rendőrség;tartozás;iskolák;beszállítók;kórházak;közintézmények;Magyar Államkincstár;

2024-04-26 05:55:00

Történelmi csúcsra, 134 milliárd forintra emelkedett a közintézmények lejárt tartozása

A tartozásállomány növekedése aggasztóan gyors: egy hónap alatt 20,7 milliárd forinttal, december óta pedig 68 milliárd forinttal nőtt. Az 559 költségvetési intézményből 285-nek van tartozása.

Nem csak a központi költségvetés hiánya döntöget rekordokat, hanem a közintézmények is, amelyek lejárt tartozása március végén történelmi csúcsra, 134 milliárd forintra emelkedett. A tartozásállomány növekedése aggasztóan gyors: egy hónap alatt 20,7 milliárd forinttal, december óta pedig 68 milliárd forinttal nőtt a kifizetetlen és lejárt adósság, vagyis szűk három hónap alatt az összeg megduplázódott – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból.

Eleve rossz üzenete van, ha egy költségvetési intézmény nem tudja fizetni a számláit, ám beszállítói oldalon az ilyen mértékű behajthatatlan követelés már a cégek működését is veszélyeztetheti. A MÁK adatai szerint a 134 milliárd forintból

A probléma mélységét jelzi, hogy 51 milliárd forint már most hatvan napon túl lejárt kifizetetlen számlát takar. Az 559 költségvetési intézményből 285-nek van tartozása, vagyis minden második költségvetési szerv képtelen a neki járó támogatásokból megélni. A probléma rendszerszintű.

A 134 milliárd forint tartozásból

Lapunk rendszeresen foglalkozik az egészségügyi és az oktatási intézmények adósságaival, ugyanis ez a két szektor évek óta képtelen tartozás nélkül működni. Március végén az egészségügyi tartozások már 90 milliárd forintra rúgtak, vagyis a teljes adósságállomány 70 százaléka a kórházaknál és a rendelőknél jelentkezett.

Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a kormány a nyár közepéig 104 milliárd forint tartozást fog rendezni az egészségügyben, ami azért lehetséges, mert a 90 milliárdos tartozásba nem számítják bele az alapítványi fenntartású egyetemi klinikák adósságát, mondván azok már nem közintézmények.

Az oktatási intézmények – pontosabban a Klebelsberg Központ – adóssága 3,4 milliárd forint volt az elő negyedév végén. Az összeg költségvetési szempontból nem jelentős ezért is érthetetlen, hogy a kormány, illetve közoktatásért felelős Belügyminisztérium miért képtelen ezt rendezni. A közoktatás másik intézményfenntartójánál, a kulturális és innovációs tárcánál, amely a szakképzési centrumokért felel, szinte ismeretlen fogalom a lejárt adósság. Azaz a szakképzésben a kormány meg tudja oldani a megfelelő finanszírozást.

A közoktatásnál nagyobb falat a rendőrség, illetve a büntetés-végrehajtási intézmények tartozása. A két szervezet külön-külön 17-17 milliárd forintos kifizetetlen számlát tologat maga előtt, vagyis a kórházak konszolidálása mellett a rendvédelmi szervek adósságrendezésre is hamarosan forrást kell kerítenie a kormánynak. Az ugyanis szinte kizárt,

Még egy terület van, amely visszatérően tartósan adósságokkal működik, ezek a kormányhivatalok. A MÁK adatai szerint március végén a szakhatósági ellenőrzési és a törvényességi ellenőrzésekért is felelős kormányhivatalok lejárt kifizetetlen adóssága 1,8 milliárd forint volt. A 20 megyei és fővárosi hivatalból 17-nek volt kisebb nagyobb adóssága az első negyedév végén. Értetlen, hogy még a hatósági feladatokat ellátó kormányhivatalok is tartoznak a beszállítóiknak.