Pikó András: „Ez nem ugyanaz a meccs, mint amit öt évvel ezelőtt lejátszottunk”
Józsefváros polgármestere bizakodóbb az esélyeit illetően, mint 2019-ben. Pikó András parkolóházak helyett inkább bérlakásokat építene, a kerület rosszabb környékeit pedig úgy újítaná fel, hogy az társadalmilag igazságos legyen. A politikussal egyebek mellett lakáspolitikáról, a Diószegi Sámuel utca jövőjéről és arról is beszélgettünk, hogy miért jó, ha a helyieknek fizetniük kell a parkolásért.
- Volt olyan főpolgármester-jelölt, aki az előírt 5000 helyett csak 73 ajánlást tudott összeszedni
- Hiába az NVB ítélete, megint fideszes reklámot adtak le a köztévé Híradójában
- Csak Budát és Pestet osztja meg a Tisza, a megyéket feladta – önkormányzati csatarend egy hónappal a választás előtt
Hvg.hu: 2019-ben szoros versenyben, de legyőzte Sára Botond korábbi józsefvárosi polgármestert, jelenlegi főispánt, akit a Fidesz most önnel szemben indít a polgármesteri székért. Hogyan látja a saját esélyeit?
Pikó András: Ez nem ugyanaz a meccs, mint amit öt évvel ezelőtt lejátszottunk. Nem ugyanabban a pozícióban vagyunk és nekem nem ugyanolyan a felkészültségem, mint akkor. Engem és a csapatomat, a 2019-es önkormányzati választásokon a Fidesz nem vett komolyan, és erre ráfizettek. Ezt a szívességet valószínűleg most nem fogják megtenni nekünk. Erősebb pozícióban vagyok, hiszen van mögöttem öt év kerületvezetés. Ezzel tisztában vannak és azzal is, hogy Sára Botondot többszörös kudarc érte, nemcsak 2019-ben, hanem 2022-ben is legyőzték, akkor Jámbor András a Szikra Mozgalom jelöltje lett a kerület országgyűlési képviselője.
Anélkül, hogy Sára Botondot minősíteném, az, hogy ennyi kudarc után a kormánypártok őt indítják, a Fidesz jelenlegi rossz állapotát tükrözi, ahogy a plakátján is szerepel: “Józsefváros jobbat érdemel”. Nála. Ami pedig az esélyeimet illeti, egy kicsit bizakodóbb vagyok, mint 2019-ben.
Hvg.hu: Amikor megválasztották, egyik fő célja az volt, hogy a kerületet érintő lakhatási válsággal foglalkozzon. Ennek egyik első lépése az volt, hogy elkészítették az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kataszterét, aktualizálva azzal, hogy azok milyen állapotban vannak. Hol tart most ez a munka?
P.A.: Az előző fideszes kerületvezetés tíz éven keresztül egyáltalán nem foglalkozott a kataszter aktualizálásával, sőt a tevékenységükben alig szerepelt az önkormányzati tulajdonú lakások felújítása.
2024 év októberig összesen 201 önkormányzati lakást tudunk felújítani és 30 házban fejezünk be, illetve indítunk el felújítást. Azaz lakhatóvá teszünk olyan lakásokat, házakat, amelyek eddig erre alkalmatlanok voltak. Erre összesen 3-4 milliárdot különített el az önkormányzat.
Ennek a munkának azonban nemcsak infrastrukturális része van, hanem szociális is, amelynek értelmében lakhatási támogatást vezettünk be és átalakítottuk a lakáspályázati rendszert. Most a leginkább rászorultak juthatnak önkormányzati lakáshoz, illetve azok, akiknek a házát le kell bontani, mert az életveszélyessé vált.
Azoknak, akik nem a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartoznak, tavaly elindítottuk a józsefvárosi szociális lakásügynökséget. Most már túl vagyunk a tizedik lakás bérbeadásán és folyamatosan jönnek a felajánlások.
Hvg.hu: Ezek magánlakások, amelyek különböző okok miatt eddig üresen álltak.
P.A.: Igen, és az önkormányzat ezeket garanciával bérbe veszi és bérelteti tovább szociális alapon, ennek eredményeképpen egy ötven négyzetméteres lakást nagyjából 110-120 ezer forintért tud bérbe venni egy pályakezdő pár. Azt gondolom, hogy ez a mai piaci árakhoz képest egy jó ajánlat.
