A Politico által megszerzett belső jelentés megállapítja, hogy az EU gazdasági biztonsága és versenyképessége elválaszthatatlanul összefügg a világ többi részén, különösen az ázsiai, afrikai és latin-amerikai feltörekvő piacokon és fejlődő gazdaságokban zajló fejleményekkel. Ezek az országok olyan partnerségeket keresnek, amelyek erősítik saját geoökonómiai szerepüket és gazdasági függetlenségüket. Az EU-val ráadásul prosperáló együttműködést alakíthatnának ki, mert különösen a zöld energiás átálláshoz szükséges kritikus nyersanyagokból vannak hatalmas készleteik, valamint kooperációs területet jelent a digitális és a közlekedési összekapcsolhatóság is.
A probléma az, hogy bár az EU messze az egyik legnagyobb finanszírozója a latin-amerikai, afrikai és ázsiai fejlesztési programoknak, az elmúlt időszakban sorra kiszorul a kulcsfontosságú régiókból. Főként Kína, az Övezet és Út (Belt and Road Initiative) programjával terjeszkedik, amelyben az IMF és a Világbank szerint olyan hiteleket folyósít, amelyekkel évtizedekre béklyóba fogja a szegényebb országokat. Ezzel viszont megszerez magának fontos nyersanyagkitermelő területeket, vagy kereskedelmi központokat, amikor a hiteleket az érintett országok nem tudják már fizetni. A Világbank úgy becsüli, hogy a Kínától kapott kölcsönök közel fele válik nem teljesítővé az évtized végéig.
A Wagner-csoport – majd a tavalyi puccs után annak orosz állami jogutódja – is benyomult a korábban az EU-hoz húzó országokba, főként Közép-Afrikában. Az elmúlt időszakban Nigerben, Csádban és a Száhel-övezet több országában üldözték el az EU, vagy az egyes tagállamok – főként Franciaország – programvezetőit.
Mindez pedig azért is veszélyes, mert az EU-nak Kína ellátási láncokon belüli dominanciája miatt új kereskedelmi partnerekre lenne szüksége a diverzifikáláshoz.
Viszont épp Kína az, amely BRI révén folyamatosan kiszorítja az EU-t a kereskedelmi szempontból kulcsfontosságú területekről, mindezt pedig elképesztő pénzek megmozgatásával teszi.
TÍZ ÉV ALATT 1000 MILLIÁRD DOLLÁRNYI KÍNAI BEFEKTETÉS JUTOTT A RÉSZTVEVŐ ÁLLAMOKNAK AZ Övezet és ÚT programon BELÜL.
Az uniós riport is megállapítja, hogy ezen országok közül sokan a többpólusú világban egyre határozottabban, olykor agresszívan lépnek fel, megkérdőjelezve a fennálló, euroatlantista dominanciájú nemzetközi rendet. Ezek az országok alternatív kormányzási modelleket támogatnak, elfordulnak a nyugati típusú demokratikus berendezkedésektől, olyan partnereket keresve, mint Oroszország vagy Kína, amelyek maguk sem tartják már magukat a klasszikus, atlantista jogállamisági felfogásokhoz.
Össze kell magát szednie az EU-nak
Az EU éppen ezért nem veheti magától értetődőnek a jelenlegi partnerségi viszonyait, térségbeli pozícióját, és el kell kerülnie az önelégültség érzését. Globális beruházási stratégiára van szükség, amely kiegészíti az EU ipari stratégiáját és az európai zöld megállapodást. A Global Gateway kezdeményezés a megfelelő menetrendet határozza meg, de ezt a következő szintre kell emelni. Az új testületnek stratégiai partnereket kell bevonnia, akiket a gazdasági érdekek és kevésbé a hagyományos fejlesztési és külpolitikai megközelítések vezérelnek – áll az uniós értékelésben.
A jelentés integrált beruházási, kereskedelmi és makrogazdasági ajánlatot javasol, amely felveheti a versenyt a mások – főként Oroszország és Kína – által használt hitelezési megoldásoktól. A szakértők szerint az EU-s támogatási ajánlatnak egyesítenie kell a kereskedelmi, beruházási és makrogazdasági dimenziókat, és integrálnia kell az uniós politikák külső dimenzióját. Vagyis a pénzért cserébe biztos jogi környezetet, reformokat kell elvárnia a partnereitől, de anélkül, hogy azok szuverenitását sértené. A javaslat szerint a csomagokat a Bizottság főigazgatóságai által kidolgozott általános terveken keresztül kell meghatározni, és vállalati szinten kell azokat saját hatáskörbe vonni.
