Hamarosan örökké élhetünk?

Világszerte mintegy 700 vállalkozás foglalkozik az emberi élettartam kutatásának különböző aspektusaival, sok tízmilliárd dollárt fordítva az ilyen jellegű kutatásokra.

Az, hogy hirtelen ennyi embert érdekel az öregedés megoldása, példátlan, mert az öregedést sokáig egyfajta holtágnak tekintették a tudományban

– fogalmaz Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus a thehindu.com portálnak adott interjúban Ramakrishnannak nemrég jelent meg a „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyve, amelyben tudományos oldalról vizsgálja az emberi élettartam növelésével kapcsolatos törekvéseket, reményeket.

Befektetés az öröklétbe

Örök életet, de legalábbis minél hosszabb, minél egészséges életet élni – ez a legtöbb ember vágya. A mostani hype mögött egyértelműen ott van, hogy vannak, akik tudnak és hajlandók is rengeteg pénzt áldozni az öregedésgátlással, az örök fiatalsággal kapcsolatos kutatásokra.

• Az „időmegállító” vagy „idővisszafordító” (age reversal) kutatásokat finanszírozó milliárdosok között van Paul Allen, a Microsoft társalapítója, aki 100 millió dollárt adományozott az Allen Sejttudományi Intézet létrehozására.
• A PayPal társalapítója, Peter Thiel több millió dollárt fordított Aubrey de Gray öregedésgátlással kapcsolatos kutatásába. Ha ő annak sikerét már nem érhetné meg, akkor azt szeretné, hogy halála után fagyasszák le, hogy tovább élhessen, ha majd azt a technológia lehetővé teszi.
• Jeff Bezos az Altos Labs startupba fektetett be még 2021-ben egy meg nem nevezett összeget. A San Francisco-i biotechnológiai vállalat a „sejtfiatalító programozásra”, a betegségek, sérülések és fogyatékosság visszafordításának elméleti módszerére összpontosít.
• A Dmitrij Itskov orosz médiamágnás legalább 3 millió dollárt fektetett abba a kezdeményezésbe, amelynek célja megvizsgálni, hogyan lehet 2045-re az emberi agy teljes tartalmát átvinni, feltölteni egy szintetikus agyba.

A Föld lakóinak többsége számára nemcsak az ilyen befektetések, de a futurisztikus túlélőtechnikák is elérhetetlenek, így maradnak az ismert és egylőre maximum átmeneti megoldást jelentő anti-aging módszerek. Ezekre azonban nem sajnáljuk a pénzt:

becslések szerint 2021-ben az anti-aging étrendkiegészítők piaca körülbelül 62 milliárd dollárt tett ki, ez 2027-re várhatóan 93 milliárdra fog növekedni.

Meddig élünk?

De mégis hogyan haladunk az örök életig, hol tartunk jelenleg? A 2021-es globális betegségteher tanulmányból kiderül, hogy az elmúlt 70 évben – a Covid-19 éveit leszámítva – folyamatosan nőtt az emberiség születéskor várható élettartama: az 1950-ben mért átlagosan 49 évről 2019-re 71,7 évre. Az európai uniós állampolgárok születéskor várható átlagos élettartama 2022-ben fél évvel nőtt, 80,6 évre emelkedett az egy évvel korábbihoz képest az Eurostat nemrég közreadott adatai szerint.

A várható élettartamot az úgynevezett korspecifikus halálozási rátáiból számolják ki, és mivel ezek szinte állandóan javulnak, ezért a jelenlegi generációk átlagos élettartama várhatóan magasabb lesz annál, mint amivel a születésükkor számoltak. Tovább árnyalja a képet, hogy a tényleges valódi élettartamra rengeteg tényező van hatással, ezért van az, hogy bár 1901-ben a születéskor várható élettartam nem érte el a 40 évet, azok (a népesség alig több mint fele), akik mégis megünnepelhették a 40. születésnapjukat, még további 27,33 évre számíthattak átlagosan. Egy, az ezredfordulón született fiúgyermeknek áltagosan 67,1, egy lánynak 75,6 év hosszú élettartamot „jósoltak”, ez 2016-ra 69,4, illetve 79,2 évre emelkedett.

De van egy szempont, ami talán a várható élettartamnál is fontosabb: ez pedig az egészségben töltött évek száma. Nyilvánvalóan nem tökéletes egészségi állapotról van itt szó, hanem arról, hogy az egyén jóllétét a lehető legkevesebb betegség, állapotromlás befolyásolja. Ez mindig kevesebb, mint a várható élettartam.

