Nem felel meg az átláthatósági követelményeknek sok Pest megyei önkormányzat

A K-Monitor, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó által 2019-ben meghirdetett Ez a Minimum! átláthatósági program eredményeinek idei értékeléséhez kapcsolódva helyi civil szervezetek közreműködésével tizenhárom Pest megyei önkormányzat átláthatóságát is megvizsgálták. Néhány kivételtől eltekintve átlag alatti vagy még annál is rosszabb eredmények születtek: a vizsgált települések közül az átláthatósági mutató Vecsés, Üllő, Veresegyház és Verőce esetében volt a legrosszabb, egyedül Szentendre közzétételi gyakorlata nevezhető egyértelműen jónak.

A K-Monitor az Átlátszó és a Transparency International Magyarország még a 2019-es önkormányzati választás előtt hirdette meg az Ez a Minimum!  átláthatósági programot. A kezdeményezés hat témában fogalmazta meg a helyi döntéshozatal átláthatóságának törvényi előírásokon alapuló és azt kiegészítő alapkövetelményeit.

A programot elindító három szervezet először az önkormányzati ciklus közepén értékelte a legnagyobb önkormányzatok közzétételi gyakorlatát, majd 2023 vége és 2024 márciusa között cikluszáró értékelést végeztek. Ezres nagyságrendű közérdekű adat és közzétételi forma meglétét vagy hiányát ellenőrizték a felmérésbe bevont 29 önkormányzat esetében. A vizsgálat eredményének megállapításait márciusban mutattuk be. 

 

 

13 Pest megyei települést is vizsgáltak

Emellett több Pest megyei civil szervezet is annyira fontosnak tartotta a témát, hogy maguk kezdték el elemezni: mennyire lehet tájékozódni a helyi döntésekről a saját településükön. A program során tizenhárom település – Biatorbágy, Csobánka, Diósd, Érd, Göd, Nagymaros, Nagytarcsa, Páty, Üllő, Szentendre, Vecsés, Veresegyház, Verőce – önkormányzatának átláthatóságát, hivatalos honlapját vizsgálták és értékelték.

A K-Monitorral együttműködő helyi civil szervezetek a Civil Kollégium Alapítvány kezdeményezésében létrejött CKA Pest megyei Civil Térségi Hálózat tagjai. Az Ez a minimum! programban az adott település egyik helyben működő civil szervezete végezte az értékelést, ezt pedig egy másik település hasonló civil szervezete ellenőrizte.

Szentendre elöl, Vecsés leghátul

Az első vizsgálat novemberben zajlott, és az eredményeket kizárólag az önkormányzatok kapták meg, beleértve a polgármestert, a képviselőket és a jegyzőt is. Az önkormányzatot értesítő levélben táblázatos formában szerepelt az értékelés, felhívva a figyelmet az esetleges hiányosságokra. Az önkormányzatoknak 2024 február végéig volt lehetőségük arra, hogy felülvizsgálják a közzétételi gyakorlatukat és javítsanak azon – ennek nyomán hat önkormányzat naprakészebbé tette az adatait.

A vizsgálat során a honlapon elérhető tartalmakat és azok közzétételének módját pontokkal értékelték a civil szervezetek a megadott szempontok alapján; maximálisan 65 pontot lehetett elérni. Az értékelés szerint néhány kivételtől eltekintve a vizsgált önkormányzatok átláthatósági mutatója a 26 pontos átlag alatti vagy még annál is rosszabb eredményt mutat.

A települések közül

egyedül Szentendre közzétételi gyakorlata mondható egyértelműen jónak (47 pont), míg Vecsés döntéshozatali átláthatósága értékelhetetlen (12 pont).

Azonban Üllő, Veresegyház és Verőce önkormányzati honlapja is elégtelen minősítést kapott e tekintetben. A többi, átlag (26 pont) alatt teljesítő önkormányzat sem büszkélkedhet az elért eredményével, mert a legfontosabb közérdekű adatok nem, vagy csak részben érhetőek el az adott település honlapján.

A ranglista így néz ki: Szentendre 47 pont, Göd 39 pont, Biatorbágy 34 pont, Páty 30 pont, Gyál 29 pont, Nagymaros 26 pont, Csobánka 25 pont,  Diósd és Nagytarcsa 21 pont, Üllő és Veresegyház 19 pont, Verőce 17 pont, Vecsés 12 pont.

 

Egyértelmű rangsort azonban nem lehet felállítani a települések között. Az átláthatósági követelményeket ugyanis az egyes önkormányzatok nagyon különböző módon teljesítették: míg egyes szempontoknak meg tudott felelni egy-egy adott önkormányzat, más követelményeket esetleg „gyatrán” teljesített. Ennek ellenére vannak olyan jegyek, amik az önkormányzatok átláthatóságát általában jellemzik, emellett a legjobb, valamint a legrosszabb átláthatósági mutatót elért önkormányzatok gyakorlatából is érdekes tanulságokat lehet levonni.  

Az önkormányzati működés nyilvánossága tekintetében elmondható, hogy a testületi ülések és közgyűlések anyagai (előterjesztések, jegyzőkönyvek) általában felkerülnek a honlapokra, a bizottsági ülések anyagai azonban jellemzően hiányoznak (Csobánka, Nagymaros, Üllő, Vecsés, Veresegyház, Verőce). Az ülések jegyzőkönyvében szinte sehol nem szerepel (a szentendrei önkormányzat kivételével) a szavazások név szerinti kimutatása – vagyis nem derül ki, hogy az egyes képviselők miként szavaztak egy adott kérdésben.

