Formálódó új világrend: ki csap le hamarabb az államcsőd szélén álló országokra?

Elemzések2024. ápr. 26.Hosszú Lilla

A Moody's hitelminősítőnél Ukrajna, Venezuela és Libanon mellett számos afrikai ország is az államcsőd szélén tántorog. Az új világrendben kulcsfontosságú, ki ad majd hitelt ezeknek az afrikai országoknak.

Afrikában a nagyhatalmak (USA, Kína és Oroszország) igyekeznek befolyást szerezni: a most kialakított baráti kapcsolatok meghatározóak lesznek a következő század geopolitikai erőegyensúlyában - írta elemzésében Anne O. Krueger a Világbank korábbi vezető közgazdásza a Project Syndicate oldalon.

Éhezés, szegénység, rekorddöntő infláció és politikai instabilitás jellemzi Afrika számos országát, így egyértelmű, hogy azok nyugati segítségnyújtásra szorulnak. Még a kontinens legnagyobb gazdaságával és olajtartalékával rendelkező Nigéria lakosságának közel negyven százaléka él a szegénységi küszöb alatti körülmények között - emeli ki Krueger.

Nigéria helyzetét súlyosbítja, hogy számos multinacionális cég elhagyta az országot a nemzeti fizetőeszköz többszörös leértékelődése és a 31,7 százalékos inflációs ráta miatt.

Hasonlóan, Egyiptom 36 százalékos inflációval küzd, Dél-Afrika munkanélküliségi rátája pedig 34. százalék fölé emelkedett.

Egyiptom gazdasági helyzetét tovább rontotta a 2023-ban kitört izraeli konfliktus, azonban a Nemzetközi Valutalap és az Egyesült Arab Emírségek az országnak nyújtott 8. milliárdos hitellel és 35. milliárdnyi befektetéssel igyekszik stabilizálni az országot.

Ennek ellenére az Egyiptomban élők mintegy 60 százaléka továbbra is mélyszegénységben él.

Hasonlóan, a szubszaharai térség súlyos adósságválságára továbbra is fennáll, miután Etiópia és Zambia képtelen volt felvett kölcsöneit visszafizetni. Utóbbi azonban sikeres megállapodást kötött bizonyos magán befektetőkkel az ország szerkezeti újjáépítésének érdekében. Azonban – ahogy Krueger is kifejtette - a térség többi országa nem volt ilyen szerencsés.

A 2022. óta fizetésképtelen Ghána újjáépítési tervét elutasította az IMF, az úgyszintén segítségnyújtásra szoruló Zimbabwe pedig egy évtizeden belül harmadszorra vezette be új nemzeti fizetőeszközét.

Az elmúlt évtizedben lendületes gazdasági gyarapodáson áteső Etiópia a 2020-ban kitört polgárháború óta ugyancsak a Nemzetközi Valutaalap segítségnyújtására szorult, a Szudánban jelenleg is zajló véres polgárháború pedig migrációs válsággal és pusztító éhínséggel fenyeget. A Nemzetközi Valutaalap jelenlegi erőforrásai azonban nem elegendők ezen krízisek maradéktalan megoldásához- jelentette ki Krueger. A gazdasági válság további feszültségeket szül az Afrika társadalmi rétegeiben, így a politikai instabilitás és a folyamatosan előforduló puccsok még inkább megnehezítik a krízis orvoslását.

A nagyhatalmak közötti évek óta fennálló, de az utóbbi években növekvő rivalizálás ugyancsak aláássa a térség válságkezelési kísérleteit.

A korábban nyugati segélyekre számító afrikai országok elkezdtek más nagyhatalmak felé fordulni, erre bizonyíték a Nigerben kitörő 2023-as katonai puccs, amely után pedig orosz haderők vonultak be a térségbe, kiszorítva onnan Niger korábbi szövetségesét, az Egyesült Államokat.

Krueger arra figyelmeztet, hogyha a Nyugat és szövetségesei nem kezelik az afrikai válságot időben, a mélyszegénység, nyomor, éhínség és politikai instabilitás hatására Afrika többi országa is várhatóan a Nyugat rivális nagyhatalmai, Oroszország és Kína felé fordul majd.