Bár hazánkban az utóbbi években történtek nagyszabású felújítások, számtalan műemlék ma még jobb sorsra vár. Három hazai építményt jártunk körbe, amelyre ráférne a nagyobb figyelem.

Hazánk történelmi emlékekben bővelkedik, tekintélyt parancsoló várakat, fényűzően berendezett főúri kastélyokat építettek évszázadokon át az ország számos vidékén. Egy-egy arisztokrata család hajdani nagyságát olykor egész vármegyék építészeti mesterművei hirdetik. Az Alföld déli és délkeleti részén a Wenckheim család is egy ilyen família volt. A Weincheimek Békés vármegyében építtettek maguknak a kor ízlésének megfelelő stílusban tetszetős uradalmakat.

Olyan arisztokrata famíliák birtokai, mint az Esterházyak vagy a Nádasdyak, a 19. század folyamán a vidéki élet gazdasági és kulturális központjának szerepét is betöltötték. Munkával látták el a környező falvak lakóit, zsellérek, napszámosok, cselédek és kocsisok kerültek ki a lakosok köréből. Amellett, hogy tisztességes megélhetést biztosítottak az emberek számára, a nyugati országokhoz képest óriási elmaradással küszködő vidékek gazdaságának fejlődéséhez is nagyban hozzájárultak.

Lepusztultak a mesés birtokok

A huszadik század derekán a szovjet mintára kiépülő rendszer ellenségei a jelentős vagyonnal rendelkező arisztokraták lettek, akiket elüldöztek Magyarországról. Számos vidéken a két világháború történései nem, vagy csak alig érintették a főúri kastélyokat, de az 1940-es évek második felétől kibontakozó egypártrendszer, és a hazánkban állomásozó szovjet csapatok többfelé okoztak hatalmas károkat az értékes ingatlanokban.

Később, több pompás kastély falai között gyermekotthon, idősek háza, vagy elmegyógyintézet működött. Hosszú évtizedek alatt kevés figyelmet – és még kevesebb pénzt – fordítottak a tekintélyt parancsoló műemlékek karbantartására, működtetésére. Azokban a kastélyokban, ahol a szovjet katonákat elszállásolták, többnyire óriási károk keletkeztek.

A rendszerváltás óta eltelt bő három évtized alatt sem javult látványosan a helyzet, igaz, több kastély visszakerült eredeti tulajdonosához. A patinás műemlékek egy részének restaurálását a magyar állam magára vállalta, amikor meghirdette a Magyar Nemzeti Kastélyprogram és Várprogramot.

A 2016-2023. között zajlott építkezések nyomán olyan meseszép kastélyok menekültek meg az enyészettől, mint Fertődön az Esterházy-kastély, „a magyar Versailles”, vagy a klasszicista Festetics-kastély Dégen, melyet Pollack Mihály tervezett. Az országos program során 18 kastély és 12 vár nyerte el méltó formáját, és vált látogathatóvá a nagyközönség számára.

Blaskovics István elfeledett kápolnája

A nemzeti kastélyprogram kastélyai és várai csupán töredékei azoknak az értékes építészeti kincseknek, melyek felújításra szorulnak. Országszerte több tucatnyi kisebb-nagyobb épület vár hosszú ideje arra, hogy felébresszék Csipkerózsika-álmából.

Az Alföld egy alig ismert szegletében, a Csongrád-Csanád vármegyei Földeák és Királyhegyes községek között, egy szerény erdőfolt mélyén romos állapotában is gyönyörű épület áll. Még a helyiek közül is csak kevesen ismerik Blaskovics István romantikus kriptakápolnáját, melyet az egykori csikóspusztai földbirtokos bő évszázada építtetett.

Egy helyi monda szerint Blaskovics Bertalan földbirtokost a 19. század végén a király száműzte a mocsaras vidékre. A száműzött felvirágoztatta a családi birtokot, kúriát és templomot építtetett, amelyek szépsége mára jócskán megkopott. Blaskovics Bertalan halála után a családi gazdaságot harmadik fia, István örökölte. István felesége halála után, 1910 körül döntött egy majorsági kúria és a színes üvegablakokkal ellátott kápolna megépítéséről.

Mindkét épület a 19. és 20. század fordulójának romantikus-historizáló stílusában épült. A színes téglákból emelt kriptakápolna kívül-belül siralmas képet mutat. A tetőszerkezete félig beomlott, a falakat karvastagságú indák borítják, a sírokat felfeszítették és kifosztották, a csontmaradványokat szétdobálták. A romantikus kriptakápolna napjainkban megmentőjére vár.

Kétegyháza büszkesége lehetne

A barokk-copf stílusú Andrássy-Almásy kastélyt első földesura, Andrássy Zsigmond aradi alispán építette 1742-ben, és ő volt az, aki a kétegyházi uradalom központjává tette. Zsigmond és felesége 1749-ben a kastély mellé építették a vármegye egyik legkorábbi kegyúri katolikus templomát. A család kihalása után, az Almásy Ignác, Temes megyei főispán és alkancellár által megvásárolt kastély 1858-ban leégett.

Még ugyanebben az évben Almásy Kálmán a család építészét, Ybl Miklóst bízta meg az újjáépítés terveinek elkészítésével. Az átépítési munkálatok során (1859–1860 között) a barokk kastélyt kibővítették, neoreneszánsz elemekkel díszítették, az emeletét pedig elbontották. Építészeti újítást is hozott a felújítás, Ybl mester egy romantikus stílusú öntöttvas teraszt alkotott. A kastély mellett álló templom lépcsőzetes oromzattal bővült, és új harangtornyot kapott. A kastélyt a kornak megfelelően angolpark és franciakert ölelte körbe. 1895-ben az Almásy család kápolnát és kriptát építtetett a templom oldalához.

A kastély a Tanácsköztársaság idején az Arad megyei Munkástanács és Direktórium székhelye volt, majd a II. világháború után a templommal együtt kifosztották. Az épületben előbb a Földműves Szövetkezet kapott helyet, később egy szakiskola költözött a falai közé. Egy korabeli feljegyzés szerint 1951-ben a kastélynak 42 szobája volt. Az egykori kastélypark területén víztorony állt, éttermet és igazgatói épületet alakítottak ki, valamint sportpályákat építettek.

A kastély és a kápolna számára otthont biztosító park jelenleg természetvédelmi oltalom alatt áll. Az FVM Középiskola és a Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium tanárai és diákjai által az 1970-es évektől gyűjtött, Mezőgazdasági Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény állandó kiállításként előzetes bejelentkezéssel megtekinthető az épületben.

A Wenckheimek öröksége

Az országot járva szép számmal találni újjáélesztett kastélyokat. Hazánk egyik legimpozánsabb főúri kastélya Békés vármegyében ma már régi fényében tündököl. Az Ybl Miklós által tervezett szabadkígyósi Wenckheim-kastély a közelmúltban teljeskörű felújításon esett át, 2023-ban adták át a nagyközönségnek. A pompás műemlékhez kerékpárút vezet, mely gyöngysorként fűzi fel a Wenckheim család által a környéken épített szebbnél szebb épületeket.

A neoreneszánsz-eklektikus stílusú Wenckheim-kastély lakóinak kényelmét egykor hatalmas télikert, majomház, teniszpálya, és zeneszalon biztosította. A meseszép birtokon kialakítottak egy lovaspóló pályát, egy tornapályát, valamint egy hangárt Wenckheim József gróf repülőgépének. A hangulatos épületegyüttes ma komoly idegenforgalmi vonzerővel bír, a felújítás során kocsimúzeummal és az ország negyedik postamúzeumával gazdagították a helyet.