Az idei év egyik érdekes részvénypiaci sztorija, amelyre eddig véleményem szerint kevesen figyeltek fel, az az, hogy az idei évben az európai 50 legnagyobb vállalatot magában foglaló Stoxx 50 index 1 százalékkal jobb teljesítményt ért el forintban denominálva, mint a legfontosabb amerikai benchmarknak számító S&P 500. Persze ez nem mondható releváns különbségnek, ennél azonban még érdekesebb az európai bankszektor idei évi teljesítménye. Ugyanis az ennek a szektornak a teljesítményét lekövető ETF az idei évben 26,5 százalékot emelkedett forintban denominálva, mely megközelítőleg 13 százalékkal teljesítette felül az idei évben az S&P 500-at. Ennek az emelkedésnek a hátterében több tényező is áll, és jelenleg azt gondoljuk, hogy még van további tere a szektor felülteljesítésének.  

Az elmúlt tíz évben ugyanis azt láthattuk, hogy a fejlett világban hozamsivatag volt. Ilyen hozamkörnyezetben a bankszektor kevésbé tud jó eredményeket felmutatni, hiszen minél alacsonyabbak a hozamok, annál kisebb kamatmarzzsal tudnak dolgozni a bankok, ami csökkenti az elérhető profitjukat. Jelenleg a világban azonban az látszik, hogy strukturális változások következtek be az tekintetében, emiatt Európában sem tér vissza a nullaszázalékos kamatok világa – vélhetően ezért fog a szektor jobban teljesíteni a jövőben. 

 

Az európai banki szabályozást tekintve azt láthattuk a 2008-as válság után, hogy nagyon szigorú tőkekövetelményeket vezettek be a szabályozók, amelyeknek eleget kellett, hogy tegyenek a szektor szereplői. A magasabb tőkekövetelmények pedig csökkentették a bankok jövedelmezőségét és növekedési kilátásait is. Jelenleg azonban már további szigorítást nem várnék a szabályozói oldalról, így ebből a szempontból is javultak a szektor kilátásai.

2023-ban az eurózónában alacsony volt a növekedés, azonban jelenleg az látszik, hogy a szolgáltató szektor BMI-mutatói újra konjunktúrát jeleznek, a javuló növekedési kilátások pedig egy olyan szektorra, amely érzékeny a gazdasági ciklusokra, kifejezetten pozitívan hathat.

A szektorindexet illetően jelentős súllyal bírnak az indexben az eurózóna perifériaországainak bankjai. Ezeket tekintve pedig tudjuk, hogy a mostani hétéves EU-költségvetési ciklusban jelentős mértékű forráshoz fognak jutni ezek az országok, ami nagyobb gazdasági növekedéshez fog vezetni, s amelyből a bankszektor is jelentős mértékben profitálhat.