Titoktartásra kötelezték a pedofil Vásárhelyi János áldozatait a 154 milliós kártérítésért

A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon egykori lakói kötbér terhe mellett soha nem beszélhettek volna erről.

Nem cáfolta a Belügyminisztérium lapunk információját, miszerint a bicskei pedofil bűncselekmények áldozatainak kártérítési szerződéseire titoktartás vonatkozott. Azt a Blikk írta meg a BM tájékoztatására hivatkozva, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) kilenc emberrel kötött peren kívüli megállapodást, amelynek keretében összesen 154 millió forint kártérítést fizetettek ki az áldozatoknak, akiket annak idején molesztáltak a bicskei gyermekotthonban.

Mint arról mi is beszámoltunk, 2019-ben Vásárhelyi Jánost, a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon egykori igazgatóját szexuális erőszak és visszaélés miatt jogerősen 8 év fegyházra ítélték, míg bűnsegédjét, a később kegyelemben részesített Kónya Endre 3 év 4 hónap letöltendő börtönt kapott kényszerítésért, vagyis a pedofil bűncselekmények eltussolásának kísérlete miatt. A kegyelmi botrányba bukott bele Novák Katalin köztársasági elnök, Varga Judit volt igazságügyi miniszter pedig lemondott a fideszes képviselői mandátumáról is, visszavonult a közélettől.

Az áldozatok 2020 februárjában hozták nyilvánosságra, hogy több olyan intézmény ellen is kártérítési pert indítanak, amely felelősök lehet azért, mert az otthonban élő gyerekeket zaklatták a nevelők. „Jogerős ítélet van arról, hogy megtörténtek a bűncselekmények, ez alapján jogos a kártérítési követelésünk. Azt várom, hogy álljanak ki kormányhoz és intézményhez méltóan” – nyilatkozta akkor a 168 órának az egyik bicskei áldozat, Pop Mert. Ám miként az most kiderült, kilenc emberrel peren kívüli megállapodást kötöttek.

– Az SZGYF a kártérítés feltételéül szabta, hogy sem az áldozatok, sem a fenntartó nem beszélhetnek, nem nyilatkozhatnak a kifizetésekről. Ez a titoktartásra vonatkozó mondat a szerződésekbe is belekerült, amelyet egyesével kötöttek meg a gyerekekkel – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő, de az ügyet ismerő személy. A belügyi tárca lapunknak küldött válaszában úgy fogalmazott: „az egyezségi megállapodás és az ahhoz kapcsolódó nyilatkozatok nem sérültek azzal, hogy a Belügyminisztérium újságírói kérdésre a mindösszesen kifizetett kártérítésről tájékoztatást adott”. Ezzel feltehetően arra utalnak: azzal, hogy a végösszeget közölték és nem az egyénenként kifizetett összegeket, nem szegtek szerződést. A kérdésünk egyébként arra vonatkozott, hogy a titoktartás megsértése miatt kell-e fizetnie a tárcának, és ha igen, akkor mekkora összeget.

Az ügyre rálátó forrásunk úgy fogalmazott: a jogerős ítélet után hiába próbálták felvenni a kapcsolatot a fenntartóval, senki nem foglalkozott velük. – Úgy tudom, az ügyvéd ennek hatására írta meg a kereseteket a kártérítésről, amit beadott a bíróságnak, amely végül kiküldte ezeket az SZGYF-nek. A fenntartó ekkor kezdett egyesével ajánlatokat tenni a gyerekeknek. Ugyanakkor elmondták, hogy a peren kívüli megegyezés feltétele a már említett titoktartás, amelyet ha bárki megszeg, beleértve a fenntartót is, több milliós kötbért fizet. Amennyiben ebbe nem mentek volna bele, úgy jelezte az SZGYF, hogy perre vihetik az ügyet, de az elhúzódhat, és ki tudja mennyit kapnak a végén.

Kónya Endre egyébként a kegyelmi botrány kirobbanása után a Facebookra írt levelében – amelyben tagadni próbálta bűnösségét – már említést tett a milliós kártérítésekről.