Bár a szezonálisan igazított adataink alapján márciusban kicsivel több gyerek született, mint februárban, a romló trend nem tört meg.
Az első negyedévben 19 289 gyermek jött világra, 9,3%-kal, 1978-cal kevesebb a 2023. január–márciusinál. 2024 szökőév, ezért egy nappal hosszabb időszak népmozgalmi eseményeit kell figyelembe venni. A szökőnaphatástól tisztított születésszám 10%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. Ezen belül januárban 12, februárban 8,7, márciusban 10%-kal kevesebb volt az élveszületések száma, mint 2023 azonos hónapjaiban - írja a KSH.
A romló demográfiai trend egyik fontos tényezője, hogy a szülőképes korú nők száma csökken, ezért minden más tényező változatlansága mellett törvényszerű a mérséklődés a születésszámban. Ezt ellensúlyozhatná a gyerekvállalási kedv emelkedése, vagyis ha a családok több gyereket vállalnának a korábbi évekhez képest. Ennek mérésére a legjobb (bár értelemszerűen késleltetett) mutató a teljes termékenységi arányszám, ami a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán a friss születési adatok alapján. A KSH mostantól havi bontásban is közzéteszi a mutatót. A márciusi adat 2020 óta a legkisebb, a trend pedig itt is csökkenő. (A 2020 előtti éves átlagos arányszámok alapján valószínű, hogy a márciusi adat akár tízéves mélypontot is jelenthet.)
A gyerekvállalási kedv csökkenése mögött több tényező húzódhat. Régi tapasztalat, hogy a gazdasági válságokban, amikor a háztartások kilátásai bizonytalanabbá válnak, a gyerekvállalási kedv visszaesik. Ilyen szempontól az elmúlt négy év igen sűrű volt. A pandémia, az energiaválság, a magas infláció miatti reálbércsökkenés, a recesszió, a költségvetési problémák miatt szigorodó gyerekvállalási támogatások (CSOK-szűkítés, adókedvezmények inflálódása stb.), a sokszor bizonytalanságot sugalló kommunikáció mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a családok egyre kevesebb gyereket szeretnének.
Címlapkép forrása: Getty Images
