A tigrisszúnyog a dengue-láz egyik fő terjesztője, és már elterjedt hazánkban, miközben egyre több a behurcolt eset. Az infektológus szerint csak idő kérdése, hogy mikor bukkan fel az első, itthon szerzett fertőzés. Az első megbetegedés még nem feltétlenül veszélyes, de a második már sokkal súlyosabb klinikai tünetekkel jár - írja a 24.hu.
Fotó: Depositphotos
Ma még csak behurcolt eseteket ismerünk, de már rövidebb távon is várható hazai fertőződés a dengue-lázzal. A kezeletlenül akár halálhoz vezető betegséghez többek között olyan erős ízületi, csont- és izomfájdalom társulhat, hogy csonttörő láznak is nevezik - mondta dr. Péterfi Zoltán infektológus.
A korán jött tavaszban egészen szokatlan módon már februárban aktiválódtak egyes csípőszúnyogok, köztük a kutatókat is meglepve a dengue-láz kórokozójának egyik fő potenciális hordozója, az ázsiai tigrisszúnyog. A faj stabilan megvetette a lábát hazánkban, tűző napsütésben is agresszívan támad, ráadásul fő célpontja az ember, közvetlen közelünkben él és tenyészik. Laikus logika szerint innen már csak egy lépés az eddig „messzi tájak” problémájaként címkézett dengue hazai terjedése, és e feltételezés nem is áll messze a valóságtól.
Az emberi fertőződést követően, körülbelül egy hét lappangási idő után jelentkeznek klinikai tünetek: hirtelen fellépő – jellemzően magas – láz, a szemek mögött jelentkező fájdalom, hányinger, hányás, testszerte apró, halvány kiütések alakulnak ki, lassul a szívfrekvencia, megduzzadnak a nyirokcsomók, és fellép a már említett „csonttörő fájdalom” a csontokban, izmokban, ízületekben. A panaszok többsége teljesen átlagos vírusfertőzésre utal, ezért így is kezelik, a dengue-t nem azonosítják, a tünetek pedig két héten belül maguktól elmúlnak. Súlyosabb esetekben viszont orvosi kezelésre lehet szükség, de mivel célzott gyógymód nem létezik, ez általában láz- és fájdalomcsillapításban, folyadékpótlásban merül ki. Nagyobb probléma akkor alakul ki, ha valaki újrafertőződik a vírus egy másik típusával.
