K. Endre személyes adatai miatt nem lehet nyilvános, hogy miért kapott elnöki kegyelmet

Elutasította a bíróság azt a keresetet, amiben egy magánszemély azt kérte, hogy hozzák nyilvánosságra, miért kapott elnöki kegyelmet K. Endre, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettese, a szexuális bűncselekményekért elítélt pedofil igazgató segítője, derül ki a Fővárosi Törvényszék pénteken kiadott közleményéből. A bíróság azzal indokolta a döntést, hogy a kegyelmi eljárások iratai nem közérdekű adatok, a K. Endre kegyelmi ügyéhez kapcsolódó közérdekű adatigénylés pedig a személyes adataihoz fűződnek.

A bűnügyi személyes adatok nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok, következésképp a nyilvánosságra hozatalukat a törvény széles körű társadalmi érdeklődés mellett sem teszi lehetővé

– közölte a bíróság.

A döntésre reagálva a DK szombat reggel közleményt adott ki, amiben azt írták, hogy „a Demokratikus Koalíció szerint bicskanyitogató, hogy azt az embert, aki egy pedofil karjaiba lökte a bicskei gyerekeket, most a személyiségi jogaira hivatkozva mentegeti ez a velejéig romlott hatalom”. Az ellenzéki párt, ami még márciusban fordult bírósághoz az ügyben, szombat reggeli közleményében azt írta, hogy készülnek a másodfokra.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szombat reggeli Facebook-posztjában reagált a végzésre, azt írta, hogy „a NER úgy alkotta meg a kegyelmi jogszabályokat, úgy épített menekülőútvonalat a saját embereinek a jogerős ítéletek elől, hogy jó előre bebiztosította: a kegyelmi döntések ne lehessenek megismerhetők”.

Márciusban az Igazságügyi Minisztérium (IM) is elutasította, hogy közérdekű adatigénylésre kiadják, 2013 óta milyen jellegű kegyelmi kérvényeket ellenjegyzett az igazságügyi miniszter.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a botrány kirobbanása után tartott kormányinfón azt javasolta a sajtó képviselőinek, hogy nyújtsanak be közérdekű adatigényléseket, ha többet szeretnének megtudni a kegyelmi ügy részleteiről. „Ha közérdekű adat, akkor javaslom, kérjék ki, ha nem, akkor a lemondások után nem kívánok további információt adni. Talán először fordul elő, hogy valamire tudnék, és nem válaszolok” – mondta a Telexnek Gulyás, amikor arról kérdeztük, Varga Judit akkori igazságügyi miniszter támogatásra javasolta-e K. Endre kegyelmi kérelmét, amikor felterjesztette azt Novák Katalin köztársasági elnöknek.

A nyilvánosság 2016-ban, az RTL Házon kívül című műsorából értesült a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatójának súlyosan pedofil, egy évtizeden át folytatott bűncselekmény-sorozatáról, amit öt évig még azután is folytatni tudott, hogy az első bejelentések 2011-ben a hatóság tudomására jutottak.

Vásárhelyi Jánost később 9 év 6 hónap fegyházra ítélte a Székesfehérvári Törvényszék, eddig összesen 7 évet és 3 hónapot töltött börtönben, legkorábban büntetése kétharmadának letöltése után feltételesen szabadulhatott volna, de a bíró nem engedte ki.

Gál András, aki a bántalmazott fiatalokat a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatójának perében képviselte, a Telexnek korábban azt mondta, már a bíróságon büdös volt az ügy. Novák Katalin köztársasági elnök bele is bukott, miután kiderült, hogy a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelemben részesítette a gyermekotthon volt igazgatóhelyettesét, aki zsarolással kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat. K. Endréről szóló cikkeinket itt találja.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón sem árulta el, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterként milyen javaslattal terjesztette fel a köztársasági elnöknek K. Endre kegyelmi kérvényét. Gulyás februárban, a betegsége előtti utolsó kormányinfón azt mondta, tudja, hogy Varga Judit mit javasolt, de nem árulja el. A kérdésre nincs jó válasz, cikkünkből kiderül, hogy miért.