Hogyan indította be a Bartók Tavaszt négy évvel ezelőtt a Covid, és hová fejlődött mára? Miért tart évekig megszervezni egy olyan koncertet, mint a nemrég véget ért Bartók Tavaszon látott Buddha Passion, amelyet a „kínai Bartóknak” is nevezett szerzője, Tan Dun vezényelt? Káel Csabával, a Müpa vezérigazgatójával még a Bartók Tavasz hatása alatt, de már kicsit az őszi Liszt Ünnepre gondolva is beszélgettünk.
Miért fontosak a Müpa által szervezett fesztiválok, milyen jelentőséggel bírnak a hazai turisztikai, illetve a hazai és nemzetközi kulturális életben?
A Müpa egész évben tartalmas programkínálattal bír, és még ezen belül is kitüntetett helye van a két városi fesztiválnak, amelyek nemcsak a Müpában, hanem a városszerte zajlanak: az egyik a Bartók Tavasz, a másik a Liszt Ünnep. Idén is bekapcsolódtak társintézmények és más helyszínek; a Bartók Tavaszt 16 helyszín látta vendégül, most csak a legnagyobbakat említeném a Müpa mellett: Erkel Színház, BMC, Ludwig Múzeum, Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum, Zeneakadémia. Tehát egy Budapestet szépen lefedő programsorozatról beszélünk, egy olyan összművészeti fesztiválról, ahol idén több mint nyolcvan program volt látható, nemcsak komolyzenei, könnyűzenei, de például a képzőművészet számos ágával, melyek közül ezúttal a fotóművészet is megjelenhetett.
A Bartók Tavasz jelenleg Magyarország legnagyobb kulturális fesztiválja, amelynek nagyon komoly a hatása, jelentősége külföldre is.
Négy évvel ezelőtt kezdtük el, de a Covid miatt nagyon különösen indultunk, hiszen nem tudtak ideutazni a világsztárok, ugyanakkor sikerült velük megállapodni, hogy a saját helyükről, streamelve jelentkezzenek és mutassák be produkcióikat. És mivel az egész fesztivált streameltük, így nemcsak azok érték el a programokat, akik egyébként ide utaztak volna, hanem számos néző Európa- sőt világszerte. A Covid-okozta hátrányból tehát előnyt tudtunk kovácsolni, a rosszból a jót tudtuk kihozni és ez végül nagyon klassz bevezetése lett a fesztiválnak. Csak abba gondoljunk bele, hogy mit jelent az, amikor a milánói Scala úgy jelentkezik be, hogy „amit most néznek, az a Bartók Tavasz koncertje”.
Milyen visszajelzéseket kaptak a partnerektől, nézőktől?
Rengeteg visszajelzés érkezik hozzánk, egyrészt mindenkinek tetszik mind a Bartók Tavasznak, mind a Liszt Ünnepnek az a megközelítése, amit célul tűztünk ki, hogy ez a két fesztivál „személyiség fesztivál”. Ez pedig azt jelenti, hogy a két világhírű zsenink személyiségét és szellemiségét próbáljuk közelebb hozni a ma közönségéhez. Ők olyan örökséget, olyan inspirációkat hagytak ránk, amivel élnünk kell, és amin tovább kell dolgoznunk, hiszen az európai zene két ilyen óriása – a XIX. században Liszt volt hatalmas hatással a zene fejlődésére, míg a XX. században Bartók –, akiknek a hatása a mai napig kitart, nemcsak a zenére, hanem a képzőművészetre is vagy akár az irodalomra. Ez alól a mai kor világzenészei vagy dzsesszzenészei sem kivételek, például Keith Jarrett rendszeresen emlegette, hogy milyen hatással volt rá Bartók Béla, de ugyanezt mondta az idei fesztiválunkon részt vevő Les Ballets de Monte-Carlo vezetője is.
És akkor már kalauzoljuk el még távolabbra az olvasókat: a fesztiválon részt vevő zeneszerzőt, Tan Dunt szokták úgy emlegetni, mint „a kínai Bartókot”, így ő különösen büszke és boldog volt, hogy itt lehet Bartók városában, a róla elnevezett fesztiválon, és a róla elnevezett hangversenyteremben vezényelhet.
A Tan Dun: Buddha passiont ön rendezte, korábban pedig úgy nyilatkozott, hogy a magyarországi bemutatóról hosszú hónapokig folyt a párbeszéd. Tudna kicsit bővebben is mesélni arról, hogyan zajlik egy ilyen előkészítés?
Nem hónapokig, évekig. A komolyzenei piacon többéves folyamat elérni bizonyos sztárokat – együtteseket, énekeseket, karmestereket –, hiszen ők a világ legnagyobb előadóhelyein lépnek fel, nagyon feszes a naptárjuk, évekre előre tele van. A Buddha Passionnek ráadásul egyfajta világpremierje volt most Budapesten. A zenei ősbemutatója Drezdában volt, de ilyen formában, ahol vetítés van, de picit játszanak is az énekesek, így még nem adták elő. Tan Dun Oscar-díjas, Grammy-díjas zeneszerző, Japántól az Egyesült Államokig nagyon népszerű, rengeteg koncertje van, ő maga is sokat vezényel, mindeközben pedig komponál, ami szintén időigényes elfoglaltság. Ráadásul itt nem egy hagyományos operáról van szó, aminek a szerepeit több énekes is tudja; gyakorlatilag ezt a művet csak pár énekes képes előadni.
