Erőszak jöhet, ha Trump veszít
„Felkelés fenyeget, amennyiben Trump elveszti az elnökválasztást” – ettől tart Marlène Laruelle francia történész, az amerikai George Washington egyetem, valamint a bécsi Institut für Wissenschaft vom Menschen kutatója, aki interjút adott a bécsi Standardnak abból az alkalomból, hogy vasárnap szerepel a bécsi Burgtheater egy vitarendezvényén. A vita Trump esetleges újraválasztásáról és annak lehetséges következményeiről szól majd.
Arra a sokat vitatott kérdésre, hogy Trump fasiszta-e, vagy sem, Laruelle kifejtette: Trump környezetében vannak olyanok, akik megfelelnek a fasizmus definíciójának. A szavazói egyértelműen nem fasiszta beállítottságúak, ahhoz túl sok forrásból táplálkoznak. Trump személye esetében nehéz válaszolni a kérdésre, mert nem tudni, melyik megnyilvánulása ered ideológiából, és melyik opportunizmusból, de a legtöbb pragmatikus.
Trump nemrég kijelentette, hogy a hivatalban töltött első napján szívesen lenne diktátor. Laruelle szerint ezt komolyan kell venni. Ha elveszti a választást, a Trump-támogatók felkelése, ha megnyeri a választást, akkor intézményi puccs fenyeget, és mindkettő kockázatos. A környezetében kifejezetten azt tervezik, hogy leállítják számos állami hatóság finanszírozását, és elbocsátanak sok politikai kinevezettet. Ezek az emberek meg akarják tisztogatni a szövetségi hatóságokat, méghozzá messze túl azon a mértéken, amely ilyenkor szokásos az Egyesült Államokban.
Vagyis valóban bekövetkezhet egy tekintélyelvű fordulat. A Standard szerint a különbség az első és az esetleges második hivatalba lépése között az, hogy első ízben Trump szinte meglepődött a győzelmén, de az intézmények ellenállási képességén is. Ma már ő és az emberei sokkal strukturáltabbak, és igazi tekintélyelvű stratégiát dolgoztak ki, a trumpizmust. Ennek egy része fasiszta, de mindenesetre tekintélyelvű és antidemokratikus. A tervükben részletesen szerepel azoknak az intézményeknek a leépítése, amelyek annak idején fékezték Trumpot. Az látjuk, ahogyan egy populista siker koherens doktrínává válik – mondta a történész.
Azzal kapcsolatban, hogy mi vár Ukrajnára Trump győzelme esetén, a történész úgy vélekedett: a környezetében ugyan vannak oroszbarát elemek, de a republikánus establishment többsége nem az. Igaz, nem is Ukrajna-barátok, mert izolacionisták. Az egyik lehetőség, hogy leállítják a támogatást, és azt mondják Európának, hogy ez most már az ő dolga. A másik, hogy Trump kialkuszik egy fegyverszünetet Putyinnal, és ehhez meg is zsarolhatja Ukrajnát a segélyek leállításával. Ez esetben Ukrajnának ezt valószínűleg meg kellene tagadnia, ami viszont még inkább megosztaná Európát.
Végül a történész Oroszországgal kapcsolatban rámutatott: legkésőbb az Ukrajna elleni támadás óta Putyin rendszere is mutat fasiszta vonásokat, és akadnak körök főleg a titkosszolgálati és biztonsági szervezeteknél, amelyeknek a nézetei és céljai ma közelebb állnak a fasizmushoz, mint korábban. De a kormányban van egy technokrata módon gondolkodó, elég jelentős rész is, és ezeknek nem a fasizmushoz, hanem a hagyományos autokráciához van közük, és a két oldal között feszültségek vannak. Putyin a technokrata oldalon áll, a saját rezsimjében mindig is centrista volt, aki kijátssza egymás ellen a két oldalt.