Visszatérve a támogatásokra, a kerületi szociális támogatásra fordítandó összeget évi 130 millióról félmilliárdra emeltük.
Hvg.hu: Egy törvénymódosítás értelmében olyan önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat államosítanának, amelyeket a DIÓ2030 nevű program keretében az önkormányzat felújított volna. Ha elfogadják a törvényt, akkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez kerül a terület, ez pedig keresztbe tesz az önkormányzat Diószegi Sámuel utcát érintő lakáspolitikájának. Jelen állás szerint 210 család lakhatása válhat bizonytalanná. Kik laknak ott, és hogyan alakult az a környék olyanná, amilyen most?
P.A.: Ez az Orczy-negyed legelhanyagoltabb része. Nagyon nehéz sorsú emberek lakják, akik közül sokan ide születtek, és a gyerekeik a környékre járnak iskolába.
Ez a terület kimaradt a kétezres évek elején elindult, nyolcadik kerületet érintő városrehabilitációs programból. Kimaradt, mert a politikai vezetésnek nem volt meg a kellő bátorsága ahhoz, hogy hozzányúljon ehhez a kerületrészhez.
Amit ma a környéken látunk, az az elmúlt 30 év lakáspolitikájának totális lenyomata. Megmutatja azt, hogy nincsen állami lakáspolitika. Megmutatja azt, hogy nincsen olyan szociális ellátórendszer, amely fel tudná fogni a legnehezebb helyzetben élőket. És megmutatja azt is, hogy a korábbi fideszes kerületvezetés elhanyagolta ezeket az ingatlanokat az elmúlt évtizedekben.
Azt gondolom, hogy nagy adóssága a mindenkori önkormányzatnak a Diószegi Sámuel utca páros oldalának fejlesztése, amire 8-10 milliárdot költenénk. A lakókkal egyeztetett kész terveink vannak, ezt akadályozná meg most a kormány a kisajátítással.
Hvg.hu: Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője egy, az államosítással kapcsolatos sajtótájékoztatón azt állította, hogy neki sok lakó mondta azt, hogy az államosítás után nem csak a kerületben, de Budapesten sem maradnának. Ön többször beszélt a lakókkal, járt a környéken, mit tapasztalt, mit szeretnének?
P.A.: Sajnálom, hogy nem futottam össze Kocsis Mátéval, nyilvánosan is hívtam őt, hogy menjünk el együtt és közösen nézzünk az ottlakók szemébe. Nekem nem ez a tapasztalatom. Nem tudom, Kocsis Máté honnan veszi ezt, nem láttam őt a kerületben évek óta.
Hvg.hu: Az imént úgy fogalmazott, hogy a Fidesz nem volt elég bátor ahhoz, hogy belekezdjen a Diószegi Sámuel utca fejlesztésébe.
P.A.: Ez egy nagyon nagy feladat és ugyanolyan jelenség, mint amit az egészségügy területén látunk. Annyi problémát kell megoldani, hogy nincsen meg a politikai bátorság hozzá.
A jó szakpolitikához bátorság és felháborodás is kell. Felháborodás ahhoz, hogy lássuk, milyen körülmények között élnek embertársaink. A bátorság pedig ahhoz kell, hogy jó programokkal ki tudjuk őket ezekből az állapotokból hozni.
Itt most 210 családról van szó. Ahány család, annyiféle egyéni megoldás kell. Van, ahol idős emberekről, van, ahol mozgáskorlátozottakról vagy sokgyerekes családokról van szó. Szociális problémák olyan összekapcsolódásáról beszélünk, amit csak nagyon érzékenyen és nagyon nagy empátiával lehet megoldani. Nem a lakás lesz az egyetlen gondunk. Azt tervezzük, hogyha a törvényt elfogadják, – bár nagyon szeretnénk, hogy ne fogadják el – és a mi feladatunk lesz ezeknek az embereknek az elhelyezése, akkor hat-nyolc olyan munkatársat biztosan fel kell vennünk az önkormányzathoz, akik csak ezzel a programmal fognak foglalkozni.
Hvg.hu: A DIÓ2030 programról már tavaly szeptemberben döntött a közgyűlés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudott erről a programról?
P.A.: Igen, ugyanis akkor kezdtünk neki a programhoz kapcsolódó vagyongazdálkodási tervhez, miután 2020-ban írásban egyértelművé tette az egyetem, hogy nem terveznek a területen fejlesztéseket.
