Csoda, hogy senkinek sem esett komolyabb baja, úgy lökdöste-taposta egymást a Deák téren és a környező utcákban kontroll nélkül sodródó tömeg. A TikTokon ezalatt terjedni kezdett, hogy ketten meghaltak, noha a hír szerencsére nem volt igaz, a West- Balkánban épp egy ilyen álhír vezetett katasztrófába torkolló pánikhoz. Miközben a testőrökkel vonuló Szépréthy Roland azt harsogta, „Ha nem tudtok viselkedni, nem kaptok pénzt!”, és szórta az adományt a nép közé, akár egy római császár, akadt, akinek a kezéből tépték ki az ezrest, másoknak kiment a bokája, vagy széttaposták a cipőjét. „Mért nem jött papucsban?” – oltották utóbb a kommentelők. A papucs-melegítő-kombó ugyanis védjegye az ország egyik legbefolyásosabb TikTok-influenszerének, aki hajmeresztő akciójával ezrével vitte a fiatalokat és persze az idősebbeket is az utcára.
A híradások szerint legalább hétezren voltak az ingyenpénz-szóráson, amit azóta is sokan próbálnak megfejteni, egy szakértő a Telexen sommásan „Z generációs agymosásnak” minősítette. Csakhogy az általam ismert kamaszok inkább mindennel végletesen kritikusak, semmit agymosottak.
Csak meglepődtek, miért most kezdi érdekelni a felnőtteket ez a világ, és miért csak akkor kapunk észbe, ha már kisfiúk milliói követik a nőgyűlölő exketrecharcos, Andrew Tate tanait. Önkéntes emberkísérletként belevetettem hát magam a TikTokba, kockáztatva, hogy a kínai kormány egy hét alatt többet tud meg rólam, mint Zuckerbergék a 15 év során.
Betiltásra nő az igény
Az én generációm, vagyis az X a Facebookot elég jól ismeri, esetleg az Instát használja még nyilvános fotóalbumként. A TikTokot nulláról megérteni azonban olyan kihívás volt, mintha egy hét alatt kellett volna svédül megtanulnom, olyan szerény alapokról, mint az IKEA-katalógus. Ilyesmit érezhettek a szüleink, amikor megjelentek az első személyi számítógépek, csak nekik volt rá pár évük, hogy megtanulják ezeket használni.
Gyerekek taposták egymást a Deák téren, miután influenszerek kétmillió forintot szórtak szét közöttük ezresekbenA 2016-ban indult platformnak kb. 700 millió felhasználója van, és még ennyi a csak Kínában elérhető változatának, a Douyinnak – globálisan csak a Facebook (2,7 milliárd felhasználó), a YouTube (2,3 Mrd) és a WhatsApp (2 Mrd) előzi meg, együttesen az Instagram 1,2 milliárd felhasználóját is lepipálják. Itthon egymilliósra teszik a tiktokozók táborát, az igazán nagy piac az USA – és India volt, ahol a 200 millió felhasználó bánatára vagy megkönnyebbülésére 2020-ban betiltották. Hasonlóra készül az Egyesült Államok, a héten jött a hír, már csak Joe Biden aláírása hiányzik a papírról. Beszédes, hogy még a TikTokból megélő influenszerek közül is sokan a betiltás mellett ágálnak, mert „annyira toxikus”.
A magyar TikTok jóformán nem is áll másból, csak alázásból. Az egyik legnépszerűbb csatorna, a 2okos két jól fésült, egyetemista streamere például részben ebből csinált magának hírnevet, hogy túlsúlyos vagy túlsminkelt lányokat kritizált az Andrew Tate-vibe jegyében.
Ők a mobilfoxosok előtt pár órával szintén tömegjelenetet okoztak a kiskörúton a BALAZS KICKS cipőboltnál, amit akár a Népszava olvasói is ismerhetnek onnan, hogy Szijjártó Péter és Magyar Péter is ott vásárolt dorkót, amire még a marketingnél visszatérünk.Ha valaki nem beszél angolul, óhatatlanul beragad a hazai tartalmak ördögi körébe, szinte csak azt látja, ahogy ádázul fikázzák a cigányokat, buzikat, transzokat, kövéreket, fogyatékosokat, és a kommentelők is egymást, mintha a platformra csatornázódna be a kormánypropaganda által fűtött minden frusztráció és gyűlölködés. Aki szerencsésebb, nézhet lambadázó agárt és főzős/takarítós videókat – pont, mint a Facebookon –, és persze tömegével tátikázó tiniket, elsőre elképesztő, többmilliós lájkszámokkal. Ez a TikTokon valójában nem nagy truváj,
a 17 éves lányom profilján a macskánk összegyűjtött 2000 kedvelést egyetlen ásításával. Egy másik videóban gyermekem belenéz otthon a tükörbe: döbbenetes 159 ezer lájk.
