A NATO sokáig biztos volt abban, hogy gazdasági és katonai fölényben van a történelmi ellenfél Oroszországgal szemben, de ezt az alapvetést az Ukrajna ellen megindított orosz invázió tapasztalatai alaposan megrengették.

Az egy dolog, hogy mind az EU, mind a NATO erőfeszítései Ukrajna megsegítésére léptékükben, gyorsaságukban és összetettségükben is példátlanok, de egy Európa területén zajló nagy kiterjedésű modern háború sikeres megvívásához láthatóan elégtelenek lennének. A NATO vezetői is készségesen elismerik, hogy a Szövetség - ellentétben egy olyan Oroszországgal, amely hajlandó és képes hatalmas mennyiségű embert és anyagot bevetni - nem áll készen egy teljes körű háborúra. Bár az Ukrajnának szállított, fejlett nyugati fegyverrendszerek már bizonyították jelentőségüket az ukrán fronton, Kijev küzdelme a megfelelő emberállomány fenntartásáért, valamint a sorozás nehézsége figyelmeztetés a nyugati országok számára.

Több NATO-ország annak ellenére is fontolgatja a sorkatonai szolgálat valamilyen formájának visszaállítását, hogy ez politikai szempontból mindig, mindenhol érzékeny kérdés: nemcsak népszerűtlen a sorozásra kötelezettek és családjaik, azaz a szavazóbázis egy jelentős körében, hanem az ország gazdasági teljesítőképességére is hat, mivel ideiglenesen munkaerőt von ki az állam a munkaerőpiacról.

Tíz NATO tagállamban pedig most is van valamilyen típusú sorkatonai szolgálat, általában részleges sorozás, ahol a sorozásra kötelezett korosztálynak csak egy bizonyos százalékát hívják be ténylegesen szolgálatra. Ha térképen nézzük meg, mely tagállamokban él most is ez a gyakorlat, a NATO „keleti határa" új értelmet nyer.

Ki, meddig, hol?

• Hollandia: Bár 1997-ben eltörölték a kötelező sorkatonai szolgálatot, évente mintegy 200 000 fiatal holland kap behívó levelet, és aki akar, önkéntes alapon jelentkezhet szolgálatra, a részvétel viszont nincs kikényszerítve.
• Törökország: a 21 és 41 év közötti férfiaknak 6-12 hónap közti szolgálatot kell teljesíteniük. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok után a NATO második legnagyobb hadserege a török, ez évente több százezer főt jelent.
• Görögország: a 19 és 45 év közötti férfiak számára van sorkatonai szolgálat, amely szolgálattól és helytől függően 9-12 hónapig tart.
• Észtország 1991-es függetlensége és a hidegháború vége óta fenntartja a sorkatonai szolgálatot, a 18-27 év közötti férfiak számára kötelező a katonai (vagy kormányzati) szolgálat, ennek hossza végzettségtől függően 8-11 hónap. A tartalékosokat ötévente hívják be kiképzésre.
• Litvánia 2015-ben vezette be újra a kötelező szolgálatot, a 18-26 közti férfiak közül évi 3500-4000 főt hívnak be 9 hónapra.
• Lettország Oroszország 2022-es ukrajnai invázióját követően idéntől újra bevezeti a sorkatonai szolgálatot, a 17-27 év közötti férfiaknak 11 hónapot kell szolgálniuk.
• Svédország 2010-ben a védelmi kiadások csökkentésével párhuzamosan megszüntette a sorkötelezettséget, majd 2018-ban újra bevezették. Idéntől az úgynevezett teljes védelmi szolgálat lépett életbe, amelynek keretében 16 és 70 (!) év között valamilyen módon mindenkinek hozzá kell járulnia a nemzet védelméhez, a tervek szerint évi 100 000 svédnek kell majd évente bevonulnia.
• Finnország igazi fekete övesnek számít a témában, hiszen a sorkötelezettséget a második világháború óta fenntartja. Évente mintegy 21 000 új sorköteles katonát képeznek ki, akik aztán csatlakoznak a 900 000 katonából álló tartalékos állományhoz. Helsinki már régóta épít a kifejezetten erős tartalékos haderejére, amit a történelmi tapasztalatokból, és az Oroszországgal való több száz kilométernyi közös határból kiindulva nem is meglepő.
• Norvégia: 2016 óta évente körülbelül 9000 fiatalt (18-19 éves) soroznak be 19 hónapra. Norvégiában kifejezetten népszerű a sorkatonai szolgálat, különböző tesztekkel választják ki a legjobbakat, szinte nehezebb ide bekerülni, mint az egyetemre.
• Dánia: A 18 év feletti férfiakat 4-12 hónap közötti kötelező sorkatonai szolgálat várja, 2026-tól kezdve ezt a nőkre is ki szeretnék terjeszteni.

