Ennyit költenek választási hirdetésekre a pártok a közösségi médiában

László Róbert, a Political Capital választási szakértője elmondta, hogy az önkormányzati választások kampányában – az országgyűlési választásokéval ellentétben – nincs költési limit, így a pártok annyi pénzt költhetnek, amennyijük csak van. A közösségi médiában feladott hirdetéseket az Állami Számvevőszék nem sorolja a kampányköltések közé.

Az RTL Híradó gyűjtése szerint a kampány első hetében a Fidesz 24 millió 467 ezer forintot költött hirdetésekre a közösségi médiában. A Momentum Mozgalom 260 ezret, míg a DK 28 ezer forintot fordított ugyanerre a célra.

Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt posztjainak hirdetéseire a Fidesz 12 millió 451 ezer forintot, Orbán Viktor miniszterelnök bejegyzéseinek népszerűsítésére pedig 5 millió 492 ezer forintot költött a kormánypárt.

A DK Molnár Csaba európai parlamenti képviselő tartalmait 1 millió 258 ezer, Dobrev Klára árnyék-miniszterelnökéit pedig 148 ezer forintért hirdette.

Milyen szabályok vonatkoznak a kampányköltésekre?

Az országgyűlési képviselőjelöltek esetében a 2013. évi LXXXVII. törvény szab keretet (a jogalkotó szándéka szerint) a kampányköltéseknek. E szerint az egyéni jelölteknek egymilliós állami támogatás jár, az országos listát állító pártok pedig még legfeljebb 600 milliót kaphatnak. Egyéb támogatást magyar jogi személyektől, illetve külföldi magánszemélyektől és jogi személyektől nem fogadhatnak el. Amúgy jelöltenként az összes kampányköltést ötmillió forintban maximálták, amit persze nehéz komolyan venni, és a túlköltekezéseket nem is igen szokták firtatni.

Ezzel szemben az önkormányzati választásokon indulók számára szinte semmilyen finanszírozási szabályrendszer nincs. Nem jár állami támogatás, cserében arra sincs szabály, hogy a helyi jelöltek kampányát ki és mi módon segítheti.

A jelöltek forrásigényének szabályozatlanságára a XVIII. kerület Fidesz erős emberének idő előtti bukása világított rá. Mint ismert, Lévai István Zoltán már 2023-ban megkezdte felkészülését az idei polgármester-választásra, esélyei javítása érdekében pedig pénzt ígért, ha a Kutyapárt is állít helyi polgármesterjelöltet a regnáló DK-s Szaniszló Sándorral szemben. (Ez nyilvánvaló korrupció volt, le is mondott, helyette Ughy Attila indul.) A hangfelvétel tanúsága szerint ugyanakkor maga Lévai villantotta fel, hogyan is működhet a gyakorlatban egy lehetséges finanszírozási konstrukció, amikor úgy fogalmazott, hogy egy potenciális polgármesterjelöltnek helyben kell rendelkeznie akkora beágyazottsággal, hogy lássanak benne „lehetőséget” a vállalkozók, és ezért támogatást is nyújtsanak számára.

Annak tükrében, hogy egy országgyűlési képviselőjelölt maximum 5 milliót költhet a kampányára, különösen beszédes, hogy Lévai már tavaly arról beszélt: csak az oszlopra szerelhető 2500 darab habkarton plakátért 10 millió forintot kell fizetni. Ehhez jönnek hozzá a szórólapok, fizetett digitális és egyéb sajtóhirdetések, aktivisták bérezése, kitelepülések eszközigénye, rendezvényhelyszínek bérleti díja stb. Látszik tehát, hogy a kampányban az ismertség növelése és az üzenetek választókhoz történő eljuttatása döntő részben erőforrás kérdése. A helyben lévő, erős gazdasági szereplők érdeke, vagy a nagypolitikai akarat, illetve a jelöltek forrásigénye a kampányban összekapcsolódhat.

A témáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.