Azóta is kapcsolatban vagyunk az egyetemmel, legutóbb tavaly novemberben találkoztunk személyesen, ahol áttekintettük a köztünk lévő szerződéseket, ezek leginkább arról szólnak, hogy a kerületi lakosok hogyan tudják kedvezményesen használni az egyetem infrastruktúráját és beszéltünk a DIÓ2030 programról is. Ott akkor az hangzott el a részükről, hogy szeretnének ugyan fejleszteni, de erre sem állami szándék, sem pedig forrás nincsen. Most, a választások előtt hirtelen lett.
Azóta is folyamatosan levelezünk az egyetem vezetőségével, de az ő álláspontjuk az, hogy addig nem tájékoztatnak részletesen sem minket, sem pedig a lakosságot, amíg a törvényjavaslatot el nem fogadják. Ezt azért tartom rossz iránynak, mert látnunk kell, hogy ez a beruházás milyen készültségben van, valóban indokolt-e, hogy 210 családot embertelenül rövid határidő alatt kelljen kilakoltatni.
Hvg.hu: Jelen állás szerint október 31-ig kellene nekik elköltözniük.
P.A.: Igen, habár Kocsis Máté tervez egy olyan módosítót, amely december végéig tolná ki ezt a határidőt, de az semmit nem oldana meg. Szeretnénk, ha az emberek elhelyezésének feladatát az önkormányzat kapná meg. Célunk, hogy az érintett lakókat Józsefvárosban helyezzük el állami pénzen, a számunkra is elfogadható határidő pedig 2026. június 30. lenne.
Az önkormányzat gyakorlata az, hogy azokat az ingatlanokat, amelyek már emberi lakhatásra alkalmatlanok, bár ennek ellenére lakják, úgy értékesíti, hogy az eladási árba belekalkulálja a lakók elhelyezésének költségét is, mégpedig úgy, hogy a korábbinál jobb körülmények közé kerüljenek. Úgy számolunk, hogy abban az esetben, ha Józsefvárosban helyeznénk el a Diószegi utca államosítandó épületeiben élőket, akkor 17 milliárd forint kártalanításra lenne szükségünk az államtól. Ennyi pénzből tudnánk vásárolni olyan lakásokat a kerületen belül, amelyek megegyeznek a mostani lakások méretével és komfortfokozatával, illetve ennyi pénz jár a további vagyonunkért, amit kisajátítanak. Megnéztük, az ingatlanpiacon jelenleg 1500 szabad, ilyen megvásárolható, vagy tartós bérbeadásra felkínált lakás van.
Ha ez megtörténne, akkor az önkormányzatnak nem kellene feladni a már elindított lakhatási programját, nem kellene az összes bérlakásunkat arra használni, hogy ezeket az embereket elhelyezzük. Magyarán a sorban álló több száz, akár ezer lakásra váró számára a következő években is tudnánk felújítani lakásokat. Ez egyébként nem zárja ki azt, hogyha valaki úgy nyilatkozik, hogy nem akar Józsefvárosban maradni, akkor azt ne tehetné meg.
Hvg.hu: Tegyük fel, hogy amit most felvázolt, az nem lesz opció. A 210 családból hányat tudnának október végéig, illetve év végéig elhelyezni? Korábban úgy fogalmazott, hogy ennyi embernek biztosan nincsen most üres lakás.
P.A.: Ez így van. Az egyik legócskább csúsztatás, amikor azt mondják, hogy az önkormányzatnak van elég lakása, meg tudná ezt oldani, csak nem akarja. Aki ezt mondja, annak van egy ajánlatom, bármelyik üres önkormányzati lakásunkba beköltözhet, meglátjuk, hogy érzi majd ott magát. Minden lakás, amit eddig felújítottunk, azokat pályázati úton, szociális alapon kiadtunk, tehát, amelyek üresen állnak, azok nincsenek túl jó állapotban, mert rajtunk kívül nem kezdett ezek felújításába senki.
