Nem csak a geopolitikai feszültségek, az energiaválság vagy az infláció, hanem az éghajlatváltozás is egyre inkább fenyegeti a globális gazdaságot, amely összességében ötödével zsugorodhat az évszázad közepére – mutat rá egy friss tanulmány, összegezve a szélsőséges időjárás eddig tapasztalt gazdasági hatásait. Ez alapján megállapították: leginkább Európában csökkenhet a jólét az elkövetkező időszakban. 

A Potsdami Klímahatáskutató Intézet (PIK) számításai szerint a globális felmelegedés következtében még akkor is veszteségek elé néz a világgazdaság, ha a klímakárosító gázok kibocsátását a jövőben drasztikusan csökkentik, és sikerül évente két fokra szorítani a globális felmelegedést. Enélkül pedig évente 38 billió dollárnál nagyobb gazdasági károkkal kell számolni – ez hatszor nagyobb összeg, mint amibe a globális klímavédelmi intézkedések kerülnek. 

A szélsőséges időjárás, a viharok és erdőtüzek miatt a veszteségek látványosan megjelennek a mezőgazdasági hozamokban, a munkatermelékenységben és az infrastruktúra változásaiban.

Összemegy a gazdaság, nőnek a károk

A prognózis szerint a várható károk régiónként nagyon eltérőek lehetnek, de főként a legszegényebb és az éghajlatváltozásért legkevésbé felelős országokat érintik a legsúlyosabban. Magas bevételkiesés várható a legtöbb régióban, beleértve Észak-Amerikát és Európát is, míg a klímakrízis Dél-Ázsiát és Afrikát sújtja a legjobban.

Németország esetében – akárcsak az USA-ban – a kutatók azt jósolják, hogy harminc éven belül a gazdaság 11 százalékkal zsugorodik egy éghajlati hatások nélküli forgatókönyvhöz képest, ehhez azonban két fok alá kell korlátozni a globális felmelegedést, különben a termeléskiesés ennél is nagyobb lesz.

Az ENSZ szerint viszont a jelenlegi klímavédelmi tervek még nem elegendőek a várható veszteségek minimalizálásához.

Nem volt üres riogatás a klímaválság

A kiigazítási intézkedésekre azért van szükség, mert a most prognosztizált károk a már korábban kibocsátott üvegházhatású gázok következményeiként jelentkeznek a jövőben.

Ez pedig azt jelenti, hogy az iparosodott országokban, például a németeknél drasztikusan és azonnal csökkenteni kell a CO₂-kibocsátást, különben a veszteségek Európa legnagyobb gazdaságában az évszázad végére elérik a globális átlagot, akár a 60 százalékot is.

A potsdami kutatók jelenlegi számításai meglepően közel állnak a Stern-jelentésként ismert előrejelzésekhez, amelyeket Nicholas Stern közgazdász készített csaknem húsz évvel ezelőtt, a brit kormány megbízásából. 2006-ban megállapította: a klímaváltozás a nemzetközi gazdaságot mintegy 20 százalékos visszaeséssel fenyegeti, amely jóslat beválni látszik mostanra. 

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy sürgősen lépnünk kell. Minél tovább késlekedünk, annál nehezebb és költségesebb lesz az éghajlati és környezeti válság – mondta Matthias Kopp, a WWF Németország környezetvédelmi egyesületének munkatársa a dpa hírügynökségnek.

A fékre léphetünk a sztrádákon?

A károsanyagkibocsátás csökkentése érdekében sebességkorlátozást javasolnak a németországi autópályákon a környezetvédelmi szervezetek, mondván, hogy minél lassabban halad egy jármű, annál kevesebb üzemanyagot fogyaszt, és így kevesebb szennyező anyagot bocsát ki. Jelenleg a sebességkorlátozás nélküli szakaszokra a szövetségi kormány önkéntesen 130 kilométeres óránkénti végsebességet javasol, de a valóságban a sofőrök szabadon száguldozhatnak – a német autópályákon való gyorshajtást például turisztikai attrakcióként hirdetik a sportautókölcsönzők. Az ADAC autóklub és a rendőrség által is támogatott javaslat szerint a sztrádákon 120 kilométeres óránkénti sebességkorlátozás, míg az országutakon a 80kilométer/órás maximum már mérhető módon csökkentené a kibocsátást és a közúti balesetek számát, ám jelenleg nagy ellenállásba ütközik a felvetés – a bajor Keresztényszociális Unió pártja még petíciót is indított ellene – írja a Deutsche Welle.