Élő Nagyvilág

Közel 900 palesztinpárti diáktüntetőt vettek őrizetbe az Egyesült Államokban

Ali Khaligh / Middle East Images / Middle East Images via AFP
Ali Khaligh / Middle East Images / Middle East Images via AFP

A háború vasárnapi történéseiről itt olvashat.

Az amerikai egyetemek ultimátumot adtak a tüntetőknek a sátortáborok felszámolására

Az Egyesült Államok több egyeteme intézett ultimátumot a területfoglaló palesztinpárti tüntetők felé hétfőn, hogy számolják fel illegális sátortáboraikat, eközben Atlantában többeket őrizetbe is vettek.

New Yorkban a Columbia Egyetem rektora helyi idő szerint kora délutánig adott határidőt az egyetem főterén felállított sátrak eltávolítására, ellenkező esetben az abban részt vevő hallgatók jogviszonyát felfüggesztik. Minouche Shafik rektor azt követően tette a bejelentést, hogy hétfő reggelre megakadtak a tárgyalások az egyetemi vezetés és a palesztinpárti tüntetők képviselői között.

A rektor azt mondta, hogy együttműködésre épülő megegyezést akar, amely az intézmény szabályai és a tüntetések menetrendjét összehangolja. A tüntetést szervező és az egyetemen felfüggesztett diákszervezet hétfőn közleményt tett közzé a közösségi médiában és arra kérte a diákokat, hogy védjék meg táborukat.

A Pennsylvaniai Egyetem vezetése is tárgyalásokat folytatott a tüntetőkkel. Az intézmény hétfőn azt közölte, hogy a tiltakozók által kialakított sátortábor ellentétes az egyetem szabályaival, miközben a tüntetők szerint az egyetem “népirtásban” bűnrészes.

Atlantában a Georgiai Egyetemen hétfőn a rendőrök közbeavatkoztak a demonstráción, és többeket őrizetbe vettek.
A fővárosban, Washingtonban a George Washington Egyetem központi füves területén állnak sátrak múlt hét csütörtök óta, itt több környékbeli egyetem képviselteti magát. Az intézmény rektora még vasárnap megismételte, hogy a tüntetők megsértik az egyetem viselkedési szabályzatát. Közölte, hogy a gyűlöletkeltésnek nincs helye az egyetem területén, hozzátéve, hogy a szabad véleménynyilvánítás sem korlátlan.

A washingtoni egyetem területén pénteken az egyetem lezárt központi utcáján a tüntetők tömeges muzulmán imát tartottak, amelyen mintegy 100 fiatal férfi vett részt, és akik előtt egy helyi imám azt hangoztatta, hogy ők fognak változást hozni Amerika számára.

A Connecticut állambeli Yale Egyetemen vasárnap új sátortábort építettek a tüntetők, nem messze onnan, ahol egy héttel korábban a rendőrök hatósági erővel számolták fel a korábbi tiltakozótábort.

Április 17-e óta az Egyesült Államok több száz egyetemén tartottak palesztinpárti, Izrael-ellenes megmozdulásokat. Ezek nagy részét az úgynevezett Diákok az Igazságért Palesztinában (Students for Justice in Palestine) országos hálózattal rendelkező szervezet kezdeményezte, és e tüntetések keretében az intézmények területén sátortáborok épültek fel. Az első tiltakozóakció a Columbia Egyetemen kezdődött a palesztinok és gázai civilek melletti szolidaritást tükröző szlogenek mellett Izrael-ellenes és gyakran antiszemita megnyilvánulásokkal.

A tüntetések általános követelése, hogy az intézmények szakítsák meg a kapcsolataikat Izraellel, illetve olyan, az intézményeket támogató vállalkozásokkal, amelyeket szorosabb szálak kötnek Izraelhez.

A demonstrálók közül a rendőrök összesen már több mint 900 embert vettek őrizetbe a hétfői összegzés szerint. Heves tüntetések voltak többi között New York egyetemein, valamint Bostonban, Atlantában, Indiana és Michigan államban, Texasban az Austin-i egyetemen, valamint Kalifornia több intézményén is.

(MTI)

Az oroszok megint lőtték Herszont

Az orosz csapatok hétfőn ismét ágyúzták a dél-ukrajnai Herszon megyét, egy 60 éves helyi lakos életét vesztette Kizomisz faluban, egy 37 éves férfi pedig megsebesült – tudatta Olekszandr Prokugyin, a régió kormányzója a Telegramon.

Délután az orosz erők rakétatámadást indítottak az ország középső részében fekvő Poltava megye ellen, de senki sem sérült meg, és a rakéták károkat sem okoztak – közölte Filip Pronyin, a régió kormányzója a Telegramon. Az ukrán légierő megerősítette, hogy az orosz erők rakétákat lőttek ki északkelet felől a Poltava megyében lévő Mirhorod város felé. A légierő arra figyelmeztetett, hogy további légicsapások veszélye is fennáll a keleti és az északkeleti országrészek ellen.