Az önkormányzat jelenlegi kapacitásaival az elmúlt 4 évben évente átlagosan 50 lakást tudott felújítani, ezt a következő ciklusban évi 90-re emeljük De most, rövid távon az októberi határidővel 30, decemberi határidővel 50 lakás felújításával tudunk végezni, hiszen ezeket a felújításokat elő kell készíteni. Ez azt is jelenti, hogy teljes kapacitással a Diószegi utcai lakosok elhelyezésére tudunk csak koncentrálni, nem lesz szociális lakáspályázat a többi józsefvárosinak, és elkezdődik egy hosszadalmas sorban állás.
A kérdésre válaszolva, ötven családot tudnánk év végéig elhelyezni a meglévő lakásállományunkból. A maradék 150 család pedig abban bízhat, hogy az a lakás, amit az állam cserének felkínál, megfelelő lesz nekik. Épp ezért követeljük, hogy ha mégis elfogadják a törvényt, akkor biztosítsanak megfelelő összeget lakásvásárlásra. Ez azért is alapvető, mert az államnak nincsenek érdemi számban szabad lakásai Józsefvárosban és szerintem Budapesten sem, tehát őket valahova vidékre helyeznék el. Azt sem tudjuk, hogy utána milyen kondíciókkal, kitől bérelnék ezeket a lakásokat, élveznék-e azokat az előnyöket, amelyeket a józsefvárosi bérlők élveznek – gondolok itt a szociális támogatásra vagy hátralékkezelési támogatásra.
Hvg.hu: A jogszabályok értelmében az sem biztos, hogy végül cserelakást ad az állam. Abban az esetben ugyanis, ha a lakók nem fogadják el a felkínált ingatlant, akkor az állam anyagi kártalanítást kell, hogy biztosítson.
P.A.: Így van. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy az állam mennyi pénzt adna a lakásokért cserébe. Jámbor András a kerület országgyűlési képviselője azt javasolta – és ezzel az önkormányzat is egyetért -, hogy a kártalanítás során azt az értéket vegyék figyelembe, amennyiért a lakástörvénynek megfelelő méretű és minőségű, komfortos lakást lehet venni a kerületben. (Az interjú hétfőn készült, Jámbor András vonatkozó javaslatait a fideszes többségű Törvényalkotási Bizottság csütörtökön leszavazta – a szerző.) Az érintett lakások sokszor a harminc négyzetmétert sem érik el, ha nagyon vastagon fog a ceruza, akkor is maximum 20 millió forintot kaphatnak a családok, ha változatlanul marad a törvény szövege. Ennyiért nemhogy Józsefvárosban, de a főváros környékén sem lehet lakást vásárolni.
,
Hvg.hu: A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy közleményében „elhanyagolt, bántó tájsebként” jellemezte ezt a környéket. Tapasztalt-e olyasmit a magasabb státuszú józsefvárosiak részéről, akik hasonlóan gondolnak, illetve nem érdekli őket ennek a 210 családnak a sorsa, inkább örülnek, hogy az épületek lebontásával egy „rossz” környékkel kevesebb lesz a kerületben?
P.A.: Azzal én is egyet tudok érteni, hogy nem jó, ha egy kerületnek vannak rossz környékei. Ami az egyetem által leírt jelzőre vonatkozik, az nem engem minősít, hanem az elődeimet, Kocsis Mátét és Sára Botondot.
A dzsentrifikáció egy természetes folyamat ott, ahol fejlesztések vannak. De mi Józsefváros összes lakójáért felelünk. Értem, hogy a magasabb státuszú lakóknak komfortosabb, ha szegényebb emberek nincsenek itt, de ezt az álláspontot ritkán hallom.
Mi úgy szeretnénk fejleszteni a rossz fizikai állapotú környékeket, hogy megadjuk az esélyt a felemelkedésre azoknak, akik ezeken a környékeken rossz körülmények között laknak.
Hvg.hu: 2023-ban elsőként lépte meg Józsefváros a budapesti kerületek közül, hogy fizetőssé teszik a lakossági parkolási engedélyeket. Két autó esetében az már éves szinten komolyabb összeg. Nem zúdult önökre a népharag?
P.A.: Mi már 2020-ban be akartuk ezt vezetni, de a Covid közbejött, pedig ha az nincs, akkor valószínűleg már rég túl lennénk az adaptációs korszakon. Amikor ingyenes volt a parkolás, akkor volt olyan évünk, hogy 18 000 vagy 15 000 engedélyt adtunk ki 12 000 parkolóhelyre. Ez alapján teljesen nyilvánvaló volt, hogy fenntarthatatlan ez a rendszer. Feltételezéseink szerint sokan kértek józsefvárosi lakcímkártyát, ugyanakkor nem laktak itt életvitelszerűen, viszont az autójukat a kerületben parkoltatták. Ezek mostanra eltűntek, és ezt az itt élők is értékelik.
