Az éghajlatváltozás miatt melegebb és nedvesebb körülmények között élő rovarok nagyobb mértékben és egyre északabbra terjeszthetik ezeket a betegségeket. A globális felmelegedés ugyanis hosszabb meleg évszakokat eredményez, amely kedvez a szúnyogok szaporodásának és az általuk terjesztett betegségek kitöréseinek.
Az elmúlt két évtizedben nyolcszorosára nőtt az esetszám a Dengue-láz esetében. A betegséget terjesztő szúnyogok már nem csak a mediterrán vidéken fertőznek, a korábban is érintett területek, illetve Svájc, Németország és Ausztria – összesen 13 európai ország – mellett hazánk is érintetté vált.
Dengue-lázat terjesztő szúnyogok Magyarországon
A szakértők szerint a betegség leginkább a fertőzés szempontjából új területeken élő ember felkészületlen immunrendszere miatt veszélyes, akár
járványok is kitörhetnek.
Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó aszályok és árvizek tovább súlyosbíthatják a helyzetet Európa-szerte, ugyanis ezek további tenyészterületeket biztosítanak a szúnyogok számára. Rachel Lowe professzor, a Barcelona Supercomputing Center munkatársa arra figyelmeztetett, hogy ha nem történik változás, az évszázad végére egyenesen megduplázódhat azon emberek száma, akik szúnyogok által terjesztett betegségekkel fertőződhetnek meg. Ezért tartja fontosnak a korai előrejelző rendszerek fejlesztését, illetve a közegészségügyi intézkedések alkalmazását.
A malária kezeletlenül halálos is lehet
A szúnyogokon élő paraziták által terjesztett betegség eddig jellemzően trópusi vidékeken fordult elő. A megbetegedett emberek májából a parazita a véráramba kerül, és megfertőzi a vörösvértesteket. A fertőző szúnyogcsípés után általában 10-35 nappal később jelennek meg az első tünetek. A lappangási idő változó, legalább 6 nap, de némely betegségtípusok esetén több év is lehet. A kezdetben hőemelkedéssel, izomfájdalmakkal, fejfájással, hidegrázással és rossz közérzettel járó fertőzést gyakran influenzának vélik. A malária azonban verejtékezéssel és szabályos időközönként visszatérő, nagyon magas, akár 41 fokos lázzal is jár, ha nem kezelik, gyenge immunrendszerű ember esetén halálos is lehet.
A Dengue-láz klasszikus és vérzéses formában jelentkezik, csonttörő láznak is nevezik, ugyanis olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei között megtalálható láz, fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben életveszélyessé is válhat. Az egyik ilyen eset, a vérzéses dengue-láz vérzést, a vérerek szivárgását és a vérlemezkék számának csökkenését okozza. A másik életveszélyes eset a dengue-sokk szindróma, amely veszélyesen alacsony vérnyomást okoz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