Más viszonyrendszerben működnek tehát az itteni elérések, és érthető, hogy a fiatalok rákattannak az instant és tömeges pozitív visszacsatolásra, egészen addig, míg el nem kezdik őket fikázni például a 2okosok.De míg a Facebook olyan videókat dob be, amikről tudja, hogy érdekel (nekik volt a legtöbb idejük megfigyelni a szokásainkat és hozzáidomítani az algoritmust, amitől a buborékhatás is kialakult), a TikTokon ömlesztve jön minden, mint a búcsúban. Persze sokat kell pörgetni, és egy idő után beáll ez is, ám ehhez lényegesen többet kell nyomkodni, mint heti pár órát. A Neked fülre kattintva az egész régióból bedobálják a videókat, és ha valami elég virális, elindul az öngerjesztő folyamat, hogy „ezt mindenkinek látni kell”. A mesterkedés része, ha szándékos elírást tesznek a videóba, erre jönnek a kommentek, amit a rendszer úgy vesz, hogy megszólította az embereket, és még többeknek adja fel. A platform a hosszabb videókkal szemben a 30 másodperces minietűdöket favorizálja, fontos az aktualitás is, emiatt alig látni 1-2 napnál régebbi tartalmakat.
Az eszelős pörgés miatt egyre rövidül a figyelem és hanyatlik a memória, kialakul az aranyhaléhoz hasonló „TikTok-agy”, amit az idén már az év szavának javasoltak amerikai agykutatók.
A Facebooknál megszoktuk, hogy ha rákeresünk valamire vagy csak csetelünk róla, egy napon belül jönnek a témában a hirdetések, ám a TikTok ennél sokkalta alattomosabb. Nézi az ember, mert valamennyire szórakoztató, és elsőre rá se jön, hogy itt valamit el akarnak adni neki. Pedig aki el szeretné érni a 13–18 éves korosztályt, ma már elsősorban itt próbálkozik, hiszen a netes hirdetés alap, a TikTok pedig teljesen ingyenes, és éppen az öngerjesztő viralitás miatt húszezres követőtáború profillal is befuthatók a milliós megtekintések.
Gorillamarketing
A TikTok új szintre emelte a gerillamarketing fogalmát: olyan fura dolgok lesznek itt felkapottak, mint hogy borbélyok odamennek az utcán egy fiatalhoz, és 40 ezer forintot kínálnak neki, hogy nullásgéppel csíkot tolhassanak a haja közepére. A videó felkerül a barbershop oldalára – félmillió lájk. Egy másik, nagyobb hajú srácnak 120 ezret kínáltak, ő végül visszakozott. Noha ezek a gyerekek már szinte felnőttek, morálisan erősen aggályos, hogy így vadásznak a kiskorúakra, vagy leszólítják őket a plázában, és cukros üdítőt nyomnak a kezükbe TikTok-videóért cserébe – az energiaitalosoknál csak nagykorúak szerepelhetnek, ők legalább ezt a korosztályt még békén hagyják.
A TikTok-marketing nagyágyúja a „pénzesős” Mobilfox: az alapító Diller Kevin a Forbesnak adott tavalyi címlapinterjúja szerint 15 évesen a nagyija ágyneműtartójából kezdte árulni az akkor még importált tokokat, 22 évesen már 3 milliárdos éves bevétele volt. Azóta Kaposváron gyára van, itt készítik a törhetetlenként reklámozott szilikon/műanyag telefontokokat, amik 7-19 ezer forintért túlárazottnak tűnnek, de a menőségnek ára van, és sokakat megfognak azzal, hogy a tokot a saját stílusukra szabhatják. A helikopterről iPhone-okat dobáló, költséges és hosszas YouTube-videók után Szépréthy bevonásával átnyergeltek a TikTokra, és az amerikai topinfluenszer, MrBeast mintájára elkezdtek pénzt lobogtatni az utcán/boltban a járókelők szemébe. Amit persze csak akkor kapnak meg, ha követik őket – aki látja, hogy ezzel lehet nyerni, gyorsan beköveti őket, annak reményében, hogy egyszer vele is találkoznak.
