Nem tudhatjuk meg, miért kapott kegyelmet K. Endre

  • narancs.hu
  • 2024. április 26.

Belpol

A Fővárosi Törvényszék úgy döntött, az iratokat nem szabad nyilvánosságra hozni.

Közérdekű adatként kérte a kegyelmi ügy összes iratának kiadását egy felperes a Fővárosi Törvényszéktől, de a bíróság elutasította a keresetet – írja a 24.hu.

A bíró úgy határozott, a jelenlegi törvény alapján nem lehet nyilvánosságra hozni, miért döntött úgy Novák Katalin akkori köztársasági elnök, hogy kegyelmet ad az elítélt K. Endrének. 

A határozat hivatkozik a Kúria hasonló ügyekben hozott ítéleteire, amelyekben kimondatott, hogy a kegyelmi eljárások dokumentumai nem hozhatók nyilvánosságra, mert bűnügyi személyes adatokat tartalmaznak, és ezek nem számítanak közérdekű vagy közérdekből nyilvános információknak, legalábbis nyilvánosságra hozatalukat „a törvény széles körű társadalmi érdeklődés mellett sem teszi lehetővé”. 

Ez az iránymutatás a bíró megítélése szerint K. Endre bűnügyi személyes adataira is vonatkozik. 

A Demokratikus Koalíció korábban törvényjavaslatot készített annak érdekében, hogy a kegyelmi döntések legyenek nyilvánosak. Ehhez több jogszabályt is módosítani kellett volna. Az ellenzéki párt azzal indokolta kezdeményezését, hogy a köztársasági elnök jó esetben az egész társadalom nevében határoz, ezért hibás az a gyakorlat, hogy minden indoklás nélkül gyakorolhat kegyelmet.

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága, amely kormánypárti többségű, úgy döntött, hogy még tárgysorozatba sem kerülhet a DK javaslata. 

Gulyás Gergely miniszter arról beszélt a Kormányinfón, hogy az Alaptörvényt ismét módosítani fogják, annak érdekében, hogy az elnöki kegyelemhez az igazságügyi miniszter ellenjegyzésére se legyen szükség. Így Sulyok Tamás köztársasági elnöknek nagyobb lesz a döntési szabadsága ilyen esetekben.  

Ezzel egy olyan alkotmányos szabályt törölnek el, amely a történeti alkotmány részét képezte 1848 óta. „A parlamenttel szembeni politikai felelősség nélküli egyéni kegyelmezési jog az alkotmányos monarchiákban is elképzelhetetlen lett volna már többszáz évvel ezelőtt is” – írta az az ügyvéd, aki a kegyelmi ügyet kirobbantotta.

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?