A jelentés azt is szorgalmazza, hogy az ajánlatot a különböző régiókhoz és országokhoz kell igazítani, amelyekkel az EU partneri kapcsolatban áll, de biztosítani kell, hogy a megújuló energia és a tiszta technológiák, a digitális, a közlekedési vagy a kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos nagyszabású infrastrukturális projektekre összpontosítsanak.
A magát geopolitikai tényezőként pozicionáló Európai Bizottságnak meg kell erősítenie jelenlétét a partnerországokban a szerzők szerint. A Global Gateway stratégiát csak a tagállamok, a bankok, a magánszektor és a pénzügyi intézmények bevonásáva lehet megvalósítani, a tagállamok külügyminisztériumai helyett pedig az Európai Tanács szintjén kellene kezelni az afrikai, ázsiai, latin-amerikai országokkal való együttműködést, lehetőleg egy közös, EU-s stratégiai menetrend részeként. Az EP-választások után felálló új testületnek különös figyelmet kell fordítania a magánszektor bevonására is, mivel már történtek előrelépések, de még sok a tennivaló.
A jelentés számos statisztikával támasztja alá érveit. Az ENSZ szerint a világ a fenntartható fejlődési célok mindössze 15%-át teljesíti, és az OECD becslése szerint a fejlődő országokban a fenntartható fejlődési célok eléréséhez szükséges éves beruházási hiány évente mintegy 4000 millárd euróra rúg. 2019 és 2022 között az EU és 27 tagállama 75,2 milliárd euróról 92 milliárd euróra növelte hivatalos fejlesztési támogatását (ODA), megerősítve ezzel az unió pozícióját a világ vezető adományozójaként. Csakhogy ez is kevés: összehasonlításképpen megjegyzik a jelentésben, hogy a globális tőzsdei kapitalizáció 2023-ban elérte a 100 000 milliárd eurót.
A jelentés azt is megjegyzi, hogy az EU nettó energiaimportőr, a 2021-ben felhasznált energia 55%-át importálják. A zöld és a digitális átmenetnek csökkentenie kell az EU fosszilis tüzelőanyag-termelőktől való függőségét, de új függőségeknek teszi ki az EU-t. A gyártáshoz szükséges, jó minőségű kritikus nyersanyagok feldolgozásának és finomításának közel 90%-a Kínában összpontosul, egyes anyagok, például a ritkaföldfémek esetében ez az arány még magasabb. Tehát az afrikai kontinens fontos partner lehet a Kínától való leválásban.
Európa folyamatos demográfiai hanyatlása ellentétben áll Afrika népességrobbanásával. Az előrejelzések szerint Nigéria 2055-re meghaladja az EU népességét. 2050-re a világ népessége elérheti a 9,8 milliárd főt, és a várható népességnövekedés felét mindössze nyolc ország (Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, Nigéria, Tanzánia, India, Pakisztán, Fülöp-szigetek) teszi ki. A klímaváltozás miatt pedig Európa-felé tömegek indulhatnak meg Afrikából, amit orvosolni lehetne a megfelelő fejlesztéspolitikai támogatásokkal.
Van, ahol már Brüsszel lépéseket tett
Véletlen ez az a terület, ahol az EU már lépéseket is tett. A jelenlegi biztosi kollégium alatt paradigmaváltás történt abban, ahogyan az Európai Bizottság a nemzetközi partnerségekhez viszonyul. Ez az új megközelítés a fenntarthatóságban gyökerezik, az értékeken alapul, és célja, hogy mind Európa, mind a partnerországok számára stratégiai autonómiát biztosítson. Célja, hogy a politikai célokat a pénzügyi érdekek elé helyezze – állítja a jelentés.
A Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz - Globális Európa (NDICI - Global Europe) rendeletet 2021 júniusában fogadták el. Összevonták a korábbi uniós külső finanszírozási eszközöket, és az összes harmadik országgal folytatott uniós együttműködésre kiterjed, kivéve az előcsatlakozási kedvezményezetteket. Egyesíti a támogatásokat, a vegyes finanszírozást és a garanciákat, ami lehetővé teszi az EU számára, hogy az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Plusz (EFSD+) révén világszerte támogassa az állami és magánberuházásokat.
