Ballai Vince
Ballai Vince
Tetszett a cikk?

Ami a Pilis, és talán Magyarország legismertebb természeti látványosságával, a Rám-szakadékkal történt, az ékes példája annak, hogy a klímaváltozás mennyire nem csak az élő, de az élettelen környezetre is hatással van. A szurdok lezárását eredményező sziklaomlás hátterében az időjárási szélsőségek és az emberi jelenlét is ott van, ami miatt azt is felül kell vizsgálni, hogyan látogathatjuk.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Bizonytalan időre lezárták sziklaomlás miatt a Rám-szakadékot, Magyarország egyik legnépszerűbb természeti látványosságát, amit évente több mint százezren keresnek fel. A szakadékban ugyanis az előző hétvégén feltehetően valamikor éjszaka sziklaomlás történt, részben elzárva a szurdokban húzódó turistautat.

A kisebb-nagyobb kövek és közel embernagyságú sziklák a szurdok középső szakaszán zúdultak alá, valamivel a szűkebb szakaszok előtt. Mészáros Péter, a területet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője szerint az út, ha nem lenne lezárva, még valamennyire járható is lenne – az omlás után és a hivatalos lezárás előtt bizonyára többen is átkeltek rajtuk, a parkerdő munkatársait az arra kirándulók is értesítették – de ezt most már senkinek nem ajánlják.

A sziklaomlás pontos helyszíne a Google térképén is azonosítható, nagyjából ezen a ponton történt.

Aprózódás, özönvíz, taposás

Az omlás hátterében három tényező áll, amelyek közül több is az emberi tevékenységhez kötődik közvetetten vagy közvetve. Az biztos, hogy az általános iskolai földrajzkönyvekből jól ismert jelenség, a föld felszínét képező kőzetek természetes, fizikai aprózódása az egyik ok. A szurdokvölgy jellemző kőzete, a vulkáni eredetű andezit, az andezittörmelékből összecementálódott breccsa, illetve az ebbe beágyazódott sziklák az egyre szélsőségesebb hőingadozás miatt intenzívebben repedeznek. A repedésekbe a téli enyhébb nappalokon befolyó olvadékvíz éjjel megfagyva feszíti, aprózza, erodálja kőzetet. Ez alapvetően teljesen természetes folyamat, ennek révén alakult ki Rám-szakadék és a hozzá hasonló szurdokok.

Túrázók a Rám-szakadéknál
Pilisi Parkerdő Zrt

A folyamatot azonban gyorsítják az emberi tevékenység hatására zajló klímaváltozással járó egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek, és nem csak a nagyobb hőingadozás, hanem a csapadékeloszlás átalakulása is. Az egyre gyakrabban hosszabb, aszályos időszakokat mind többször követik özönvízszerű esők, amik után “a hirtelen lezúduló víz tépi, szaggatja a sziklákat”.

A harmadik tényező már közvetlenül emberi: a nagy népszerűségnek örvendő szurdokban vezető turistautat évente több mint százezer ember bakancsos lába tapossa. (Nem mintha a bakancs probléma lenne, hanem az itt megfordulók nagy száma: a bejáratnál 2019-ben elhelyezett látogató-számláló az azóta eltelt öt évben több mint 527 ezer embert számolt, látogatószámban csak a 2021-ben megnyitott Naplás-tavi kilátó közelíti meg.) A szóvivő jelezte, a szurdok példája jól mutatja, hogy

a klímaváltozás hatásai az élettelen környezetet is érintik.

Veszélyessé váltak a Visegrádi-hegység szurdokvölgyei az özönvíz miatt

A rengeteg eső a túrázók, kiránduló családok több kedvelt útvonalát is ellehetetlenítette. Érdemes elkerülni a Rám-szakadékot és a Dera-szurdokot is.