A határozatok és rendeletek sok önkormányzat esetében nincsenek összegyűjtve, és legfeljebb az ülések jegyzőkönyvéből bogarászhatók ki. Az is nehezíti az átláthatóságot, hogy témák szerint – keresőszavak segítségével – általában nem lehet keresni az ülések anyagában. Bár a közérdekű adatigénylések módjára vonatkozó információk jobb esetben elérhetők az önkormányzati honlapokon, a benyújtott adatigényléseket és az azokra adott válaszokat általában már nem teszik közzé.

A pénzügyekről kevés a nyilvános adat

Súlyos hiányosságok vannak a költségvetési gazdálkodás átláthatósága tekintetében is. A költségvetésről nem készülnek közérthető összefoglalók, sokszor csak a testületi anyagok közt lehet rátalálni ezekre az adatokra. Az önkormányzatoknak emellett nyilvánossá kell(ene) tenniük közbeszerzési terveiket és szerződéseiket, valamint a közbeszerzési eljárások, a célzott támogatások, a kiírt és benyújtott pályázatok dokumentumait.

Ezek azonban szinte az összes település esetében rendkívül hiányosan szerepelnek a honlapokon – a teljes dokumentáció közzététele helyett sok esetben csak lista található. Biatorbágy, Diósd, Göd, Gyál, Nagymaros, Nagytarcsa, Páty, Üllő, Vecsés, Veresegyház, Verőce önkormányzati honlapjáról sok gazdálkodási adat hiányzik. Emellett közérthető táblázatos adatbázisok helyett sokszor ömlesztve, vagy hiányosan kerülnek fel dokumentumok a honlapra – ha egyáltalán felkerülnek.

Az elszámoltathatóság követelményének érvényesüléséről a képviselői és tanácsnoki beszámolók, a vagyonbevallások és a közmeghallgatások jegyzőkönyvei adnának képet, ám ezek is sok esetben hiányoznak.

 

A települések közül Szentendre honlapja közli a legtöbb adatot az önkormányzat működéséről, s a szentendrei önkormányzat az egyike azoknak, ahol a vizsgálatot végző Civil Kotta Egyesület értékelése alapján a hiányosságokat igyekeztek pótolni. A testületi és bizottsági ülések anyagai elérhetők – bár keresőszavakkal nem lehet bennük keresni –, a gazdálkodásra (közbeszerzési eljárásokra, szerződésekre, pályázatokra) vonatkozó adatok és dokumentumok letölthetők. De itt is vannak hiányosságok: például nincsenek közzétéve a tanácsnoki, képviselői beszámolók, s az önkormányzat által nyújtott támogatások adatai is hiányoznak.

A legkevesebb információt a vecsési önkormányzat honlapja nyújtja. A testületi üléseknek csak a meghívói érhetők el, az előterjesztések hiányoznak, a bizottsági ülésekről pedig semmilyen dokumentum nincs fenn. A gazdálkodásra vonatkozó adatok is rendkívül gyérek: nem tudni, milyen szerződéseket kötött és milyen célzott támogatásokat nyújtott az önkormányzat, s hogy milyen közbeszerzések történtek 2019 óta. Szintén nem találhatók meg a weboldalon a képviselők beszámolói és vagyonbevallásai.

Csak hat önkormányzat javított

A projekt célja az volt, hogy a június 9-ei önkormányzati választásokig átlátható és jól használható települési honlapokon tájékozódhassanak az ott élők a testület munkájáról. Hiszen a választópolgárok elsősorban az önkormányzati weboldalakon közzétett információk alapján lennének képesek megalapozottan szavazni a választáskor.

Ezért is kaptak több hónapnyi időt az önkormányzatok arra, hogy a civil szervezetek által kiküldött első értékelések nyomán kiegészítsék, javítsák a honlapjukon lévő tartalmakat. Azonban megdöbbentő módon

hét település esetében a polgármesterek és jegyzők válaszra sem méltatták az értékelést küldő szervezeteket,

mintha az átláthatóság számukra nem volna fontos – pedig a civilek több esetben konkrét javaslatokat is tettek a módosításra.

A megkeresésre végül hat település esetében jött válasz: Diósd, Gyál, Nagymaros, Páty, Szentendre és Verőce önkormányzata kisebb-nagyobb módosításokat hajtott végre a honlapján, és naprakészebbé tette az adatokat. A hiányok pótlása azonban nem lett teljes, ezt tükrözik a második értékelés során adott pontszámok.

A közzétételi adatok hiányossága magyarázható nemtörődömséggel, kényelmességgel – de gyaníthatóan azzal is, hogy bizonyos információkat az önkormányzatok szándékosan igyekeznek eltitkolni. Vélhetően az állampolgárok többsége sincs tisztában azzal, hogy milyen adatok megismerhetőségéhez van joga, és mit kérhet számon a választott képviselőin.

Viszont a projekt eredményeinek ismertetése és a vizsgálatban résztvevő civil szervezetek tájékoztatója munkája a jövőben segítheti a helyi lakosokat abban, hogy elvárják, sőt kikényszerítsék az önkormányzatok átláthatóbb működését.

Bodnár Zsuzsa

Az átláthatósági programban vizsgált Pest megyei önkormányzatok egyéni eredményei, részletes értékelései ezen a linken érhetőek el. A projektről, valamint az Ez a Minimum! pontjairól a program honlapján lehet részletesen tájékozódni.