Növekvő adók, napijegy, hotelstop – így küzdenek Európa nagyvárosai a turisták ellen

Több ezren csatlakoztak múlt szombaton a Kanári-szigeteken zajló tüntetésekhez, amit az elviselhetetlen mértékű turizmus ellen szerveztek a helyiek. Bár az idegenforgalom a szigetcsoport GDP-jének mintegy 35 százalékát adja, a tüntetők szerint a jelenlegi helyzet már környezeti szempontból is fenntarthatatlan, és túlságosan drágává tette az életet. A tüntetéseken túl konkrét intézkedések egyelőre nem történtek, de a helyi vezetőség Mallorcához és Ibizához hasonlóan fontolgatja az idegenforgalmi adó bevezetését (éjszakánként három eurót). Érthető okokból: a mindössze 2,2 milliós lakosságú szigetcsoportra közel 14 millióan érkeztek 2023-ban.

A tömegturizmus már a koronavírus-járvány előtt is komoly problémákat okozott világszerte: a nyilvánvaló kellemetlenségek (túlzsúfolt utcák, túlterhelt tömegközlekedés, bulinegyedek kialakulása) mellett komoly probléma a környezetre és a helyi gazdaságokra, leginkább a lakáspiacokra gyakorolt hatás is. Nem csoda, hogy egyre gyakoribbak a drasztikus intézkedések – nézzük, hogyan készülnek a 2024-es szezonra a leginkább lerohant európai városok.

Napijegy, adó, hotelstop, újramárkázás

Amszterdam a mediterrán szigetekhez hasonlóan szintén nem retten meg a pénzügyi lehetőségektől, Európában ma itt a legmagasabb az idegenforgalmi adó, miután év elején 7 százalékról 12,5-re emelték. Az átlagos szobaárral, 175 euróval számolva ez közel 22 eurós adót jelent éjszakánként. A város azonban ennél is drasztikusabb megoldásokat vezet be, néhány napja például egyenesen betiltották az új szállodák építését – a cél az, hogy ne haladja meg a turisták száma az évi 20 milliót. Egy idei intézkedéssel létszámstopot vezettek be az egy kerületre eső panziók számában is (bizonyos arányszám felett nem adnak ki új engedélyeket), mellette tovább szigorítják a lakáscserékre vonatkozó szabályokat.

Közben a városvezetés igyekszik csiszolni azon is, hogy ha már ennyi turista érkezik, mivel töltik el az idejüket. Ennek része egy nemrég elrajtolt kampány, amivel megpróbálják felhívni a figyelmet arra, hogy a partizáson, a füvezésen, a vörös lámpás negyeden és az Anne Frank Házon túl is van élet, és a helyiek szemszögéből is érdemes lehet felfedezni a várost. Néhány éve belevágtak abba is, hogy az Amszterdam környéki települések felé tereljék a turistahordákat, például úgy, hogy minden látványosság nevébe belecsempészték az Amszterdam szót – így lett az Amszterdamtól 26 kilométerre lévő Zandvoortból Amsterdam Beach, a muideni Muiderslot-kastély pedig Amsterdam Castle.

A kreatív megoldások Barcelonát sem kerülik el, itt a legújabb fejlemény az, hogy már nem mutatja a Google Maps, hogy milyen buszok visznek fel a város egyik legnagyobb látványosságának számító Güell parkba. A lépést helyi aktivisták kezdeményezték a város közgyűlésénél, annyira lehetetlenné tették a turisták a hazajutást a környéken lakók számára. A park közelében élők először nem is vették komolyan az ötletet, de a terv végül bevált, azóta lehet normálisan közlekedni a parkot érintő 116-os buszon. Az idegenforgalmi adón Barcelona is emelt, de jóval engedékenyebb mértékben, mint Amszterdam: április elsejétől 0,5 euróval magasabbak az árak, így most 3,25 eurót kell fizetnie az ide látogatóknak.

