Ursula von der Leyen: Ha Magyarország ma nyújtaná be a csatlakozási kérelmét, ugyanúgy megvizsgálnánk, hogy megfelel-e a jogállamisággal és a korrupció megszüntetésével összefüggő elvárásoknak

Az Európai Bizottság elnöke csodálatos sikertörténetnek tartja tíz állam 2004-es csatlakozását az Európai Unióhoz, de a demokráciát szerinte újra és újra meg kell erősíteni.

Ha Magyarország ma nyújtaná be a csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, ugyanúgy megvizsgálnánk, mint a többi országot, hogy megfelel-e a tagsági feltételeknek, például a jogállamisággal és a korrupció megszüntetésével összefüggő elvárásoknak – fejtette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke brüsszeli újságírók szűk csoportjának, köztük a Népszava tudósítójának adott interjújában. A politikus abból az alkalomból nyilatkozott, hogy tíz közép- és kelet-európai ország, valamint Ciprus és Málta húsz éve, 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz.

A bizottsági elnök szerint a 2004-es bővítés „egy csodálatos sikertörténet”, amelynek előnyeit főként a polgárok érezhetik, akik szabadon utazhatnak, tanulhatnak és dolgozhatnak az EU területén. Európa újraegyesítése a gazdaságnak is nagy lökést adott, hiszen jelentősen bővült az egységes piac, a két évtized alatt az EU-n belüli kereskedelem 40 százalékkal nőtt, a tíz új tagországban 6 millió munkahely jött létre és a felére csökkent a munkanélküliség. Mára egy hatalmas háló szövi át Európát, amely autópályákból, vasútvonalakból, csővezetékekből, adatokat továbbító kábelekből áll. A tízek csatlakozása nagyobb súlyt és jelentőséget adott az Európai Uniónak.

– Megváltozott a látásmódunk is, sokat okultunk abból a keserű tapasztalatból, amit ezek az országok szereztek a Szovjetunióról. Sokat tanítottak nekünk a Kreml és Putyin elnök viselkedéséről, és ez fokozta az éberségünket – fejtette ki, hozzátéve: amikor 27 tagállam és 450 millió ember együtt dolgozik, nem lehet minden tökéletes. De ettől még látni kell a bővítés hatalmas előnyeit.

Megkérdeztük a bizottsági elnöktől, hogy ha Magyarország ma szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, vajon felvennék-e. - Magyarországra ugyanaz a folyamat várna, mint minden más országra, amely csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. Ez az Unió teljes joganyagának az átvilágításával kezdődik, vagyis annak vizsgálatával, hogy egy jelentkező megfelel-e a követelményeknek a gazdasági teljesítménytől kezdve a jogállamiságon és a stabil igazságszolgáltatási rendszeren át a korrupciótól mentes közéletig. Mert mindannyiunk számára fontos, hogy az Európai Unióban minden polgár ugyanazokat a jogokat élvezze. És ha a mai Magyarországról beszélünk, akkor

Ő az mRNS-technológia felfedezője, amely a Covid-válságban az életmentő vakcinákat biztosította számunkra.

Határozott nemmel válaszolt Ursula von der Leyen arra a kérdésre, hogy a demokratikus intézményrendszerük gyengeségeivel, korrupcióval küzdő országoknak nem jött-e korán a 2004-es csatlakozás. A bizottsági elnök ugyanakkor leszögezte: a demokráciát újra és újra meg kell erősíteni és életben kell tartani. Az Európai Unióban ma már léteznek eljárások és mechanizmusok a jogállamiság garantálására, mert “minden európai polgár számára biztosítani kell ugyanazt a szabadságot és ugyanazokat a jogokat, például a jogot a tisztességes igazságszolgáltatáshoz és a korrupciómentességhez.”

A német politikus nem lát törésvonalakat a nyugati és keleti, illetve az északi és a déli országok között sem. – Hét bővítésen vagyunk túl, és mindannyian büszke európainak mondjuk magunkat. Teljesen normális, hogy egy-egy témával kapcsolatban eltérő érdekszövetségek jönnek létre a tagállamok között, ezt látom a vezetőkből álló Európai Tanácsban is. Ennek így kell lennie. És a szövetségek sokszor nem földrajzi alapon szerveződnek. Van, hogy Csehország egy csoportot alkot például Hollandiával és Olaszországgal. Aztán persze a tárgyalások során megpróbálunk közös nevezőt találni. Ma már nem látok olyan megosztottságot, mint akár néhány évvel ezelőtt, ami kedvező fejlemény.