Tarolnak a jelöltállításnál a fideszes romák

Az európai parlamenti és az önkormányzati választással egy időben nemzetiségi választásokat is rendeznek június 9-én. Ezen azok vehetnek részt, akik bejelentkeznek a nemzetiségi névjegyzékbe, és ezzel kinyilvánítják, hogy az adott kisebbséghez tartozónak vallják magukat.

Magyarországon tizenhárom nemzetiséget ismer el a törvény. A névjegyzékben jelen állás szerint 307 ezer szavazópolgár szerepel. A regisztráltak kétharmada roma (205 ezer), a második helyen a németek állnak (53 ezer). Rajtuk kívül csak a horvátok és a szlovákok száma haladja meg (ha nem is sokkal) a tízezret. Legkevesebben az ukránok, a szlovének és a bolgárok vannak: az ukránok és a szlovének nem érik el a kétezret, a bolgárok az ezret.

Régebben több nemzetiségnek is súlyos problémát okoztak a „kakukktojások”, akik úgy vallották magukat nemzetiséginek, hogy valójában nem tartoztak az adott közösséghez. A jelenség visszaszorult ugyan, de aligha tűnt el teljesen. Érdekességként említjük: Hidvégi B. Attila újságíró a Facebook-oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy

A nemzetiségek helyi, területi és országos önkormányzatokat is választanak. A legnagyobb lélekszámú kisebbség, a cigányság országos politikai térképét alaposan átrajzolják a megváltozott erőviszonyok. Először is: Farkas Flórián saját politikustársait is meglepte, amikor a közelmúltban bejelentette, hogy szervezete, a Fidesszel szövetségben lévő Lungo Drom – erre még nem volt példa a kisebbségi önkormányzatiság harmincéves történetében – nem indul el a választáson.

A Lungo Drom visszalépése még inkább megágyazott az új kormánypárti roma tömörülés, a Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz) borítékolható sikerének. A CiKöSz vezetője Sztojka Attila fideszes parlamenti képviselő, romaügyi kormánybiztos, aki a perifériára szorított Farkas Flórián helyét és szerepét vette át. Az egyik titokban rögzített hangfelvételen, amit lapunk 2022 elején ismertetett, Sztojka zárt körben még arról beszélt, hogy Farkas Flórián személye lejáratódott ugyan, a körülötte lévő botrányok „tömkelege” miatt őt „nem lehet újraépíteni”, de szervezete, a Lungo Drom képes a megújulásra, a Fidesznek nem szükséges alternatívát keresnie. Sztojka Attila aztán meggondolta magát, létrehozta az erős kormányzati hátszéllel (politikai és anyagi támogatással) működő Cigány Közösségek Szövetségét.

Ez alapján egyértelműnek látszik, hogy az országos választást is fölényesen a CiKöSz nyeri majd. A kérdés legfeljebb az, hogy a többi induló közül kinek sikerül – sikerül-e egyáltalán – bejuttatnia néhány képviselőt az Országos Roma Önkormányzatba: abba az ORÖ-be, amelyik a Belügyminisztérium által indított eljárások és a jogsértőnek tartott kormányzati elvonások miatt fuldoklik az adósságban, totális csődben van.

Kolompár Orbán volt ORÖ-elnök visszatérésre készül. Az eddigi adatok alapján szervezete, az MCF – Magyarországi Cigányközösség Fóruma gyűjtötte be a második legtöbb jelöltet (650), de ez is csak alig több mint az ötöde annak, amit a CiKöSz produkált. A Lungo Drom politikusainak egy része szétszéledt. Voltak, akik átálltak Sztojkáékhoz, mások – egyebek között – a Roma Integrációs Országos Szövetséghez (RIOSZ) igazoltak.

A RIOSZ-t eredetileg Farkas Flórián alapította, de a szövetség vezetését már évekkel ezelőtt átvette Babai János, a Lungo Drom ORÖ-s képviselője. A szervezet kampányfőnöke Lakatos Oszkár, az ORÖ elnöki teendőket ellátó általános elnökhelyettese lett, aki korábban a Phralipe listájáról került be a testületbe. A RIOSZ jelöltjeinek száma egyelőre nem sokkal haladja meg a háromszázat, a Dancs Mihály-féle Roma Polgárjogi Mozgalomé a négyszázat, és nagyjából itt tart a több ORÖ-s képviselő által életre hívott Cselekvő Romák Nemzeti Konvenciója Egyesület is. A Fiatal Romák Országos Szövetsége (Firosz), amely pedig a 2019-es választáskor meghatározó befolyást (47-ből 18 mandátumot) szerzett az ORÖ-ben, a maga száz jelöltjével a jelek szerint kiszállt a versenyből.