Idén 12 000 parkolóhelyre 9000 engedélyt adtunk ki. Nagyjából a parkolóhelyeink 25%-a szabad, éjszakára pedig bevezettük a kizárólagos lakossági parkolást. Ami a két autót illeti, nagyjából 400 olyan lakás van, ahol két autóra kértek engedélyt. Az autósoknak is és a gyalogosoknak is közös célja, hogy a kerület élhetőbbé, zöldebbé, sétálhatóbbá váljon és ne mindenhol a parkoló autók foglalják el a köztereket. Amit csináltunk, az erre egy próbálkozás, szerintem bejött. A befolyó plusz pénzből az utcáinkat fejlesztjük és K+R létesítünk az oktatási intézményeinknél.
Hvg.hu: Sára Botond programjában az szerepel, hogy visszaállítaná az ingyenes lakossági parkolást a második autó után is.
P.A.: Akkor végképp nem lesz elég parkolóhely. Persze ilyenkor szokták mondani, hogy parkolóházakat kell építeni, de az autók számának jelenlegi növekedése mellett ez sem lenne megoldás. Ráadásul, nagyjából ugyanannyiba, 10-15 millió forintba kerül egy autó parkolóházi elhelyezése, mint egy önkormányzati lakás felújítása.
Hvg.hu: Sára Botond azzal is kampányol, hogy az elmúlt öt évben több lett a hajléktalan az utcákon. Azt ígéri, hogy a nem hatékonyan működő hajléktalanellátókat be fogja zárni.
P.A.: Egyrészt nem tudom, hogy Sára Botond honnan veszi, hogy több lett a hajléktalan ember Józsefváros utcáin, mi nem láttuk őt a kerületben az elmúlt 5 évben. Mi kapcsolatban állunk a kerületben működő hajléktalanellátókkal és utcai szolgálatokkal, az ő adataik nem támasztják alá Sára Botond állítását. Másrészt azt sem tudom, hogy Sára Botond hogyan záratná be az említett intézményeket, hiszen ezek nem kerületi, hanem fővárosi, egyházi és civil fenntartásban vannak. A fideszes vezetés idején sem tudtak ezen a téren elérni semmit. A hajléktalanellátók bezárása pedig értelemszerűen növelné az utcán lévő emberek számát.
Abban azonban biztosan egyetértünk, hogy a fővárosi hajléktalanellátás nagyon aránytalan a fővárosban. Összesen három-négy kerület viseli ezt a szociális terhet.
Hvg.hu: Április huszadikán mutatta be a választási programját. Mi az, amit a legfontosabbnak tart ebből?
P.A.: Folytatni szeretnénk a lakhatási programot, ezen a téren elképesztő a nyomás. Van olyan pályázatunk, ahol egy lakásra húszszoros a túljelentkezés. Ez is mutatja, hogy muszáj ezzel foglalkozni.
Ami szintén nagyon fontos, az a kerületi egészségügy. A budapestiek közül a józsefvárosi férfiak kilenc évvel élnek kevesebbet, mint a szerencsésebb kerületben lakók. Ezen a területen is szeretnénk fejlesztéseket. Többek között be fogjuk vezetni az online időpontfoglalást a háziorvosi rendelőknél és olyan kerületi szűrőbuszokat is tervezünk beszerezni, amelyek cukorbetegség, magas vérnyomás és egyéb népbetegség szűrésére alkalmasak. Visszamaradt még az Egészséges Budapest programból háromnegyed milliárdunk, amiből szeretnénk a rendelőintézetünkhöz egy melléképületet felhúzni, ahol egynapos sebészetet tudunk majd biztosítani.
Szeretnénk megtartani a rendelőintézetünket, nem értünk egyet az államosítással. De nem elég megtartani a rendelőt, orvosok is kellenek hozzá. A jövőben kidolgozunk olyan ösztönzőrendszereket, amelyek segítségével egyrészt meg tudjuk tartani a kerületi orvosainkat, másrészt újakat is tudunk Józsefvárosba csábítani. Az egészségünkkel is összefügg, hogy tovább fogjuk zöldíteni a kerületet.
