A pszeudo- vagy ál-vásárlási szokásoktól elfordulva ezért nagyon sokan inkább olyan platformon folytatják a tevékenységüket, amelyek a lojális követőket szolgálják ki.

Az egyik tartalomgyártó, Manrika Khaira szerint a Tiktok régen egy szórakoztató hely volt, ahol trendek alakultak ki és párbeszéd volt a tartalomgyártók között. Most azonban úgy látja, hogy több kedvenc alkotója is olyan termékeket népszerűsít, amelyekről ők maguk is tudják, hogy nem működnek, vagy csak egyszerűen tudják, hogy nem azt teszik, amit állítanak róluk – írja a Business Insider.

Khaira nincs egyedül a véleményével, több tartalomgyártó is hasonló érzéseket fogalmazott meg a platformmal kapcsolatosan. Valaki szerint több olyan influenszer is megjelent, akik egyáltalán nem is szántak időt arra, hogy kiépítsék a saját közösségüket, egyszerűen csak a márkaleárazásokért, és az ingyen szponzortermékekért dolgoznak.

Ashley Rector, a Quimby Digital kreatív marketingügynökség alapítója a lapnak elmondta, hogy a fenti kritikák miatt vált tavaly népszerűvé az úgynevezett „deinfluencing trend”, amely azokat az influenszereket jelenti, akik arra biztatják követőiket, hogy ne vásároljanak.

A szakértő szerint a közösségi média elterjedésével az influenszereknek egyre több márkával lett lehetőségük dolgozni, leginkább olyan üzletek formájában, amelyek nem voltak összehangoltak, a marketingkampányaikat átgondolatlanul tervezték meg, ezt pedig a fogyasztók is észleltek.

Az egyik tehetséggondozó ügynökség arra világított rá, hogy a 2020-as évek elejére az influenszeripar gyökeresen megváltozott: már sokkal inkább a profitról, mintsem a szenvedélyről szól, mivel a tartalomkészítés mára teljes értékű karrierré vált.

A Meltwater, egy online médiafigyelő vállalat kutatása 2023-ban influenszer-kifulladásként emlegette a hitelesség érzékelt hiányát. Megállapításuk szerint a közöségi média felhasználói valódi, nem megrendezett tartalmakat akarnak látni, amelyekhez valamilyen formában kötődni, kapcsolódni tudnak.

A YPulse felmérése szerint a véleményvezérek főként a Z-generáció bizalmát veszíthetik el: az eredmények alapján a 13-22 év közötti válaszadók 45 százaléka érzi úgy, hogy az influenszereknek már nincs akkora hatása a társadalomra, mint korábban.

A lap szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az influenszer-társadalom végnapjait élnénk, sokkal inkább arra mutat rá, hogy csak azok az alkotók válnak sikeressé, akik értik az ipar működését és képesek együtt fejlődni annak módszereivel.

A vélemény bajnokai: a fiatalok közel negyede influenszer szeretne lenni

Hatvannégymillió. Körülbelül ennyi influenszerprofil működik ma az Instagram felületén szerte a világon.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább--->