Az NDICI - Globális Európa 2021-27 teljes költségvetése a 2024. februári többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát követően 80,3 milliárd euró (a többéves pénzügyi keret 6,53%-a). Ez tartalmazza a "felmerülő kihívások és prioritások párnáját", amely a 2021-2027 közötti időszakra mintegy 9,3 milliárd eurónyi forrást tartalmaz, és amely az eszköz fő rugalmassági forrása. Eddig 1,6 milliárd euró maradt a tartalékban.
Az NDICI-GE közel 20%-át, azaz 2,5 milliárd euró összegű kötelezettségvállalást nemzetközi szervezetekkel való közvetett irányítás révén hajtottak végre. Az NDICI-Global Europe programozásának félidős felülvizsgálata lehetővé tette az EU számára, hogy tovább igazítsa programjait a Global Gateway stratégiához. A felülvizsgálat végrehajtotta a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának azon döntését, hogy az összes keretösszeget (kivéve a párnát és a támogatási kiadásokat) 2 milliárd euróval csökkentik. Megerősítette regionális programjainak rugalmasságát, beleértve a beruházási keretösszegek megerősítését, a garanciák nyújtásának összevonását, a kapcsolódó technikai segítségnyújtást, az érett és stratégiai projektek finanszírozására szolgáló keverést, valamint a "bonyolult helyzetben lévő" országoknak szánt keretösszegek létrehozását, hogy az EU jobban kalibrálhassa szerepvállalását.
A Global Gatewayt viszont át kell alakítani az uniós szakértők szerint, mert egy összetettebb világban az EU-nak fel kell adnia azt az illúziót, hogy mindenki mindent és mindenhol megtehet pénzzel.
Az operatív jelenlétnek stratégiai jellegűnek kell lennie, és a komparatív előnyökre kell épülnie, hogy az EU és a tagállamok a kiválasztott közös prioritások tekintetében referenciapartnerré váljanak, ahelyett, hogy csak apró, könnyen megvalósítható feladatokat és fejlesztéseket támogatnak a szegényebb országokban. Ez lényegében márkaépítés is lenne: a lakosság felé kell látványos, jelentős hatású programokat végrehajtani, amely révén érzik, hogy Európa valóban törődik velük.
Jelenleg ugyanis az EU hiába folyósítja a globális hivatalos fejlesztési segélyek több mint felét, a közvélemény-kutatások szerint ismertsége lemarad a többi stratégiai szereplő – főleg Kína és az Egyesült Államok mögött. Mások kevesebbet tettek, de jobban marketingeltek. Az egységes Global Gateway márka és vizuális identitás segít a bizalom, a megbízhatóság és a fenntarthatóság képének kialakításában – javasolják az Európai Bizottságnak a jelentés készítői.
Egy olyan világban, ahol egyre nagyobb a verseny, az EU többé nem engedheti meg magának a túlterjeszkedés, a széttagoltság és a párhuzamosságok luxusát. Vagyis egységes uniós fellépés kell a külföldi támogatásokban, mert jelenleg a tagállamok sokszor egymással versenyezve hajtanak végre fejlesztési projekteket az egyes külső szereplőknél, ami az erőforrások elpazarlása – áll a belső, bizottsági dokumentumban.
Mindez lehetővé tenné, hogy ne kelljen új költségvetési forrásokat bevonni:
az EU és tagállamai az ENSZ teljes finanszírozásának 30%-át, a Világbank tőkéjének 25%-át és az IMF eszközeinek 33%-át finanszírozzák.
Összefoglalva, a jelentés hangsúlyozza, hogy az EU-nak proaktívabb és stratégiai megközelítést kell alkalmaznia nemzetközi partnerségeiben, hogy megőrizze gazdasági biztonságát és versenyképességét egy egyre többpólusú világban. A javasolt globális beruházási stratégiának a zöld energiára, a kritikus nyersanyagokra, a digitális összekapcsolhatóságra és a közlekedési összekapcsolhatóságra kell összpontosítania, és az EU partneri kapcsolatainak a különböző régiókhoz és országokhoz kell igazodnia. A stratégiát alapos előzetes hatásvizsgálatoknak és támogató intézkedéseknek kell kísérniük a kereskedelemre és a beruházásokra gyakorolt negatív tovagyűrűző hatások megelőzése érdekében, valamint a tagállamok, a bankok, a magánszektor és a pénzügyi intézmények erőfeszítéseinek jobb összehangolását az "Európa csapat" megközelítés révén.
Címlapkép forrása: Ursula von der Leyen Twitter-fiókja
