A mesterséges intelligencia nem önmagát generálja, hanem mindig van egy emberi vetülete, a kérdés az: vajon hogyan viszonyulunk mi ehhez, hogyan befolyásolja a technológia az emberi viselkedést, az emberi gondolkodást? – nyitotta meg a témában Marosvásárhelyen tartott konferenciát Kovács Barna, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) adjunktusa. Az ember világértelmezésének vannak olyan jellemzői, amelyeket a gépek nem tudnak meghaladni – hívta fel a figyelmet.
A mesterséges intelligencia körül megjelenő mítoszok számos kérdést vetnek fel. Ilyen például a felelősség és az elszámoltathatóság kérdése, vagy hogy szabályozható-e a mesterséges intelligencia. Ugyanis létezik az a mítosz, hogy a szabályozás az innovációnak szab gátat. A másik probléma a meghatározásé: mit is tekintünk intelligenciának, és adható-e egyértelmű jelentés a mesterséges intelligenciának? – hangsúlyozta az adjunktus, az esemény főszervezője.
Az előadásában arra is kitért, hogy a LinkedIn szakmai közösségi portálon már van AI Ethics Officer pozíció. Ez egy mesterségesintelligencia-etikai tisztviselői pozíció, amely felügyeletet biztosít annak érdekében, hogy a mesterséges intelligenciát az alapvető emberi értékek betartására kötelezze.
Mesterséges intelligencia: álmodnak-e az androidok?
A világháló használatát elhibáztuk, távolabb kerültünk attól a céltól, hogy a világ minden összerendezett tudása karnyújtásnyira, kattintásnyira legyen mindenkitől, és hogy ezt a tudást arra használjuk, hogy fejlődjünk általa – fejtette ki véleményét Szűts Zoltán egyetemi docens. Helyette a szabadon elérhető információk a jelenben egymással szembenálló értelmezésekkel kerülnek a felhasználók elé, és a legerősebb narratíva mindent visz.
Ami a jövőt illeti
a kérdés az, hogy álmodni fog-e az ember a mesterséges intelligencia széles körű elterjedése után. Álmodnak-e majd helyettünk az androidok sikerről, boldogságról, békéről?
Lesz-e még arra igényünk, hogy élményeket szerezzünk? Továbbá az is kérdés, hogy amikor a mesterséges intelligenciáról beszélünk, akkor valóban azokról a problémákról beszélünk-e, amelyek fontosak. Egyelőre mi irányítjuk, és azért hoztuk létre, hogy nekünk segítsen. Vajon mennyire engedjük át az irányítást a gépeknek? – tette fel a kérdéseket Szűts Zoltán.
Szoboszlai és Azariah generált produkciója
A mesterséges intelligencia a kultúrára, azon belül a populáris kultúrára is erős hatással van. Rudisch Ferenc egyetemi tanársegéd felidézte
Azariah és Szoboszlai Dominik mesterséges intelligencia által generált közös zenei produkcióját.
A dal több százezres nézettséget generált a közösségi felületeken. Az adott technológiai lehetőség magában hordozza a problémákat és a megválaszolandó kérdéseket is, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kulturális termékek létrehozásában az emberi kontextus is fontos – jegyezte meg Rudisch Ferenc.
Megszólalt Kudlik Júlia, ezt gondolja a köztévé MI műsorvezetőjéről – Bíró Ada már reagált isA Delta című műsort egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezeti. A műsor egykori arca, Kudlik Júlia is megszólalt. |
Fordulópont, világrend és korlátok
Mindannyiunk számára fontos kérdés, hogy a mesterséges intelligencia vajon mindent megváltoztat-e körülöttünk, és hogy valóban fordulóponthoz ért-e az emberiség, ahogy arról napjainkban gyakran szó esik. Ha a világnak az eddigi ismert, megszokott rendje megváltozik, az vajon milyen fordulatokat hoz magával, és ez mit jelent az egyes ember számára – tette fel a kérdést előadásában Gagyi József, a Sapientia EMTE egyetemi tanára. A mesterséges intelligencia hatásai miatt a pápa is aggódik, a katolikus egyházfő nemrég a kihívásokat megvitató G7-csúcson fejtette ki gondolatait a témában.
Az agy, elme, számítógép hármasság egymáshoz való viszonyának megértése a legfontosabb – osztotta meg álláspontját Ropolyi László professzor, a Mesterséges intelligencia: értelmezések és problémák című előadásában. Kiemelte, hogy a technológia egyre közelebb kerül az emberhez, és a mesterséges intelligencia ma már teljesen áthatja az emberi társadalmat, továbbá az is rendszeresen visszatérő kérdés, hogy vannak-e a mesterséges intelligenciának korlátai.
Az Új Média Konferencia – A mesterséges intelligencia narratívái című eseményen az előadók arra keresték a választ, hogy hol húzódik az ember és a gép közötti határ, a mesterséges intelligencia hatékonyságával és korlátaival, illetve az új technológiához kapcsolódó félelem és bizalom mentén kialakuló társadalmi polarizációval foglalkoztak.
