A kínai kis- és közepes vállalkozások egyre nehezebben tudnak Oroszországba exportálni. Nem arról van szó, hogy az ellátási láncok akadozása miatt lassú a termelés, hanem az amerikai szankciók miatt a kínai nagy bankokon sokkal szigorúbb szabályok mellett mennek keresztül a tranzakciók. Emiatt sok kínai kkv-nak alternatív megoldásokat kell keresni az rendezésére, de vannak cégek, amelyek inkább teljesen leállították az orosz üzleteiket.
Egy guangdong-i székhelyű vállalat alapítója a Reutersnek elmondta, hogy az amerikai szankciók miatt egy bank se vállalata, hogy intézi az Oroszországba exportált termékeinek a kifizetésének a rendezését. Wang (kérésére a cikkben csak így hivatkoznak rá) hozzátette, hogy a kínai–orosz határon tevékenykedő devizabrókerek igénybevételét fontolgatja, hogy a pénzéhez jusson.
Ukrajna lerohanása óta az Egyesült Államok több szankciót is bevezetett Oroszországgal és oroszországi cégekkel szemben. Washington azóta már jelezte Kínának, hogy nem nézi jó szemmel, hogy a szankciók ellenére továbbra is aktív a kereskedelme Moszkvával . Az USA szerint Kína a cégein keresztül finanszírozza az oroszok háborúját. Az amerikai fenyegetések látszólag megtették a hatásukat, hiszen a nem katonai jellegű is visszaesett Kína és Oroszország között.
A kínai bankok tartanak tőle, hogy az USA kiveti rájuk a szankcióikat, ez viszont nagyon érzékenyen érinti az exportra dolgozó kínai kkv-szektort – írta a Reuters kínai forrásokra hivatkozva.
Azok a kínai cégek, akik próbálják megkerülni a nagy bankokat, sok esetben devizabrókereket keresnek fel, illetve vannak, akik kriptovalutákkal próbálják folytatni a orosz üzleteket. Akik nem ennyire bátrak, azok csak szimplán felhagytak az oroszországi exporttal.
Egyszerűen nem lehet a hivatalos csatornákon üzletelni. Aki nem adja fel, annak unortodox csatornákat kell találnia az átutalásokhoz
– magyarázta Wang.
A föld alatt gyökeret vertek az amerikai szankciók
A Reuters megkereste a kínai bankokat, hogy kommentálják az oroszországi üzletek befagyasztását. Az egyik állami nagybank menedzsere elmondta, hogy a hitelezők aggódnak az amerikai szankciók miatt. Az orosz üzletek nagyon kockázatosak, a pénzintézetek pedig nem engedhetik meg, hogy elveszítsék a nyugati csatornáikat. Emiatt sokkal jobban ellenőrzik az Oroszországba irányuló üzleteket, még azoknál a termékeknél is, amiknek semmi közük a haditechnikához.
Minimalizálnunk kell a kockázatokat
– mondta a neve elhallgatását kérő bankár.
A kriptodevizák lehetnek a megoldás az amerikai szankciókkal szemben
Kína és Oroszország között a pénzügyi tranzakciók vagy nagyon lelassultak, vagy teljesen leálltak. Sok cég amiatt földalatti megoldások felé fordul, ami viszont rengeteg kockázatot rejt magában. A kriptodevizák jelenthetik a mentőövek az orosz érdekeltségű kínai cégeknek.
Ezzel viszont az a probléma, hogy Kínában 2021 óta be van tiltva a kriptodevizás kereskedés. A kínai külügyminisztérium azt közölte, hogy nincs tudomásuk arról, hogy a vállalkozások illegális csatornákon üzletelnének Oroszországgal, de ha a a kriptodevizás gyakorlat huzamosabb ideig kitart, akkor Peking nem hagyhatja figyelmen kívül a törvénysértést. Ez alapján a kínai cégek, akik nem adják fel az orosz üzleteiket a tűzzel játszanak.
