Aggasztó jövőt jósol a 21 méterrel a tenger szintje alatt megtalált fal

Aggasztó jövőt jósol a 21 méterrel a tenger szintje alatt megtalált fal

A tenger alatt talált ősi fal rekonstruált képe (Fotó: IOW)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Németország balti-tengeri partjai mentén (tehát a tenger alatt) egy hajdani fal részletét tárták fel a búvárrégészek. Valószínűleg ez az építmény lehet a legrégebbi ismert európai „megakonstrukció”. Természetesen a fal felállítói nem a tenger alá építkeztek, erre sem okuk nem lett volna, és a hozzá szükséges technológia sem állt rendelkezésükre. Akkoriban teljesen másképpen festett Európa partvonala, mivel a jégkorszakban rengeteg víz kifagyott a világtengerekből, így a globális tengerszint mélyebben helyezkedett el a mostaninál. Az akkor part menti szárazföldi területek azóta több méternyi víz alá kerültek. Ez meglehetősen aggasztó jövőképet fest a jelenleg az alacsonyan fekvő parti régiókban élő emberek számára, hiszen a klímaváltozás előrehaladtával valószínűleg az Északi-sark is teljesen jégmentessé fog válni (legalábbis nyaranta), illetve a grönlandi és az antarktiszi szárazföldi jégpajzsokban őrzött irdatlan mennyiségű víz is a tengerszintet fogja emelni.

10 kilométerre fekszenek a felfedezett kőtömbök a Mecklenburgi-öböl jelenlegi partjaitól a Balti-tengerben a jelenlegi partoktól, a pomerániai Rerik városhoz közel.

971 méter hosszan terülnek el a kőtömbök, amelyeket véletlenül fedezték fel a Kieli Egyetem kutatói, amikor egy hallgatói terepgyakorlaton szonárral pásztázták a tengerfeneket egy kutatóhajóról.

21 méteres átlagos mélységben fekszenek a kövek, amelyek többségükben kisebbek egy méteresnél.

1673 kőtömbből áll a falmaradvány. Ezek között majdnem 1400 kisebb méretű és 288 nagyobb szikla található.

10 000 évvel ezelőtt, vagy még régebben emelték a helyben élő vadászó-gyűjtögető népcsoportok, akik az eljegesedés visszahúzódásával települtek le a térségben.

8500 évvel ezelőtt került víz alá az építmény, a Balti-tenger gyors tengerszint-emelkedése során.

142 437 kilogramm a kövek össztömege, és 53 köbméter az össztérfogatuk. A feltételezések szerint a rénszarvasok vadászatára használták a falat: ezzel terelték az állatokat a rájuk váró vadászok elé.



Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/8. számában jelent meg február 23-án.