Az aradi Szabadság-szobor a magyarok szabadságát szimbolizálja

Kelemen Hunor elmondta, a 134 éves Szabadság-szobrot húsz éve „szabadították” ki és helyezték újra közterületre. Kiemelte: az RMDSZ megalakulásának első percétől fontos volt a szobor sorsa, a közös emlékezet helyreállítása.

Véleménye szerint a szabadság lényege az, hogy oszthatatlan, vagyis mindenkié. Azt mondta, csak akkor van szabadságunk, ha a mellettünk lévők is szabadok. Az erdélyi magyarságot is sokszor eltemették, és mégsem a gyűlöletpolitika diadalmaskodott – fűzte hozzá.

Kelemen Hunor kiemelte: fontos a remény ébren tartása, és mindig lesz olyan pillanat, amikor az erdélyi magyar közösség a kezébe veheti sorsának alakítását. Hangsúlyozta, ezt a pillanatot fel kell ismerni, és élni kell vele.

Az RMDSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy alaposan végig kell gondolni, mik a teendők, és nem elég csak megálmodni, de meg is kell tervezni, hogy mi fog történni 2024-ben és az azt követő időszakban. Kiemelte: a június 9-i európai parlamenti és a romániai önkormányzati választásokon éppen ezért fontos minél nagyobb számban részt venni.

„Soha ne higgyük el, hogy a mi hangunk, a mi erőnk nem hallatszik és nem számít. Menjünk el szavazni, hogy megőrizzük erőnket a Partiumban és Erdélyben” – hangoztatta Kelemen Hunor. Véleménye szerint nincs olyan magyar ember, aki ne az áldozatkészséget választaná, majd hozzátette: cselekedjünk úgy, hogy a „gyerekeink, unokáink idejében is álljon ez a szobor”.

Navracsics Tibor, Magyarország közigazgatási és területfejlesztési minisztere köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy az áldozatkészség, a hazaszeretet, az önfeláldozás és a szabadság szimbóluma Arad.

Elmondta, mi, magyarok megtanultuk az évszázadok során, hogy csak az a nemzet tud megmaradni, együttműködni, építeni, alkotni, amely megszerzi a szabadságot, és azt fenn tudja tartani.

Navracsics Tibor úgy vélte, minden nemzetnek külön szabadsága van, és a magyar szabadság nem másokkal szemben fogalmazódik meg, hanem a közösség belső értékeire, Európa jövőjére koncentrál.

Emlékeztetett, itt, Aradon 20 évvel ezelőtt az európaiság újabb mozzanata költözött vissza a városba. Ugyan van egy közös szabadságunk, az európai nemzetek, az európai kultúra szabadsága, de ez a szabadság sokkal szegényebb lenne a magyar szabadságfogalom nélkül – tette hozzá a tárcavezető.

„Senki nem fogja helyettünk képviselni a magyar szabadság fogalmát, senki nem fog értünk, helyettünk kiállni Európában, csak mi, magyarok mondhatjuk el érdekeinket, történelmünket, csak mi, magyarok őrizhetjük meg magunkat a jövő Európájában is” – hangsúlyozta Navracsics Tibor. Hozzáfűzte: ezért is fontos, hogy „tüntessük ki mi, magyarok a politikusainkat a szavazatokkal, akik magyarok tudnak lenni, és biztosítani tudják a mi magyarságunkat is Európában”.

Markó Béla, Románia egykori miniszterelnök-helyettese, a Kós Károly Alapítvány elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy az aradi Szabadság-szobor a közös munka és a közös erőfeszítés eredménye, amelynek „nincs pártállása, és pártálláson kívül sokan segítettek a kiszabadításában”.

Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke úgy fogalmazott, a szobor nem csupán egy alkotás, hanem a szabadság, az elszántság és a közösségi erő megtestesítője. Hozzátette: húsz évvel ezelőtt bebizonyosodott, hogy ha a magyar közösségnek van képviselete, akkor semmi sem lehetetlen.

Az ünnepi beszédek után koszorúkat helyeztek el a szobornál, majd a Kolozsvári Állami Magyar Opera előadása zárta a megemlékezést.