Adminisztratív terhet jelent az értékesítőknek, a fuvarozóknak, illetve számos húskészítmény-gyártónak az import sertéshúsra vonatkozó bejelentési kötelezettség, és mindez a költségekben is megjelenhet – mondta az Agrárszektornak a Hússzövetség elnöke, Éder Tamás.
A szakértő hozzátette, ez az intézkedés viszont segítség lehet az olyan tételek kiszűrésében is, mint amilyen az a szalmonellával fertőzött német hús volt, amely tavaly az egyik hazai kiskereskedelmi láncban megjelent.
Ezért nőhet a sertéshús ára
Ahogy arról a Díványon is beszámoltunk, az európai húságazatra komoly veszélyt jelent az Ukrajnából beérkező, olcsó importáru. Nemcsak a kedvező felvásárlási ár, de az esetleges átcímkézések és az élelmiszer-biztonsági vizsgálatok közötti eltérések miatt is aggódtak a döntéshozók, amikor az elmúlt hetek során elfogadták a húsokra vonatkozó adminisztratív szabályok szigorítását. Bár Ukrajna felől leginkább csirkehús érkezik, hiszen sertéshúsból maga a kelet-európai ország is behozatalra szorul, a magyar kormány a közelmúltban az ukrán mezőgazdasági termékek korlátozása mellett más, az importot érintő intézkedést hozott. Azon mezőgazdasági termékekre, amelyeket tilos behozni Ukrajnából, teljes bejelentési kötelezettséget ír elő a kormány, nemcsak akkor, ha a szalmonellafertőzéssel érintett Ukrajnából érkezik, hanem más, egyéb országokból is, így a magyar termelők által előállított sertéshúsokat is érintik az új szabályok.
A bejelentésköteles termékek közé tartozik a csirkehús mellett többek között a "sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva" is.
Az Agrárszektor által megkérdezett szakértők szerint ez hatással lesz a sertéshús magyarországi árára is, hiszen pluszköltségekkel jár a termelés felé az újfajta adminisztráció.
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke a lapnak elmondta: az, hogy a "Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva" kategóriába tartozó terméket immár be kell jelenteni itthon, egyfajta adminisztratív munkaduplikációt jelent, amely nem kívánt nehézségeket okozhat az érintetteknek. Teher a kiskereskedelmi láncoknak, akik importból akarnak vásárolni, illetve azoknak a magyarországi húskészítmény-gyártóknak is, akik importból vásárolnak alapanyagot, mert nem találnak itthon megfelelő mennyiségűt.
Valójában egy adminisztratív teherről van szó, ami többletköltséget jelent mindazoknak, akik az ügyletben részt vesznek, ebből fakadóan ez a költségekben is megjelenik. Nem nagy költségről van szó, de manapság minden forint számít
– nyilatkozta a szakember.
A szalmonellás csirke az oka, hogy drágulhat a sertés
Mint ismert, Ukrajnából már több mint 200 ezer tonnányi csirkehús ékezett az Európai Unióba. Az olcsó húsra nagy a kereslet, és a szakértők szerint az ügyeskedőket is csábítja, akik átcímkézéssel próbálják kijátszani a szabályokat. Az ismeretlen eredetű baromfihússal kapcsolatban a szalmonellafertőzés jelenti a legnagyobb veszélyt, ennek egy brit állampolgár már áldozatul is esett az elmúlt napokban, többen vérmérgezésből lábadoznak azóta is.
Az elmúlt időszakban az Európai Unió területén legalább 23 ember került kórházba, 6-an vérmérgezést szenvedtek, az Egyesült Királyságban pedig egy ember meg is halt, miután ettek a szalmonellával fertőzött ukrán baromfihúsból.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