@forbeshungary A @mobilfox_official 2021-ben hárommilliárd forint árbevétellel zárta az évet, 2022-ben ötmilliárd forintra számítanak. Tizenegy országba exportálnak, a nyugat-európai piacra lépés Spanyolországgal és Németországgal kezdődött nemrég. Kevin és a Mobilfox sztoriját keresd a májusi magazinban! #forbes #forbeshungary #30under30#mobilfox ♬ eredeti hang – ForbesHungary - ForbesHungary
Ami Amerikában népszerű, az általában nálunk is befut, mint a Prime energiaital, aminek 4000 forint(!) egy 3 decis palackja. Ez is csak azért menő, mert „influenszerek csinálták”, pedig KSI és Paul Logan csak összedobtak arra, hogy kutyuljanak nekik egy energiaitalt, amihez ők adják az arcukat. Az év státuszszimbólumának tartott méregdrága lónyál ellen nemrég Amerikában vizsgálat indult, mert hat doboz kólával felérő koffeintartalma miatt aligha reklámozhatnák sportitalként.
Egy pillanatra itt gondoljunk azokra a szülőkre is, akik a pénzt megkeresik, amit a gyerekeik aztán elköltenek ilyen marhaságokra (és ne azt mondjuk, hogy úgy kell nekik). Mert egy több tíz- vagy urambocsá’ százezer forintos Nike cipőt legalább hordani lehet, mi több, használtan is növekedhet az értéke, ha limitált darab. A Nike nagy trükkje, hogy uniszexsszé és utcai divattá tette a sportcipőt, limitált kiadásokat is kidob a gyűjtőknek, akik közül a fiatalabbak a friss modellekre, az idősebbek inkább a retrókollekciókra hajtanak. Pár éve még érdemes volt belevágni a kereskedésbe, és miután az eladó általában egy ideig hordja is a cipőt, ez a NAV számára „szürkezóna”, de akár egy vállalkozást is fel lehet húzni rá, és már a középiskola mellett milliókat keresni, ha valaki ügyesen csinálja. Ilyen sikersztori a 16 évesen cipő resellerként (viszonteladóként) startupolt Pachert Balázsé, aki az RTL Klub Cápák között műsorában szerzett komoly befektetőt (a vízkirály Balogh Leventét), majd megnyitotta az első BALAZS KICKS boltját a fővárosban.
Balázs okos srác, de a Redditen tudni vélik, a szülők is támogatták pár millióval és kapcsolati tőkével. Ha így is volt, a siker már az övé. A márkás tornacipő pár éve lett itthon hatalmas biznisz, erre a hullámra ült rá a másik népszerű cipőbolt, a True To Sole (TTS) alapítója, Pótor Attila is, aki három pár Londonból hozott cipővel kezdte, ma már a kiskereskedelem mellett nemzetközi nagykereskedése van, és Ferrarival jár.
De Balázs volt az, aki mindig felrakta a TikTokra, ha új cipő érkezett, nyereményjátékokat hirdetett, olyan hype-ot teremtett, ami itthon még senkinek se sikerült. Persze ehhez van már csapata is, de ha azt akarja valaki, hogy megnézzék a videóját, megvegyék a termékét, akkor a kritikus fél percbe kell mindent jól belesűríteni, menő zenét és effekteket tolni, és valahogy kinézni meg ügyesen beszélni, ami igényel némi rátermettséget, csak részben tanulható vagy fejleszthető.
Kamuból hírnév
Balázs boltjából egy éve elloptak egy 4,5 millió forintos pár cipőt, aminél jobb hírverést magának se csinálhatott volna, mert így azok is megjegyezték a nevét, akikhez a neten sem jutott volna el. Legalább ekkora népszerűséget hozhatnak a kamusztorik. Bár a mobilfoxosok állítják, hogy tényleg összevesztek egymással, és Szépréthy valóban átvette az irányítást a céges TikTok fölött (egyfajta érthetetlen tüntetésként szórta a pénzt, hogy 25 százalékos részesedést kapjon Diller cégéből) a 2okosok szimplán megrendezték a saját elrablásukat, mégis azért taposták egymást a fiatalok az Astoriától a Madách térig, hogy lássák, előkerültek.
