szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Andrzej Szejna szerint Lengyelország nem egyezne bele a vétójog teljes feladásába, de egyes kérdésekben meg kellene szüntetni az egyhangú döntéshozatalt.

Lengyelország nem egyezik bele a vétójog teljes eltörlésébe az Európai Unió döntéshozatalában, de például a védelmi és biztonságpolitikában elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése – jelentette ki Andrzej Szejna lengyel külügyminiszter-helyettes (képünkön) pénteken az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban.

A lengyel kormánykoalíció részét alkotó Új Baloldal tömörülést képviselő miniszterhelyettest az interjúban főnöke, Radoslaw Sikorski előző napi parlamenti beszéde kapcsán kérdezték, amelyben a lengyel diplomácia vezetője az uniós döntéshozatalra is kitért.

Arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak bele kellene-e egyeznie abba, hogy feladja vétójogát az EU-ban, Szejna azt válaszolta: nem egyeznek bele a vétójog teljes feladásába.

Hozzátette: a lényeg az, hogy „bizonyos döntéshozatali szinteken” beszéljünk a témáról, hiszen ha egyetértünk az EU bővítésével, egyebek mellett Ukrajna jövőbeli csatlakozásával, akkor „a vétójog kétélű kard lesz”.

Szejna fontosnak tartaná, ha a bővítés terén az EU tagállamai nem állapodnának meg a vétójog feladásáról. „Ha bővítésről van szó, minden országnak egyénileg kell döntenie” – jelentette ki.

Más témákban viszont Szejna szerint elképzelhető az egyhangú döntéshozatal megszüntetése. Ebben az összefüggésben a védelmi politikát említette, majd kijelentette: „amikor például a biztonságpolitikáról beszélünk, akkor látjuk, hogy az oroszbarát Magyarország esetében mennyire rosszul működik a vétójog”.

Radoslaw Sikorski szerdán úgy ítélte meg: nem biztos, hogy az EU reformjában elkerülhetetlen az alapszerződések módosítása, nem kizárható viszont, hogy a tagállamok egy része ettől teszi függővé az uniós bővítést. A reform legvitatottabb része az lehet, ha bizonyos területeken megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt – jegyezte meg Sikorski. Felvázolva lehetséges új megoldásokat, kijelentette: amennyiben az EU „több mint 30 tagú hatalommá” akar válni, „hatékonyabb döntéshozatalra van szüksége”.