Felül kell vizsgálni a látogathatóságot

Bakancson kívül más lábbeliben egyébként nem is ajánlja felkeresni a területet a Pilisi Parkerdő szóvivője. A szurdok nem hagyományos turistaútvonal, bármikor megindulhatnak kisebb kövek, dőlhetnek be fák. Ennek megfelelően felkészült, megfelelő ruházatot viselő túrázóknak ajánlott, és persze fokozottan érvényes a minden erdőterületre vonatkozó figyelmeztetés: mindenki csak saját felelősségére látogathatja – amikor majd újra megnyitják. Addig marad a közelében vele nagyjából párhuzamosan húzódó sárga sáv jelzés.

A megnyitásáról még korai lenne beszélni a szóvivő szerint: szakemberek fogják felmérni a helyszínt – geológusok és statikusok –, és majd csak vizsgálataik eredményének ismeretében döntenek arról, hogy milyen formában lesz látogatható a szurdok. Arra a kérdésre, hogy benne van-e a pakliban, hogy esetleg teljesen le kell zárni a szurdokot, szintén korai lenne válaszolni. Minden attól függ, mit állapítanak meg a szakemberek, és ezek ismeretében milyen tervet dolgoznak ki a Parkerdő, a régió természetvédelmi értékeit felügyelő Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, illetve a Magyar Természetjáró Szövetség munkatársai a Rám-szakadék jövőjéről, látogathatóságáról zajló majdani egyeztetéseken.

A Rám-szakadékban egyébként 2019-ben már volt egy kisebb sziklaomlás, ami után végigvizsgálták, és biztonságosnak ítélték. Akkor elhordták a törmeléket, és várhatóan a múlt hétvégén lezúdult sziklákat is el fogják szállítani – a geológiai vizsgálatok után.

Pilisi Parkerdő Zrt

A Pilis többi szurdokában nem számítanak hasonló eseményre. A Rám-szakadék helyenként 35 méteres mélységével, 3 méteres keskenységével, és 112 méternyi szintkülönbségével (és persze látogatottságával) más ligában játszik, mint a Dera-szurdok vagy a Holdvilág-árok.

Az élő környezet is megsínyli

Persze az élő környezet sem mentesül az emberi és a klímaváltozással járó hatások alól. Ez különösen érezhető a szintén a Parkerdő kezelésében álló fővárosi erdőkben, amelyek fenntarthatóbbá, a kedvezőtlen hatásoknak jobban ellenállóvá tételén már dolgoznak. A két éve indult Városierdő-fejlesztési Programban is érték azonban meglepetések az erdészeket: a 2022-es aszály miatt a még a vegetációs időszak előtt kiültetett facsemeték szomorú látványt nyújtottak, de bizony az idős fák is megsínylették.

Azok az óriás bükkök, amiket direkt megőrzésre jelöltek ki a megújítás alatt álló városi erdőterületeken, hogy még sokáig ott maradhassanak, maguk is az elszáradás jeleit mutatják, mennek tönkre, pusztulnak el a szóvivő szerint, még úgy is, hogy tavaly bőséges volt a csapadék.

Hatalmas feladat az erdőállomány megőrzése például abban is, hogy olyan fafajokat vigyünk be, amik elállnak a megváltozott klimatikus viszonyoknak, a városi környezetnek és egyúttal az antropogén jellegű terheléseknek

– mondja Mészáros Péter, aki emlékeztetett, a 2020-ban indult Városierdő-fejlesztési Program előkészítése során végzett kutatások arra jutottak, hogy 2050-ig  a kocsánytalantölgyes ill. cseres klímából fokozatosan az erdőssztyepp klímába megy át a budai oldal makroklímája, a pesti oldalon pedig sztyepp klíma váltja fel az erdőssztyepp klímát, vagyis akár két klímaövet is ugorhatnak az itteni területek, ami kétségessé teheti az itteni erdők megtartását.

Egészséges erdőkkel tompíthatjuk a klímaváltozás negatív hatásait

Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van.