Hogyan fogadta a közönség és a szakma a Tiszta Forrás összművészeti estet, amit Bartók török és magyar gyűjtései nyomán állítottak össze?
…és egy olyan előadás volt, ami nem előzmények nélküli, hiszen két évvel ezelőtt már láthatta a közönség a Tiszta forrásnak egy különleges változatát, amit később bemutattunk a dubaji világkiállításon, a magyar nap záró programjaként. Bartók hatása abban is megnyilvánul, hogy szenvedélyesen gyűjtötte – ahogy ő fogalmazott: csak tiszta forrásból, vagyis közvetlenül az eredeti tájegységekből – a népzenei motívumokat, de nemcsak Magyarországról. Nagyon kevesen tudják, hogy Bartók az 1930-as évek elején járt arab vidékeken is. Az említett produkció az arab gyűjtéseit mutatta be, ez volt Magyarország ajándéka az Egyesült Arab Emírségek, illetve az arab világ számára az Expón, elképesztő sikerrel.
Körülbelül azt kell elképzelni, mintha mi nem találkoznánk több mint száz éven át a saját népzenénkkel, és egyszer csak valaki elhozná, és megmutatná, hogy „íme, itt vannak a gyökereitek”.
Most, két évvel később pedig a Magyar-Török Kulturális évad kapcsán mutattuk be Bartók török gyűjtéseit. Ez a koncert a török és a magyar zenei kapcsolatokat mutatja be, ami még gazdagabb, hiszen a törökséggel a már a vándorlások idején is kapcsolatba kerültünk. Bartók járt Anatóliában, elhagyatott vidékeken gyűjtötte a zenét, és voltak török gyűjtőtársai is, mint Ahmet Adnan Saygun, akinek a zenéjét ugyanúgy bemutattuk, mint Bartókét.
Ez a program egy érdekes kalandozás, mert megmutatja az eredeti gyűjtések mai verzióit, mai népdalénekesek, népzenészek segítségével, és az átiratot, amit ezekből a zenékből Bartók használt. Fekete-Kovács Kornél továbbviszi ezt az inspirációt, és XXI. századi formába ülteti át. Ezzel a programmal, mint a Török-Magyar Kulturális Évad egyik legkiemelkedőbb eseményével megyünk majd Isztambulba. A közreműködők között ott van a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, illetve Guessous Majda Mária „Mesi” (ének, bağlama) is, aki egy magyar és egy arab szülő gyermekeként autentikusan tudja ezt a világot bemutatni.
Melyik további előadások aratták a legnagyobb sikert a Bartók Tavaszon?
Szinte mindegyik előadás óriási siker volt. A monte-carlói balett volt a nyitóesemény, ami két teltházas produkciót jelentett az Erkel Színházban, vagyis 3800-an váltottak rá jegyet.
A világ egyik legjobb zongoristájára, Rudolf Buchbinder Beethoven összes zongoraversenyét mutatta be két napon keresztül, majd a koncertek után számos autogramot is kiosztott.
Buchbinder zenél, majd aláír, fotók: Hirling Bálint/Müpa:
A Tiszta forrásról ejtettünk szót, de említhetem a Szépművészeti Múzeum kiállítását az Amerikában híressé vált magyar származású fotóművészekről, amerikai múzeumokkal való együttműködés segítségével.
Könnyűzenében Samara Joy adott nagyon sikeres koncertet, illetve mindig közkedvelt programja a fesztiválnak a Budapest Ritmó, ami egy olyan eseménysorozat, ahol a világzenén keresztül mutatják be a gyökereinket és azok továbbélését, míg a FrenÁk Társulat táncprodukciója a mai rohanó világunknak tartott görbe tükröt – táncban nagyon erősek voltunk.
Végül a Buddha Passion hatalmas zárósiker volt, több mint tíz percen át éltette a közönség.
Beszéljünk kicsit a Liszt Ünnepről is! Úgy tudom, hiánypótló ritkaságokkal és világsztárokkal is készülnek.
A Liszt Ünnep kevesebb programmal érkezik, mint a Bartók Tavasz, de így is nagyon jelentős, gyakorlatilag az ősz legfontosabb fesztiválprogramja. Évről évre egyre több külföldit vonz, érezhető az a folyamat, hogy bár fiatal fesztiválként még nincs annyira bejáratva, mégis nagyon sokan csak a fesztivál kedvéért látogatnak ide, és nem kérdés, hogy a hazai kulturális életben is fontos szerepet tölt be. Azért is fontosak a fesztiváljaink névadói, mert Lisztet és Bartókot világszerte majd minden kultúraszerető ismeri.
