Miközben a kórházi eladósodás üteme eddig soha nem látott módon gyorsul, a hazai egészségügyi intézmények java része a február végi adósságainak csak alig több mint a felét fedező támogatást kap a kormányzattól – derült ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapjáról. Az egészségbiztosító közzétette, mekkora összeg jut egy-egy intézménynek a 63,4 milliárd forintos rendkívüli támogatásból. – A teljes összeg egyelőre nem is jut el az intézményekhez – jelezte az Economx gazdasági portálnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Ő ugyanis azt olvasta ki a táblázatból, hogy csak 56 milliárdot osztottak szét a 110 milliárdos adósság törlesztésére. A mintegy 7 milliárd forintnyi különbözet sorsáról nincs publikus információ.
A NEAK listájában mindössze néhány olyan kórház van – így a Jahn Ferenc Dél-pesti, a hatvani, a balassagyarmati, a mosonmagyaróvári, a keszthelyi, a siófoki és a visegrádi –, amely a rá jutó összeggel lényegében megszabadulhat az összes adósságától.
Mint a Népszava elsőként beszámolt: a kormány alig másfél hete döntött arról, hogy nyárig két részletben mintegy 110 milliárd forintnyi tartozást rendez az egészségügyben. Az első részletet, csaknem 64 milliárd forintot május végéig, további mintegy 40 milliárdot júniusban utalhatnak a szektornak. Február végén az egészségügyi intézmények tartozása – beleértve az alapítványi formában működő egyetemi és egyházi kórházakat is – mintegy 110 milliárd forint volt. S míg 2023-ban havonta átlagosan 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, az idei évben már havi 20 milliárddal.
Kiderült, milyen arányban osztja szét az Orbán-kormány a kórházak adósságrendezésére szánt pénzt, bár az adatok újabb kérdéseket vetnek fel– Az orvostechnikai eszközök piacán érdekelteknek most nagyobb a lejárt követelésállománya, mint tavaly a konszolidáció előtt volt – közölte lapunkkal Rásky László. Hozzátette: ezért a tagvállalatok most részben örülnek és reménykednek is, hogy hozzájuthatnak némi törlesztőrészlethez május végéig, másrészt aggódnak, hogy nehogy az utolsó helyekre kerüljenek a számlakiegyenlítési sorban. Ugyan a pénz elosztásáról szóló jogszabály ezúttal nem határoz meg szigorú fizetési sorrendet, de az érintett cégek eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az intézmények először az állami és nem a piaci beszállítók felé rendezik a számláikat. Azoknak, akik hátrébb kerülnek a sorban, nem sok marad. Rásky László szerint van olyan tagvállalat, amely eleve azzal számol, hogy a mostani adósságrendezéssel a lejárt követeléseinek legfeljebb a két százalékához juthat. Ez a cég tavaly november-decemberben szállított nagyobb mennyiségű árut a kórházaknak, így ezek számlái java része későbbre sorolódik, elsőbbségük a több mint 60 napja lejártaknak van.
– Az intézmények eladósodása nehéz helyzetbe hozza a beszállítókat – mondja főtitkár. A baj nagyságát példázza, hogy míg az elmúlt 30 évben még senki nem bocsátott ki fizetési meghagyást, most egy műtéti anyagokat szállító cég ezt is megtette. Lépését a bíróság is megalapozottnak látta, így a kórház kényszerűen fizetett. Az inkasszó ugyanakkor nem veszélytelen eszköz. Ha ezt például akkor nyújtják be, amikor az intézmények számlájára éppen megérkezik a bér, és a bank eleget tesz annak, akkor az adott intézmény abban a hónapban biztosan nem tud fizetéseket sem utalni – tette hozzá Rásky László.
Már a gyógyítást nehezíti a kórházak eladósodása, havi 20 milliárd forinttal nő a kifizetetlen számlák összege