A német vállalatok, amelyek hagyományosan vonzó befektetési célpontként tekintettek Magyarországra, most különadókkal, gyorsan változó jogszabályi környezettel és nyílt politikai kampányokkal szembesülnek, amelyek célja a külföldi befektetők kiszorítása a gazdaság bizonyos területeiről – nyilatkozta a lapnak Philipp Haussmann, a Német Keleti Vállalkozások Szövetségének elnökhelyettese, aki szerint az elmúlt időszakban a magyar kormány fokozta a külföldi befektetők megfélemlítését.
A magyarországi helyzet ijesztő
– mondta Haussmann, aki egyben a Klett Csoport egy Magyarországon működő német oktatási vállalat vezérigazgatója is.
A cikkben emellett felemlegetik a Spar és a kormány vitáját is, miután a kiskereskedelmi lánc már az Európai Bizottsághoz fordult a különadók miatt, azt állítva, hogy az Orbán-kormány megzsarolta őket, hogy adják el a magyar leányvállalatukat. Továbbá Lázár János építésügyi miniszter építőipari és alapanyaggyártóknak címzett tavaly novemberi üzenetét is idézik, hogy mi szerint a „külföldi befektetők és építőanyaggyártók persona non graták”. „Nincs helyük Magyarországon” – mondta akkor a miniszter.
A magyarországi német befektetések értéke három év alatt harmadával csökkent, ami egybeesik Orbán Viktor miniszterelnök fokozott piaci beavatkozásaival és a vállalatokra kivetett különadókkal. Miközben a német autógyártók továbbra is bővítenek Magyarországon, más ágazatok kihívásokkal szembesülnek.
A beruházástámogatási források elapadtak, mivel közel két éven át az EU felfüggesztve tartotta a magyar uniós támogatások kifizetését a jogállamisági aggályok miatt – mostanra is csak 12,2 milliárd eurót oldottak fel a valamivel több mint 30 milliárdnyi keretből –, miközben a szűk magyar költségvetési mozgástér miatt is megfogyatkoztak az ösztönzők a cégeknek.
Amint arról részletesen írtunk, a vállalatok is aggodalmukat fejezték ki az ország üzleti környezetével kapcsolatban. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) felmérése szerint a vállalatoknak számos kihívással kell szembenézniük, például a gyenge kereslettel, a magas munkaerőköltségekkel és a szakképzett munkaerő hiányával. Emellett egyre elégedetlenebbek a magyarországi gazdaságpolitika kiszámíthatóságával és a jogbiztonsággal.
A német vállalatok jelentős befektetők Magyarországon, 2437 vállalkozásuk elsősorban az autóiparban tevékenykedik. Ezek mintegy 220 ezer embert foglalkoztatnak, ami a versenyszféra dolgozóinak mintegy tizedét jelenti. Németország egyben Magyarország legfontosabb exportpiaca is. A válaszadók közül azonban a kereskedelmi szektornak vannak a legrosszabb kilátásai, míg a feldolgozóipar és a szolgáltató szektor optimistább.
Ami a foglalkoztatási terveket illeti, a cégek 27%-a tervez felvételt, 54% elégedett a jelenlegi létszámmal, 19% pedig idén a leépítés mellett dönthet. A válaszadók mindössze 33%-a tervez új beruházásokat. A gyenge nemzetgazdaság és az óvatos üzleti kilátások tükröződnek a kockázatok értékelésében. A válaszadók 54%-a a kereslet hiányát nevezte meg aggodalomra okot adó tényezőként, és közel fele a munkaerőköltségek kedvezőtlen alakulását tekinti kockázati tényezőnek. A szakképzett munkaerő hiánya is kihívást jelent, amely elsősorban az IT, a termékfejlesztés és a fizikai termelés területén működő vállalatokat érinti.
Összefoglalva, mind a külföldi, mind a hazai vállalatok aggodalmukat fejezik ki a magyarországi üzleti környezettel kapcsolatban, olyan kihívásokra hivatkozva, mint a gyenge kereslet, a magas munkaerőköltségek, a szakképzett munkaerő hiánya, valamint a gazdaságpolitika és a jogbiztonság kiszámíthatatlansága. A magyar kormány fenntartja, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, de a befektetési környezet továbbra is egyre nagyobb kihívást jelent a külföldi befektetők számára, különösen az autóipari ágazaton kívül.
Címlapkép forrása: Getty Images