A nyitóest a Szent Erzsébet legendája lesz a Nemzeti Filharmonikusok tolmácsolásában, ez talán Liszt legmonumentálisabb műve, egy csodálatos oratórium, amit viszünk is tovább, hiszen idén lesz Magyarország az EU soros elnöke, ennek kapcsán kulturális programként megszólaltatjuk ezt az előadást Brüsszelben is, majd továbbmegy a produkció Amszterdamba.
Jön a Liszt Ünnepre Londonból a Royal Philharmonic Orchestra, akiket korunk egyik legnagyobb karmestere, Vaszilij Petrenko vezényel majd, és külön öröm, hogy Balog József zongorista is fellép velük, hiszen mindig is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a fesztiváljainkon a külföldi világsztárok magyar előadókkal lépjenek fel - akár
olyanokkal is, akikről a magyarok még tán el sem hiszik, hogy mekkora sztárok, de ha ilyen környezetben mutatkozhatnak be, akkor mindenkinek feltűnik a jelentőségük.
A Royal Philharmonic Orchestra Prokofjev szimfóniája mellett két Liszt-darabot is előad majd; nagyon fontos, hogy ezeknek a nagy zenekaroknak milyen a rálátása Liszt művészetére. Jön a Kolozsvári Magyar Opera Selmeczi György vezetésével. Nagyon érdekes, hogy Kolozsváron, ahol erős a Liszt-kultusz, hogyan értelmezik a művészetét. A Martin Haselböck és az Orchester Wiener Akademie koncertjén Goethe, Schiller és Liszt művei kapcsolódnak majd össze.
A könnyűzenei műfajok iránt érdeklődőknek is lesz pár kulturális csemege, nem feledve, hogy Liszt és Bartók is szinte minden műfaj iránt érdeklődött. Francesco Tristano fiatal olasz zongorista-zeneszerző kísérletező, stílusokat keverő, jazz és elektronika színekben pompázó előadásmódjára adaptálja Liszt műveit, de lesz egy nagyon izgalmas koncertje az underground zenei szcéna egyik ikonjának, Jeff Mills-nek is.
És ezúttal sem csak zenét hallgatunk: a Recirquel újcirkusz-társulat a Liszt Ünnepen mutatja majd be a Paradisumot, az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát feldolgozó előadását.
A Háromszék Táncegyüttes Munkácsy Mihály festőművész három Jézus tematikájú képe közül az Ecce Homót kelti életre a tánc nyelvén; a színpad a festmények sajátos helyszínévé válik majd, és ehhez kapcsolódik majd egy kiállítás is.
Mindkét fesztivál esetében kulcsfontosságú a sokszínűség, a változatosság. Korántsem feltétlenül csak zenéről lehet szó, Liszt és Bartók inspiráló hatása rendkívül széles körű.
Mindkét zsenink a maga korában is tágította ezeket a határokat – ezt a szellemiséget szeretnénk továbbvinni. Mindkettő újító volt, kezdeményező, érdeklődtek az egyéb művészeti ágak iránt. Nagyon szerencsések vagyunk mi magyarok, hogy két ilyen zseni tört nekünk utat, úgyhogy ezen az úton tovább kell haladni, és továbbadni ezt az örökséget a következő generációknak.
Aki a Liszt Ünnep programjai, újdonságai iránt érdeklődik, az esemény honlapját, illetve a Müpa oldalát érdemes böngésznie a következő hetekben, hónapokban.
(Nyitókép: A Müpa ünnepi fényekben, fotó: Nagy Attila/Müpa)
nagy sztori | müpa | bartók tavasz | liszt ünnep | művészetek palotája
Így lehet a tiéd az egyik legismertebb magyar tervező inspirálta környezettudatos kollekció
Káprázatos űrbéli fényjelenségeket fotóztak a salgói vár felett
Nyakunkon a tavasz, és ami még jobb hír, itt a legújabb Roadster magazin is. Mit találunk benne? Találkozunk az amerikai képzőművésszel, Jim Denevannel, aki amellett, hogy land artban utazik, egy csodás rendezvényszervező céget is működtet, amely elképesztő helyeken szervez vacsorákat Kaliforniától kezdve Dél-Afrikán át Toszkánáig. Kifaggatjuk a kultikus Iditarod Trail Race kutyás szánhúzó verseny szervezőjét, a biennáléra készülő Nemes Márton festőművészt, megismerkedtünk a Friluftsliv filozófiával, Arnaud Montagard fotós révén megnézzük, milyen Amerika hátsó udvara, főzünk a 101 Bistróban, és a Totemism legújabb kollekcióját is szemügyre vesszük. ismét látványos, sok állomásos, 220 oldalas tripet alkottunk, szerintünk érdemes lesz benevezni rá. A magazin egyéb oldalain a tőlünk megszokott kompromisszummentes színvonalon számolunk be az utazás, a dizájn, a divat, a gasztronómia kifinomult világának történéseiről, és mindarról, amiért az életben rajongani lehet.
Megnézem, mert érdekel!
