A kínai rendőrökről kötött szerződések után kutakodott Hadházy Ákos

Nem egy, hanem két szerződést is kötött a Belügyminisztérium a Kínai Népköztársasággal, a kínai rendőrök járőrözése csak a kisebb baj – részletezte Facebook posztjában Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Véleménye szerint a megállapodást a kormány nem akarja ratifikáltatni a parlamenttel, illetve rendeletbe foglalva nyilvánosságra hozni. Mindez viszont határozottan szembemegy a kormány szuverenitásvédelmi politikájával – állítja.

A politikus közösségi oldalán megosztott bejegyzését, amely a kínai rendőrök járőrözéséről szól, azzal kezdte, már az nehézségekbe ütközött, hogy belenézzen az erről szóló szerződésbe, aminek jegyzetelésére sem kapott először lehetőséget – írja az Index.

Fotó: Hadházy Ákos Facebook-oldala

Hadházy Ákos megjegyezte: itthon voltak olyan félelmek korábban, hogy a megállapodás révén a Kínai Kommunista Párt totális megfigyelésre alkalmas arcfelismerő kamerarendszerének átvételére is sor kerül, – Szerbiában valami hasonló történt – de a kormány korábban leszögezte, hogy csak a turistás helyek biztosításába és a tolmácsolásba segítenek be a kínai szervek. Mint kiderült, két megállapodásról van szó.

„Az egyik egyezmény korrektnek és ártalmatlannak tűnik, a kínai rendőrök csak fegyvertelenül, a magyar parancsnokság alatt és a magyarokkal járőrözve, elsősorban tolmácsként járőrözhetnek. A rendőrök kosztot, kvártélyt tőlünk kapnak, de a biztosításukat, egészségügyi ellátásukat ők fizetik. Ha valaki rendetlenül viselkedik, hazaküldhetjük”

– részletezte.

Majd azzal folytatta: a második egyezmény címe a „Rendészeti Biztonsági Megállapodás”, mely szerint a rendészeti együttműködés folytatására, erősítésére és fejlesztésére törekszenek elsősorban a közrend és közbiztonság fenntartásában, a szakképzés, terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben.

„A »felek megerősítik az együttműködést« az építési övezetek (a kelebiai vasút) biztonsága védelmében, a tengerentúli érdekek védelme érdekében és a magyar és kínai vállalatok, projektek és alkalmazottak biztonságának garantálása érdekében”

– idézi a dokumentumban foglaltakat Hadházy Ákos, aki úgy véli: azért nem nemzetközi szerződésnek nevezik a megállapodást, hogy ne kelljen ezt a magyar parlamenttel ratifikálni, illetve rendeletbe foglalva nyilvánosságra hozni. A képviselő szerint ez határozottan szembemegy a kormány szuverenitásvédelmi politikájával.