De mi van azokkal a NATO-tagállamokkal, amik Ukrajnával határosak?

Röviden: a négy, Ukrajnával közvetlenül határos NATO (és EU) tagállam egyikében sincs kötelező sorkatonai szolgálat.Romániában már az önkéntes katonai szolgálat visszavezetésének felvetése is hullámokat vert, Lengyelországban sincs kötelező sorkatonai szolgálat, az Ukrajna elleni orosz támadás megindulása után viszont az önkéntesi rendszert megújították, így akár már évi 200.000 főt is behívhatnak kiképzésre. Szlovákiában az önkéntes tartalékosi rendszeren nem változtattak.

Magyarországon 2004 óta nincs kötelező sorkatonai szolgálat, az elmúlt években az önkéntes tartalékosi rendszer fejlesztésére fókuszált a kormány (ne feledjük el, hogy maga a honvédelmi miniszter is tartalékos százados). A cél, hogy a sokat emlegetett 2010-hez képest, amikor elvileg 17 tartalékosa volt az országnak, 20.000 önkéntes tartalékos legyen, ebből most valahol 11-12.000 körül járhatunk.A húszezres tartalékosi bázis célkitűzése a NATO-tagállamok között lakosságarányosan sem számít egy magas számnak. Az önkéntes tartalékosok tartozhatnak az önkéntes műveleti tartalékos, az önkéntes védelmi tartalékos és az önkéntes területvédelmi tartalékos állományba. A műveleti tartalékosok közé tartoznak a leginkább kiképzettek, itt az egy századra jutó korábbi hivatásos katonák aránya meglehetősen magas. A védelmi tartalékosok többnyire honvédelmi objektumokat őriznek, az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszerbe tartozóknak pedig helyi szinten kell képesnek lenniük honvédelmi feladatok támogatására vagy részleges ellátására.

Mint mindenhol, Magyarországon is anyagi előnyökkel jár a tartalékosélet: az évente egy alkalommal kapott rendelkezésre állási díj a mindenkori minimálbérhez van kötve (jellemzően annak 100 vagy 150 százaléka), jogosultak szerződéskötési díjra (ennek mértéke kategóriánként változik), a tényleges szolgálatteljesítés alatt pedig az aktív állományú katonákkal megegyező illetményre jogosultak.

Látványosan próbálja népszerűsíteni a kormány a katonai szolgálatot, elég csak az utcákat időről-időre elborító toborzóplakátokra, az önkéntes szolgálat jelentette felvételi pluszpontokra, a családi napokra, a válogatott sportolókkal feltöltött Sportszázadra vagy a várva várt honvédségi sorozatra, a S.E.R.E.G.-re gondolni.

A Haza szolgálatában - íróasztalon innen és túl!

Méltatlan lenne azt állítani, hogy nem mutat példát a kormány katonáskodásban: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter tartalékos százados, az ex-First Gentlemanünk, Veres István (Novák Katalin férje) tartalékos alezredes, a rejtélyes csádi misszió oszlopos tagja, Orbán Gáspár pedig nem is tartalékos, hanem hivatásos százados.

Kormányközeli körökben terjengő pletykák szerint közvetlenül Orbán Viktortól származik az ukáz, hogy a közigazgatás is vegye ki a részét a haza szolgálatából, és ez a folyamat el is indult. Ismerve a miniszterelnök rajongását a katonáskodás iránt, ez egyáltalán nem meglepő, ahogy az sem, hogy eredetileg állítólag azt akarta Orbán, hogy kötelező legyen az államtitkároknak a részvétel. Ez végül nem így lett, de március-április folyamán így is több, nagyon elkötelezett államtitkár/helyettes államtitkár is megkezdte a speciális kiképzését.

(Cím fölötti illusztráció: Kiss Bence/444)