Az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ közölte, hogy átmenetileg leálltak a Telegram közösségi portálon az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a katonai hírszerzés és a digitális fejlesztési minisztérium hivatalos chatbotjai (mesterséges intelligencia), amelyek segítenek az orosz agresszió elleni küzdelemben. A Telegram blokkolta a chatbotokat, de rövid időn belül feloldotta. Az Ukrajinszka Pravda hírportál a Reuters hírügynökség értesülésére hivatkozva azt írta, hogy tévedésből blokkolhatták a chatbotokat.

Az ukrán vezérkar hétfői harctéri jelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt nap alatt az ukrán erők 131 ellenséges támadást vertek vissza, ebből 55-öt a Donyeck megyei Avgyijivka irányában. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 467 ezret. Az ukrán erők vasárnap megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 37 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 21 drónt.

(MTI)

Egyiptomi miniszterelnök: Izrael válasza kollektív büntetés volt

Izrael válasza a Hamász 2023. októberi terrortámadására kollektív büntetés volt – jelentette ki hétfőn, a Világgazdasági Fórum Rijádban megrendezett konferenciáján Musztafa Kemal Madbúli egyiptomi miniszterelnök. Madbúli szerint ezt a Gázai övezetben élő minden palesztin megszenvedi.

Ez kollektív büntetés volt. Nemcsak a Hamászt, hanem a Gázai övezetben élő összes palesztint sújtó büntetés

– jelentette ki Madbúli, hozzátéve, hogy több évtizedre lesz szükség az övezet helyreállításához.

Az egyiptomi kormányfő hihetetlennek nevezte Izrael válaszát a terrorszervezet múlt októberi támadására.
Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a konferencián közölte, hogy Egyiptom reméli, hogy megállapodás köttetik a tűzszünetről és a fogolycseréről, de továbbra is Izrael és a Hamász válaszára vár.

Remélem, hogy felnőve a feladathoz mind felismerik: nem hagyhatjuk, hogy fennmaradjon a jelenlegi állapot, amelyben emberéletek vesznek oda

– folytatta a miniszter.

A rendezvényen Jordánia külügyminisztere, Ajmán Szafadi bírálta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök döntéseit, mondván, hogy az izraeli kormányfő azt mondja, hogy győzelmet akar Gázában, de közben országa totális vereséget szenved abban az értelemben, hogy páriaállammá válik. Szafadi Izraelt tette felelőssé a kétállami megoldás elutasításáért, amely szerinte tartós békét teremthetne a térségben.

(MTI)

Az amerikai külügyminiszter szerint sokat javult a humanitárius helyzet Gázában

A Gázai övezeti humanitárius helyzet számottevő javulását tapasztalta az Egyesült Államok az utóbbi hetekben – jelentette ki hétfőn Rijádban az amerikai külügyminiszter, aki mindazonáltal felszólította Izraelt, hogy tegyen lépéseket a helyzet további javítása érdekében, és ismét óva intette attól, hogy szárazföldi támadást indítson az övezet déli határán fekvő Rafah ellen, ahol nagyon sok palesztin menekült van.

Az Öböl-menti Arab Országok Együttműködési Tanácsa (GCC) külügyminisztereinek találkozóján részt vevő Antony Blinken leszögezte: az új gázai átkelők megnyitása, az övezetbe küldött segélyek növekvő mennyisége, valamint az Egyesült Államok által a gázai partoknál megépítendő úszó dokk terve mind a humanitárius válság enyhülését jelzik.
Kiemelte azonban, hogy a helyzet enyhítésének és a válságot lezáró, átfogó, hosszú távú megoldás elérésének leghatékonyabb módja a tűzszünet.

Az Izrael és a Hamász iszlamista terrorszervezet közötti tűzszüneti és túszcsere-megállapodásról szóló kairói közvetett tárgyalásokról – amelyeknek egy újabb fordulója kezdődött el hétfőn – azt mondta: Izrael „rendkívül nagylelkű ajánlatot” tett a Hamásznak. Kifejezte abbéli reményét, hogy a feleknek végre sikerül megegyezniük.

A Hamásznak döntenie kell, méghozzá gyorsan. Remélem, jó döntést hoz

– fogalmazott.

Blinken ismét óva intette Izraelt az Egyiptommal határos Rafah elleni szárazföldi offenzívától, aláhúzva, hogy Izrael nem tett közzé olyan tervet, amelynek része volna az ott élő több mint 1,5 millió civil megóvása.

Hozzátette: Washington minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a Gázai övezeti háború ne terjedjen tovább.
Iránra kitérve az amerikai miniszter felszólította a Perzsa-öböl államait, hogy összefogva lépjenek fel „a teheráni rezsim jelentette fenyegetés ellen”.

