Óriási veszélyben a 13. havi nyugdíj
Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.
Többek között a 13. havi nyugdíj kifizetése miatt idén januárban 2064,4 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága. Eszerint az idei januári adósságnövekedés több mint kétszerese a tavaly januárinak. 2023-ban a januári és a márciusi adósságmegugrást leszámítva augusztusig kis mértékben nőtt az állam eladósodottsága. Augusztusról szeptemberre viszont nagyot romlott a mutató, majd kisebb korrekció után év végére 5302,8 milliárd forinttal haladta meg a 2022 végi szintet.
Az egész évre tervezett hiánycélnak az 58 százalékát érte el a kormány, hiszen korábban már a GDP 4,5 százalékára emelték a deficittervet, látva a kedvezőtlen költségvetési folyamatokat – közölte a Pénzcentrummal Bukovszki András, a CIB elemzője, hozzátéve: ennek a hatalmas deficitnek nagy része várható volt, de vannak olyan tényezők is, amelyek komoly aggodalomra adnak okot.
A 13. havi nyugdíj kifizetése mellett az igen magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatokat is most kellett kiutalni. A legnagyobb csalódást viszont továbbra is az ÁFA soron látjuk, ami azt mutatja, hogy a háztartási szektor fogyasztását még mindig az óvatossági motívumok jellemzik és az elhúzódó gazdasági helyreállás a költségvetést is nehéz helyzetbe hozza
– fogalmazott az elemző. Azt is elmondta, hogy a beruházások leállításának bejelentése jó, csak még messze nem elég: ha tényleg menteni akarnak, akkor az eddigi összegnek még legalább a kétharmadával számolni kell.
A 13. havi nyugdíj kifizetésének, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatokkal kapcsolatos véleménnyel az OTP elemzői is egyetértenek. Ugyanakkor szerintük nem ez volt az egyetlen negatív hatás. Kifejtették, az év elején szezonálisan magasabb hiány szokott kialakulni az adóbevételek éven belüli egyenetlen lefutása miatt, amelyhez az is hozzájárulhat, hogy a tavalyihoz hasonlóan magas hiányt felmutató években a kiadások egy részét áttolhatják a következő évre. Ezért az év elején látható tendenciák teljes évre való kiterjesztése megtévesztő. Számításaik szerint ugyanakkor a kormány 4,5%-os hiánycélja további intézkedések nélkül nehezen tartható, várhatóan még a kormány által bejelentett 675 milliárd forintos beruházás visszavágásnál is nagyobb erőfeszítésre lesz szükség.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. április 26., 12:41
A nyugdíj összege szempontjából a szolgálati időnek meghatározó szerepe van.
Itthon
2024. március 6., 20:54
A szakértő elmagyarázta, ezért nem méltányos szerinte a 13. havi nyugdíj.
Itthon
2024. január 1., 19:26
A 13. havi nyugdíjat a februári utalással együtt küldi az Államkincstár.
Utóbbit is figyelembe véve az idei hiány megközelítheti az 5%-ot, amennyiben nem kerül sor további kiigazításra. Kockázatot jelent, ha esetleg a várakozások alatt marad a GDP növekedés, mert az negatívan befolyásolhatja a költségvetés adóbevételeit
– írták válaszukban. Végül kijelentették, a kiigazításokat a lakosság is megérezheti, hiszen nem kizárt a kamatok újbóli emelkedése, valamint a forint gyengülése.
A magas hiány hozzájárul az ország kockázati megítélésének romlásához, ami gyengébb forinthoz és magasabb kamatokhoz vezet. Mindez csökkenti a jegybanki kamatcsökkentések lehetőségét, lassítva a növekedést és megnehezítve a hitelhez jutást a lakosság számára. Emellett a magas hiány növelheti a bizonytalanságot az állami bevételek és megrendelések elmaradását megtapasztaló ágazatokban. Mindez az amúgy növekvő bérek mellett is óvatosságra és tartalékaik növelésére késztetheti a háztartásokat, amely visszafoghatja a fogyasztást
- írták az OTP elemzői a Pénzcentrumnak.
(Kiemelt kép: Unsplash.com)
