A bérlői piac magas díjai, továbbá a magas hitel-törlesztőrészlet miatt piaci alapon is rendkívül nehéz megfelelő ingatlanhoz jutni. 2–3 millió honfitársunkat azonban lakhatási szegénység sújtja – hangzott el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kerekasztal-beszélgetésén. Őket pedig állami, önkormányzati és civil szervezetek együttműködésével lehet elmozdítani jelenlegi helyzetükből, ami embert próbáló feladat.

A 80-as évek végén vidéken a lakások 4,5 százaléka, míg Budapesten az állomány fele volt tanácsi lakás. Vidéken a Kádár-kockák saját forrásból épültek meg. A lakáshoz jutás körülményei, lehetőségei akkor is mások voltak a fővárosban, illetve vidéken, és nincs ez másképp ma sem – olvasható az Index cikkében.

A tanácsi lakásokat 1983-tól kezdték el öröklakásokként értékesíteni. A benne lakó elővásárlási joggal rendelkezett, ám ha nem tudta megvenni a lakást, akkor a tanács értékesíthette azt, ami létbizonytalansághoz vezetett. A 60-as években megindult panelépítési hullám némiképp enyhített az otthonhoz jutás nehézségein.

Ez a probléma örökké velünk marad?

A Máltai Szeretetszolgálat téma köré szervezett kerekasztal-beszélgetésén a szakértők leszögezték: ma is rengeteg embert sújt Magyarországon a lakhatási szegénység. A Kádár-korszak végén ez 2–3 millió embert jelentett, és 35 év elteltével most is ugyanennyi honfitársunk számára nem biztosított a megfelelő lakhatás.

Az érintetteknek vagy esélyük sincs saját lakásra, vagy nagyon rossz állapotú saját ingatlanban élnek, aminek felújítása elengedhetetlen, ám kellő forrás nélkül kivitelezhetetlen. Ahogy piaci alapú albérletre sem futja, ami nem meglepő annak fényében, hogy az országos átlagot tekintve

200 ezer forintba került egy átlagos, jó állapotban lévő, 40 négyzetméter körüli, másfél szobás lakás bérleti díja, ugyanez pedig Budapesten már a 270 ezer forintot is elérte.

Számukra egy önkormányzati fenntartású bérlakás lehetne megoldás, amiből csak nagyon kevés maradt. A rendszerváltást követően megindult a szociális bérlakások privatizációja, aminek eredményeképp mára országszerte mindössze 110 ezer önkormányzat által kezelt lakás létezik.

Kevés a szociális bérlakásként számításba vehető ingatlan, a hazai lakásállomány jelentős része műszakilag és energetikai szempontból is elavultnak számít. Erre jelenthet némi gyógyírt a várhatóan júniusban induló otthonfelújítási program 2.0.