A már említett Nobel-díjas tudós, Venki Ramakrishnan szerint nem is az öregedés megállítása, hanem az egészség lehető legtovább tartó megőrzése a kutatók fő célja (ami persze elvileg az első célt is magával hozza). Az öregedés nem csupán az egyének szintjén, de a fejlett világban is óriási probléma: az emberek egyre hosszabb ideig élnek, kevesebb gyerek születik, tehát valóban szükség van arra, hogy az emberek a lehető legegészségesebben öregedjenek meg.

Nemcsak a milliárdosok félnek az öregedéstől

– fogalmaz Ramakrishnan.

125, 150?

De menjünk egy lépéssel vissza, és nézzük meg, vajon ha a várható élettartamot is csak közelítőleg vagyunk képesek meghatározni, mennyire tudjuk megbecsülni a maximális élettartamot, ha létezik egyáltalán ilyen.

Egy, a Nature Communications című tudományos folyóiratban 2021-ben publikált tanulmány szerint

az emberek 120-150 évig élhetnek, de nem tovább, mint az emberi élettartam ezen "abszolút határa”.

A kutatók 500 ezer ember vérmintájának matematikai modellezése alapján ugyanis azt találták, hogy ennyi idő alatt az emberi test végképp elveszíti a betegségekből és sérülésekből való felépülési képességét, ami halálhoz vezet. A kutatók érvelése szerint, ha olyan terápiákat dolgoznának ki, amelyek növelik a szervezet ellenálló képességét, akkor ezek hosszabb, egészségesebb életet tehetnek lehetővé az emberek számára.

Néhány évvel ezt megelőzően egy másik, szintén a várható élettartamra vonatkozó tanulmány is úgy találta:

nem valószínű, hogy az emberek életkora meghaladhatja a 125 évet.

Ki szeretne örökké élni?

Az ENSZ előrejelzései szerint a 65 éves vagy annál idősebb emberek száma világszerte több mint kétszeresére, a 2021-es 761 millióról 2050-re 1,6 milliárdra nő. Az idősek számának emelkedésével növekszik az érdeklődés az egészség minél hosszabb megőrzése és ezzel az élettartam kitolása iránt. Egy, a Nature folyóiratban ez év elején megjelent cikk ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy jóllehet egyre több pénz ömlik az öregedéskutatásba, és a kutatók sokféle módszerrel próbálkoznak, azzal gyakorlatilag egyetértenek, hogy nem szabad a gyors megoldás reményét kelteni.

Ahogyan a már idézett Venki Ramakrishnan is rámutat: egész életünkben öregszünk, a folyamat már az anyaméhben megkezdődik. A szervezet számos mechanizmust fejlesztett ki a fehérjék életkorral összefüggő károsodásának kijavítására, ám idővel a károk meghaladják a javítási képességünket. A híres molekuláris biológus szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne avatkozhatnák bele az öregedés folyamatába, amivel talán meghosszabbíthatjuk az életünket. A CNN-nek így fogalmazott:

Mint sok idősödő tudós, én is hiszek abban, hogy ez lehetséges. Nem osztom azonban optimizmusukat azzal kapcsolatban, hogy az ilyen beavatkozások a gyakorlatban is megvalósíthatók.

Az interjúban még arról is kérdezték, hogy mennyire befolyásolja az öregedést és a hosszú élettartamot a genetika. Ramakrishnan erre azt válaszolta, hogy

van összefüggés a szülők és gyermekeik életkora között, de a gének csak az élettartam körülbelül 25%-át befolyásolják.

A tudós úgy vélte, egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha 120 éves korunkon túl is élnénk. Ráadásul az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink, irreális. A kognitív hanyatlás és a demencia egész problémája még modern eszközökkel is nagyon nehezen megoldható probléma lesz; az agy regenerálása jelenleg nem tartozik a lehetőségek közé.

A klónozással, mint az „örök élet” lehetőségével kapcsolatban a tudós azt mondta: az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy a felnőtt sejtek embrionálissá alakíthatók, és újból növekedésre serkenthetők, de a gyakorlati nehézségek miatt a klónozás nagyon nem hatékony. Az emberi test lefagyasztását pedig éppúgy a scince fiction kategóriájába sorolta, mint azt, hogy bármilyen módon megőrizzük a tudatunkat vagy agyunk „tartalmát”. „Fogalmunk sincs, hogyan szervezi az agy az információkat” – magyarázta.

Címlapkép forrása: Getty Images