenergiával kapcsolatos aggodalmak generálnak.
Az energiatárolás valós lehetőségei nem maradnak el nagyon a hazai szükségletektől?
Ha van energiatárolásunk és jól szabályozható okoshálózatunk, az már egy jó mix. Ilyen esetben, bár nő az energiatermelés volatilitása, de nő a rendszer kiszámíthatósága, az anomáliákra való reagálóképessége is.
Folyamatosan érkeznek a támogatások az energiaágazatba, miért emelték ki mégis a finanszírozás fontosságát?
Célzott finanszírozási megoldásokra lenne szükség. A KÁT jól működött: a termelő az állammal szerződött az áramának adott áron történő eladásáról, de ez már többségében kifutott.
A megújuló alapú energiatermelés most piaci alapon történik, amit nem biztos, hogy a bankok szívesen meghiteleznek.
Erre a területre ki kellene dolgozni új finanszírozási konstrukciókat, például az energiaközösségek számára.
Nem túl kevés az a szélenergia-kapacitás, amelynek létesítését a jogszabály megengedi?
A Nemzeti Energia és Klímaterv frissítésekor jelentős kapacitás került a szélenergia mellé is, első lépésként az teljesen rendben van.