Blinken külön tárgyalt szaúd-arábiai partnerével, Feiszal bin Farhán Ál Szaúddal. Blinken a maga részéről a szaúdi-izraeli kapcsolatok normalizálását szorgalmazta elsősorban, amelyen elmondása szerint Rijád és Washington egy kettejük közötti újabb biztonsági megállapodás megkötésével „komolyan dolgozott” az utóbbi egy hónapban.

Szaúd-Arábia korábban amerikai közvetítéssel folytatott tárgyalásokat Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael a Hamász elleni háborúja miatt bejelentette, hogy szünetelteti a tárgyalásokat. A mostani Blinken hetedik látogatása a Közel-Keleten a gázai háború kirobbanása óta.

(MTI)

Az egyiptomi külügyminiszter reméli, hogy összejön a tűzszüneti megállapodás

Reménykedünk

– felelte Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a Világgazdasági Fórumon, Rijádban, arra a kérdésre, hogy összejön-e az ideiglenes tűzszüneti megállapodás Gázában. Sukri szerint a legutóbbi javaslat figyelembe vette mindkét fél álláspontját.

A Hamász delegációja hétfőn érkezett meg Kairóba, hogy a tűzszünetről és a túszok szabadon engedéséről tárgyaljon.

(The Times of Israel)

Rafahot és Gázavárost lőtte Izrael

Izraeli légitámadás érte hétfőre virradóra Gázavárost és a Gázai övezet déli határán fekvő Rafahot, a WAFA palesztin hírügynökség értesülése szerint ezeknek összesen 23 halálos áldozata van.

A hírügynökséget tájékoztató egészségügyi források szerint Rafahban 16-an haltak meg, Gázavárosban pedig heten.

A Gázai övezeti háborúban, amelyet az övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet tavaly október 7-i terrortámadása váltott ki, Izrael légierejével az egyiptomi határon lévő Rafahot is már hónapok óta támadja, a szárazföldi támadással azonban hetek óta csak fenyegetőzik. A nyugati országok, köztük a legközelibb szövetségese, az Egyesült Államok többször is arra kérték Izraelt, hogy szárazföldi erőkkel ne hatoljon be a városba.

Rafahban a háború előtt körülbelül 280 ezren éltek, de a harcok miatt az övezet többi részéből oda menekültekkel együtt már több mint 1,5 millióan zsúfolódnak össze a városban.

(MTI)

Blinken megérkezett Szaúd-Arábiába

Hétfőn Antony Blinken amerikai külügyminiszter megkezdte legújabb körútját Közel-Keleten. Az amerikai kormány legalább hat hetes, ideiglenes tűzszünetet szeretne elérni Gázában.

Blinken a szaúd-arábiai Rijádban kezdi útját, ahol a World Economic Forum zajlik épp, hogy az öböl-menti- és az európai országok külügyminisztereivel vitassa meg a közel-keleti helyzetet. Ezt követően Jordániába, majd Izraelbe látogat.

A Hamász terrorszervezet küldöttsége a mai nap Kairóba látogat, hogy tárgyalásokat folytassanak a lehetséges tűzszünetről és további túszok szabadon engedéséről. A Hamász mintegy 250 túszt ejtett október 7-én, közülük 105 embert engedtek szabadon a novemberi, egyhetes tűzszüneti megállapodás keretében.

(The Times of Israel)

Nem csitulnak a békepárti egyetemi tüntetések

Az Associated Press hírügynökség szerint közel 900 diáktüntetőt tartóztattak le az amerikai egyetemeken április 18. óta, amikor a New York-i rendőrség erőszakkal eltávolított egy palesztinbarát tiltakozó tábort a Columbia Egyetemről, ahol a tüntetéssorozat kezdődött.

Azóta tucatnyi egyetem hallgatói állítottak fel táborokat a kampuszokon, hogy így tiltakozzanak Izrael gázai háborúja ellen, amely idáig 34 ezer ember halálát okozta. Azt is követelik, hogy az egyetemek szakítsák meg a kapcsolatot az Izraelnek fegyvereket értékesítő vállalatokkal.

Az Egyesült Államokban a hétvégi összegzések szerint mintegy 200 egyetem területén kezdtek tiltakozást palesztinpárti diákcsoportok.

Csak szombaton mintegy 275 embert tartóztattak le a bostoni Northeastern Egyetemen, a Phoenix-i Arizona Állami Egyetemen, a bloomingtoni Indiana Egyetemen és a St. Louis-i Washington Egyetemen tartott tüntetéseken. A Humboldt Kaliforniai Állami Műszak Egyetem területe a tavaszi szemeszter hátralevő részében zárva tart, miután múlt hét hétfőn a tüntetők elfoglalták az intézmény két nagy előadótermét.

Több egyetem oktatói is kifejezték támogatásukat a diákok mellett, többek között a kaliforniai, a georgiai és a texasi egyetemeken, ahol bizalmatlansági indítványt fogadtak el az egyetem vezetése ellen.

(al-Dzsazíra / AP)

Olvasói sztorik