Az érintett tagállamok – köztük Magyarország – az előző évben túllépték az uniós szabályok által megengedett, a GDP 3%-ában meghatározott költségvetési hiánykorlátot. A Bizottság júniusban dönt arról, hogy az egyes esetekben megindítja-e a túlzott hiány esetén követendő eljárást. Az euróövezeti országok pénzbírságra számíthatnak, ha nem korrigálnak, míg az euróövezeten kívüli országoknak hírnevük romlásával kell szembenézniük.
Amint arról múlt héten írtunk, Magyarország ellen szinte biztosan lép Brüsszel, miután a tervezett hiánycélt többször módosítva egészen 6,7 százalékig ugrott a magyar deficit 2023-ban. Ráadásul már idén is módosítottak a 2,9 százalékos célon, azt a kormány 4,5 százalékra húzta és 675 milliárdnyi beruházás kifizetését is elnapolta mellé, de még ez sem lehet elégséges.
Franciaország, Olaszország és Belgium, amelyek hiánya meghaladja a 3%-os küszöbértéket, és nem tervezik, hogy a következő években visszatérnek a megfeleléshez, nagy valószínűséggel szankciókat kapnak. A költségvetési szabályokat a Covid-19 világjárvány idején felfüggesztették, és most egy részben szigorúbb, de beruházástámogató reform után újra élesednek.
Az új szabályokat megerősítette az Európai Központi Bank, amely jelezte, hogy kizárhatja az országokat az új, de még nem tesztelt kötvényvásárlási programjából, ha azok nem követik a túlzott hiány esetén követendő eljárás ajánlásait. Egyes országok, például Spanyolország és Csehország azzal érvelnek, hogy hiányuk idén vissza fog térni a 3%-os szintre vagy az alá, és nem szabadna büntetni őket az átmeneti jogsértésért.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős alelnöke elismerte, hogy lehetnek határesetek. Ilyen esetekben a bizottság dönthet úgy, hogy nem kezdeményez túlzott hiány esetén követendő eljárás lefolytatását, ha egy ország túlzott hiánya közel van a 3%-hoz, de a 2024-es költségvetést figyelembe véve átmeneti megugrásról van csak szó – írja a Financial Times.
Az euróövezeten kívüli Románia jelenleg az egyetlen olyan ország, amely túlzottdeficit-eljárás alatt áll. Lengyelország, Románia és az euróövezeti tag Szlovákia arra hivatkozva kér felmentést, hogy az Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója miatti katonai kiadások miatt a küszöbérték fölé emelkedtek.
Andrzej Domański, Lengyelország pénzügyminisztere azzal érvelt, hogy a NATO-országok közül Lengyelországban a legmagasabbak a védelmi kiadások, még az Egyesült Államokat is megelőzve. Szerinte ezt a rendkívüli helyzetet figyelembe kell venni a túlzott hiány esetén követendő eljárás és az új uniós költségvetési szabályok értékelésekor. Dombrovskis szerint a védelmi kiadások az egyik lényeges tényező annak eldöntésében, hogy megnyitják-e a túlzott hiány esetén követendő eljárást vagy sem.
Azonban nem minden védelmi kiadásra vonatkozik az engedékeny bánásmód: a megreformált uniós költségvetési szabályok értelmében a védelmi célú kormányzati beruházások növekedése diszkontálható, de az ismétlődő védelmi kiadások nem. A bizottságot korábban már érte kritika, amiért nem tartotta be a hiányra vonatkozó szabályokat, különösen Franciaország esetében. A szabályok reformjáról folytatott tárgyalások során Németország és mások is a szigorúbb végrehajtást követelték.
Az egyik valószínű eredmény az, hogy az országok továbbra is a túlzottdeficit-eljárás alá kerülnek, de a Bizottság által ősszel előírt költségvetési kiigazítás kisebb lesz. Dombrovskis hangsúlyozta, hogy a szabályok egyértelműek, és a főbb paraméterek, köztük a túlzott hiány esetén követendő eljárás megindításához szükséges GDP 3%-os küszöbérték nem változott.
Címlapkép: Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős alelnöke. A fotó forrása: EU.