Egy budapesti szórakozóhelyről hasonlóképp egy éve terjed, hogy „jövő héten bezár”, ezért minden héten telt házuk van a búcsúbulin. A felhasználók egy része persze átlát a szitán, és legfeljebb buliból vesz részt ilyesmin, csakhogy sokan már az életkoruknál fogva sem értik, emiatt az „agymosás” lehetősége valóban fennáll. Különösen, ha a szülő sem bír már lépést tartani, miket néz, kiket követ a gyermeke, és az iskolai képzésből is persze sok helyütt hiányoznak a tudatos nethasználat alapjai.
„Kártya. Mindig” - Magyar Péter is benézett Szijjártó Péter kedvenc cipőboltjába, a miniszterekkel ellentétben soha nem készpénzzel fizetPénzt a megtekintések után is lehet keresni a TikTokkal (az is nyomja a számlálót, aki egyből továbbpörgeti, míg az Instagramon a videó első harmadát meg is kell nézni), de a fizetett promócióban van az igazán nagy üzlet. Olaszországban épp ezért már törvény rögzíti az influenszerek jogi felelősségét abban, mit reklámoznak, és hogyan. Az egyik topinfluenszerük, a 30 milliós követőtáború Chiara Ferragni januárban kapott is egy 1 millió eurós bírságot a megtévesztő karácsonyi „jótékonysági” kampánya miatt. Inkább ilyesmikről kellene szólnia nálunk a gyermekvédelmi törvénynek, nem fóliázásról.
Kimagasló eléréseket hoznak a keresztpromóciók is: a mobilfoxos tokokon is népszerűsített Simon’s Burger győri éttermének megnyitója előtt nemrég fél kilométeres sor állt. Talán nem jobbak egy másik burgerezőnél, ahogy a BALÁZS KICKS se egy másik cipőboltnál, csak ők megragadják a lehetőséget, hogy a videóikkal tömegekhez jussanak el. És megint csak amerikai mintára meghívnak hírességeket, zenészeket, sportolókat, vagy akár politikusokat (esetleg ők kopogtatnak náluk, a szavazóik és/vagy a tinédzser gyerekeik nyomására), hogy nézzük meg, ahogy náluk vásárolnak, dumálgatnak. Nálunk még újdonság, hogy hír lesz abból, hogy ismert emberek mit vesznek és mivel fizetnek (Szijjártó csakis készpénzzel, Magyar csakis kártyával, ez is része az imázsépítésnek). A pénzeső után a főpolgármester és Szépréthy között zajlott még egy csörte, ám még az is az influenszer győzelme volt, hogy Karácsony róla posztolt. Szépréthy kvázi leboomerezte őt, egyben felajánlotta, hogy finanszírozza a Deák téri virágágyások kétmillióba fájó helyreállítását. Majd még hozzátette: „Kérem, polgármester úr, ne rajtam keresztül próbáljon meg magának politikai figyelmet szerezni, ugyanis máshogy is be lehet kerülni az újságokba!” Ő már csak tudja.
Cipők szárnyakon
A fiatalok körében mindig is menők voltak a márkás sportcipők, de még sosem volt akkora a kínálat, mint ma, csak győzzük pénztárcával. Sokan szeretik a ritkább darabokat, amiből nincs mindenkinek, így kezdenek cipőket gyűjteni. – Ezt a korosztályt el tudja kapni ez a hype – mondja Szalkai Balázs, aki három és fél éve kezdett a resellerkedésbe (viszonteladásba), és épp az érettségire készül. – Én elsősorban használt cipőkkel kereskedek, amiket egy ideig én is hordok. Egy Adidas Yeezy volt az első komolyabb cipőm, Kanye West tervezte, ikonikus darab volt, ami megfogott. Amikor eladtam, tovább cseréltem egy másik cipőre, majd azt is egy újabbra. Egy idő után rájöttem, hogy ha kicsit okosabban csinálom, ezzel pénzt is kereshetek. Ettől kezdve ha cipőt vettem, nagyon vigyáztam rá, hogy az értékéből ne veszítsen. Közben egyre jobban ráéreztem arra is, melyik modellek a kelendők. Most tagja vagyok a komi_kicks Insta-oldalnak, amit öt barátommal közösen csinálunk, cipőket árulunk. 5400 követős fiók, de videókkal akár több százezer embert is elérünk.