Velence sem veti meg a drasztikus lépéseket. Április 25-én életbe lépett egy régóta tervezett szabályozás, mostantól belépődíjat szednek a turistáktól, 8:30 és 16:30 között öt eurót kell fizetni annak, aki be akar jutni a városba. Az ellenőrök szúrópróbaszerűen csekkolják a belépőket, és akik nem regisztráltak, azokra 50 és 300 euró közötti bírságot szabhatnak ki. A szállodai foglalással rendelkezőknek és a 14 év alatti látogatóknak nem kell belépési díjat fizetniük, de nekik is regisztrálniuk kell.

Velence a világ első városa, ami ilyen komoly lépésre szánta el magát a turisták ellen.

Luigi Brugnaro polgármester úgy érvelt, a belépődíjra azért van szükség, hogy megvédjék a világörökségi helyszínt a túlzott turizmus hatásaitól, és csökkentsék a látogatók számát. A belépődíj bevezetése mellett a város megtiltotta a nagy sétahajóknak, hogy behajózzanak a lagúnába (az óceánjárókat már korábban kitiltották), és új korlátozást jelentettek be a turistacsoportok méretére is.

A tömegturizmus persze nem csak nagyvárosokat érint, nyáron például Hallstattban is tüntettek a túl sok turista miatt: az ausztriai településen körülbelül hétszázan laknak, de főszezonban naponta akár tízezer ember is ellátogat ide. A tiltakozásokkal a lakosok célja az, hogy korlátozzák a turisták számát, illetve kezdeményezték azt is, hogy délután öt után már ne lehessen turistabusszal bemenni a faluba. Hallstatt népszerűségét részben az Instagram-kompatibilis látképe adja, és ezzel nincs egyedül: az Instagram, a Tiktok és a hasonló platformok térnyerése megkönnyítette az új helyek, „rejtett gyöngyszemek” felfedezését, sok esetben tovább rontva az egyébként is nehéz helyzeten.

Idén újabb rekord dőlhet

Soha annyit nem utazott az emberiség külföldre, mint a koronavírus-járvány előtt: 2019-ben a nemzetközi utazások száma meghaladta az 1,4 milliárdot. A rekord nem volt váratlan, a 2008-as gazdasági világválság utáni rövid időszakot leszámítva 2003 óta nem volt olyan év, hogy ne utaztak volna többen, mint előtte. 2018 és 2019 között négy százalékot nőtt a globális turizmus, és ha nincs a világjárvány, szinte biztosan hasonló mértékben növekedett volna 2020-ban is.

2019 végén kitört a koronavírus-járvány, a nemzetközi turizmus pedig visszaesett a nyolcvanas évek végi szintre, körülbelül 400 millió utazásra. A világ országainak nagy részét érintő, szinte folyamatos korlátozások miatt 2021-ben is csak egy hangyányival utaztak többen, mint egy évvel előtte, a járvány legijesztőbb hónapjaiban pedig egy kicsit tényleg el lehetett hinni, hogy a turizmus jövője az lesz, hogy senki sem megy pár száz kilométernél távolabb nyaralni.

2022-re a védőoltások elterjedésével párhuzamosan aztán gyorsabban kezdtünk el visszatérni az utazásokhoz, mint a delfinek a kiüresedett Velencébe, 2023-ra pedig tényleg világossá vált, hogy úgy folytatjuk, mintha semmi nem történt volna. Az ENSZ turizmusra szakosodott szervezete, a Turisztikai Világszervezet becslései alapján ráadásul idén a nemzetközi utazások száma nemcsak elérheti, de meg is haladhatja az öt évvel ezelőtti szintet.

Az Euromonitor minden évben publikálja a legnépszerűbb városok listáját, 2023-ban a top tíz városból hét (sorrendben: Párizs, Madrid, Amszterdam, Berlin, Róma, Barcelona és London) volt európai.