Az amerikaiak után most Európán a sor, hogy segítsen Ukrajnának

Ukrajna péntekre kivonta a frontvonalból az Egyesült Államok által szállított M1A1 Abrams harckocsikat, amelyek az orosz drónok elsődleges célpontjaivá váltak a tűzvonalban, közölte az amerikai AP hírügynökség. Washington 2023. januárjában egyezett bele a darabonként mintegy 10 millió dollárba kerülő Abramsok küldésébe és 31 darabot adott át az ukrán haderőnek. Ezeket, akárcsak a nyugat-európai országok által küldött modern harckocsikat az orosz hadsereg módszeresen próbálta megsemmisíteni, arról nincsenek adatok, hogy jelenleg hány korszerű harckocsival rendelkezik Kijev. Arról viszont tegnap az Ukrajinszka Pravda számolt be, hogy az utóbbi három hónapban több mint megkétszereződött a bevetett orosz drónok száma. A lap által idézett ukrán vezérkari források szerint az ukrán csapatok erőfeszítései a drónok elektronikus eszközökkel való elhárítására egyre kevésbé hatékonyak, mivel az orosz erők alkalmazkodtak a technológiai változásokhoz. Ez szinte ellehetetleníti az Abramsok működtetését is, ekkora drónmennyiség mellett lehetetlen hatékonyan álcázni és úgy működtetni, hogy ne tudják lokalizálni, mondta a kivonás kapcsán egy névtelenséget kérő amerikai tisztségviselő az AP-nek.

Oroszország és a Kreml napok óta, az Ukrajnának szánt mintegy 61 milliárd dolláros segélycsomag megszavazása kapcsán azt kommunikálja, hogy sem az érkező nagy hatótávolságú ATACMS rakéták, sem a lőszerutánpótlás „nem lesz képes megváltoztatni a különleges katonai művelet kimenetelét”. Ebben részben a nemzetközi katonai és biztonságpolitikai szakértők is egyetértenek. Sőt, Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója is a szenátusi jóváhagyást követő sajtótájékoztatón azt mondta: – Időbe fog telni, amíg kiássuk magunkat abból a gödörből, amelyet a kongresszus hat hónapos várakozása ásott. Az előttünk álló út nem könnyű, de "hiszünk abban, hogy Ukrajna győzni tud és győzni is fog – mondta Jake Sullivan, azt viszont újságírói kérdésre sem pontosította, hogy mit jelent az ukrán győzelem – az orosz haderő előrenyomulásának megállítását vagy teljes kiszorítását Ukrajna nemzetközileg elismert határain belülről.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is optimistán azt hangoztatta az amerikai segélycsomag jóváhagyása után, hogy még nem késő, hogy Ukrajna győzzön, de ő sem beszélt a győzelem mibenlétéről.

A szakértők viszont kevésbé derűlátók, egybehangzó vélemények szerint a 61 milliárd dollár „jelentős összeg", de nem varázspálca, "a késlekedés sokba került", további jelentős európai – mindenekelőtt légvédelmi és lőszertámogatás - nélkül kevés lehet ahhoz, hogy megállítsa az egyre durvuló, és az elkövetkezőkben várhatóan tovább erősödő orosz légitámadásokat.

Az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozó Garret Martin, a washingtoni American University kutatója, arra figyelmeztetett, hogy az elkövetkező napokban-hetekben, mielőtt megérkeznének és bevethetővé válnának a nagy, mintegy 300 kilométer hatótávolságú ATACMS amerikai rakéták, Ukrajna vélhetően egy újabb nagyerejű orosz offenzívára számíthat. Szerdán ugyan kiderült, hogy az Washington titokban már leszállított egy ilyen rakétarendszert Kijevnek, az ukrán hadsereg múlt héten már azzal intézett sikeres támadást egy orosz katonai repülőtér ellen a Krímben, de ez egyelőre csepp a tengerben.

Amerikai tisztségviselők sorra hangoztatják, Európának fokoznia kell a segítséget – légvédelmi rendszerekre, ütegekre, nagy hatótávolságú rakétákra van égető sürgősen szüksége Ukrajnának. Az uniós országok egyelőre hezitálnak. Németország ad ugyan légvédelmi egységet, de a nagy hatótávolságú rakétáktól elzárkózik. Hollandia jelezte, hogy küld Patriot légvédelmi rendszereket, pénteken Spanyolország is csatlakozott – kisebb számú Patriot rakétákat ajánlott fel, de jelezte, üteget nem tud biztosítani, maga is csupán hárommal rendelkezik. Görögország azt jelezte, nem tud Patriotokat küldeni csakis saját biztonsága rovására tehetné meg. Április elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-államok képviselőinek azt mondta, hogy Ukrajnának legalább hét Patriot-ütegre vagy más modern légvédelmi rendszerekre lenne szüksége az orosz légicsapások elhárításához.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a szerda esti ATV-n sugárzott Ostrom című műsorában azt valószínűsítette, hogy az elkövetkező napokban nagyobb fokozatra kapcsol a Kreml hadereje és minden erejével azon lesz, hogy megakadályozza az amerikai haditechnika célba juttatását. Mint mondta, ezek a felszerelések Lengyelországon, Németországon keresztül érkeznek majd az ország nyugati régiójába, ezért a közeljövőben minden bizonnyal „lángolni fog” Nyugat-Ukrajna.