A legnépszerűbb cipőmárka ma a Nike (ezt követi az Adidas, a New Balance, a Converse és a Vans) A sikerük egyik titka, hogy mindenkinek gyártanak cipőt, mindenféle célra. Vannak most is sportoláshoz foci-, futó- vagy kosarascipők; 1985-ben, amikor piacra dobták, még az Air Jordan is kosarascipő volt, ma már ezt is inkább utcai használatra veszik. – Az új modellek már teljesen uniszexek. Bár eltér a női és a férfi méretezés, a női méretek picit keskenyebbek is, bárki hordhatja bármelyik modellt, legfeljebb a férfiaknak egy számmal nagyobb kell ezekből – állítja Balázs.
A Nike egyre több cipőt gyárt (ma már évi 800 millió párt), elsősorban ázsiai országokban, de a tömegtermelés miatt a minőség és a tartósság már nem olyan, mint korábban volt. A mai modellek ugyan kényelmesebbek, puhább a talpuk, de a retró – akár 40 évvel ezelőtti – sziluettekre is sokan vevők, az idősebb gyűjtők kifejezetten ezeket keresik. Minden évben hoznak ki új modelleket és különleges kollaborációkat, amelyek lázban tartják a fiatalokat. A limitált darabokat a Nike appon sorsolják ki a jelentkezők között: a kibocsátás napján reggel 9.00-kor több ezren bejelentkeznek a pár száz pár cipőre, és 9.15-kor kiderül, ki nyerte meg a sorsolást. – Furán hangozhat, hogy „megnyertem”, tehát megvehetem 65 ezer forintért a cipőt, de van, akinek ez pénzszerzési lehetőség, más magának gyűjti, van aki pedig mindkettőt – mondja erről Balázs. – Ezek a cipők nem olcsók, de benne van a potenciál, hogy megveszem ennyiért, rendesen használom, és 5 év múlva a négyszeresét éri. Nekem a legdrágább cipőm egy Nike Off White Jordan 1-es volt, amit 500 ezer forintért vett meg egy magyar srác, aki e-sportoló Németországban. De átlagos, velem egykorú srácok is vesznek ilyeneket, például ezért dolgoznak egész nyáron.
Nem veszélyes ilyen drága cipőkkel az utcán flangálni? – merül fel bennem. Balázs hallott már olyat, hogy körbeálltak valakit, hogy „kapd le a cipőd!”, de ez egyáltalán nem gyakori. Az átverések viszont megszaporodtak, például meghirdetik a neten a cipőt, és fizetés után köddé válik az eladó. Persze minden internetes vásárlásra áll, hogy ésszel kell csinálni, érdemes leellenőrizni, kitől és mit vásárolunk. Vannak például Facebook-csoportok, ahol meg lehet kérdezni, megbízható-e az eladó. A legjobb persze a személyes találkozás, hiszen a postázás is rejt kockázatokat. Ám ekkor még ott a kérdés, vajon a cipő eredeti-e? Balázs azt mondja, vannak netes útmutatók és olyan appok, ahol több fotó alapján megmondják a szakértők, valódi-e a cipő. Olyan apró részleteket is néznek, mint hogy a talpbetét alatt mennyire egyenletes a varrás. Aki cipőket ad el, annak idővel kiélesedik a figyelme ezekre, de aki bizonytalan, az ma már inkább már boltban vesz cipőt, a neten a bátrabbak és a rutinosabbak vadásznak.
– Persze az egész világon rengeteg a hamisítvány, de még ezekkel is elfogadóbb a cipős közösség. Az baj, ha eredetiként árulják, de sok fiatal azért kénytelen hamisítványt venni, mert nem tudja megfizetni az eredetit, vagy mert annyira limitált a darabszám. Nekem már minden olyan cipő megvolt, amelyekről nyolc éve még nem is gondoltam, hogy valaha lesz ilyenem. Számomra ez siker, de az Off-White-ok közül van még, amire vágynék – meséli Balázs. Az Off-White is egy kollaboráció, Virgil Abloh, Kanye West mellett az egyik legfelkapottabb afroamerikai dizájner tervezte, mielőtt 2021-ben, alig 41 évesen egy ritka szívbetegségben elhunyt. A cipői nem csak az exkluzivitás miatt keresettek, hanem mert sok köztük a színes, vidám darab, és rengeteg kiegészítő kapható hozzájuk, amivel az egyéniségünket hangsúlyozhatjuk.