A kétszámjegyű hitelkamatok jóformán mindenkit elriasztottak tavaly a lakáshitelektől. A lakáshitel‐állomány szinte kizárólag az állami támogatású hitelezés hatására bővült - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzéséből. 2023 végén a magyarországi lakáshitel-állomány 5003 milliárd forint volt, mindössze 1,5 százalékkal magasabb a 2022. év végi állománynál. 2023 év végén az államilag támogatott lakáshitelek állománya 7,1, a támogatás nélkülieké 0,3 százalékkal haladta meg az előző év végit.

A korábbi években ennél jóval gyorsabb ütemben nőtt a lakáshitelek volumene, 2022-ben 7,5 százalékkal emelkedett, azt megelőzően pedig 9-15 százalék közötti volt az éves gyarapodás. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya a 2022. év végi 7,5 százalékról 6,7 százalékra mérséklődött. A teljes lakáshitel-állomány döntő része persze piaci alapú, 81 százalék a támogatás nélküli hitelek aránya.

2023-ban összesen 51,6 ezer lakáshitelt engedélyeztek 608 milliárd forint értékben. A hitelek száma 45, értéke 49 százalékkal maradt el a 2022. évitől. Az államilag támogatott hitelek összértéke 56, míg a támogatás nélkülieké 47 százalékkal csökkent, ezzel az engedélyezett lakáshitelek összege nominálisan nagyjából a 2017-es szintre esett vissza - írja a Bank360.hu a KSH adatai alapján.

A hitelek többségével nincs probléma

2023 év végén a lakáshitel-állomány hitelfolyósítók szerinti megoszlása lényegében nem változott 2022 év végéhez képest: a bankok részesedése 59, a jelzáloghitel-intézeteké 31, míg a lakástakarék-pénztáraké 10 százalékos volt. A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2020 között 86-ról 98 százalékra emelkedett, a pandémia alatt enyhén visszaesett, majd 2023 végére ismét elérte a 98 százalékot. A nem teljesítő kitettség a 2022 végi 3,2 százalékról 2023 végére 2,1 százalékosra csökkent. A nem teljesítő hitelek száma eközben a megelőző év végi 21 ezerről 14 ezerre mérséklődött.