felsőoktatás;tüntetés;MTA;béremelés;tudósok;Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete;

2024-04-25 20:45:00

„Mit szeretnénk? Tárgyalást! Mikor? Most!” - Szóba sem áll a béremelést követelő tudósokkal a fenntartó

Béremelésért küzdenek az MTA-tól öt évvel ezelőtt elszakított kutatóhálózat dolgozói, de a fenntartó még tárgyalni sem hajlandó velük. Helyzetük csak romlott az átalakítás óta.

Még abban sem voltak teljesen biztosak, hogy melyik épületben keressék a kutatóintézeteiket fenntartó HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat központját azok a tudósok, akik csütörtökön a fővárosi Piarista utcában próbálták elérni, hogy tárgyaljanak velük egy esetleges béremelésről.

Az épület alatti árkádokat is rácsokkal zárták le a biztonsági emberek, akik arról tájékoztatták a szervező Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) képviselőit: nincs az épületben senki, aki szóba állna velük.

Az állami kutatóhálózatban dolgozó tudósok képviselői azért hívták az épület elé a kollégáikat,

Válasz gyanánt a központ szerdán csupán egy állásfoglalást tett közzé, amelyben azt írták: „a kutatóhelyekkel érdemi párbeszéd zajlik”. A mintegy 200 fős megjelent tömeg heves reakciója alapján nekik nem ez a tapasztalatuk. „Mit szeretnénk? Tárgyalást! Mikor? Most!” – skandálták többször is.

– mondta Bakó Imre, a TDDSZ elnöke, aki szerint a nyilatkozataik alapján a kormányzat nincs tisztában azzal, mennyit keresnek valójában a magyar kutatók.

„Négy éve vagyok tudományos dolgozó, három éve dolgozom a Nyelvtudományi Kutatóközpontban tudományos segédmunkatársként. A legnagyobb nehézséget mindig az anyagiak jelentik, a bérezésünk kritikán aluli.

És én még szerencsésnek mondhatom magam, hiszen teljes állásban tudtam elhelyezkedni, de ez fiatal kutatóknál nem jellemző” – osztotta meg a történetét az egyik felszólaló, Ágnes.

Mint azt a TDDSZ képviselője Szilágyi Adrienn a Népszavának elmondta, utoljára 2021-ben, az MTA kutatóhálózatának elszakítása után, a közalkalmazotti státusz megszüntetésével egyidejűleg kaptak a dolgozók 15-30 százalék közötti béremelést, ami azóta elértéktelenedett. Nem csoda, hogy nagyon sokan másod- illetve harmadállást is vállalnak, hogy meg tudjanak élni. Kutatóközpontonként és szakmánként is változhat, hogy mennyit keres egy tudós a HUN-REN hálózatán belül,

Ahhoz, hogy valaki kutatóként elkezdhessen dolgozni, az egyetemi diploma után még legalább négy évig doktori tanulmányokat kell folytatni, vagyis az állami kutatóhálózat 28 éves vagy idősebb embereket próbál ezekkel a bérekkel a tudományos élet felé csábítani.

A TDDSZ úgy számol, hogy az állami egyetemek dolgozóihoz hasonlóan számukra is egy legalább 50 százalékos béremelés jelentene valódi megoldást bár erre jelenleg kevés reményt látnak és szeretnék elérni, hogy hosszú távon legalább a diplomást átlagbért megkereshessék, amitől ma még nagyon messze vannak. „Az átalakításkor megszüntették a fiatal kutatói pályázatokat is, régebben erre volt egy elkülönített finanszírozási keret.

– mondta Szilágyi Adrienn, aki a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében dolgozik.

Mindemellett az átalakítástól fogva a mintegy ötezer dolgozó – a kutatók mellett az adminisztratív munkatársak – már nem számít közalkalmazottnak, hanem a Munka Törvénykönyvének hatálya alá kerületek, illetve nem tartoznak egyetlen minisztérium alá sem, ha fenntartójuknál a HUN-REN-nél nem sikerül érvényt szerezni az akaratuknak, következő lépésként legfeljebb a Parlamentben lobbizhatnak béremelésért. Márpedig a kutatóhálózat vezetése egyelőre nem áll szóba a dolgozók képviselőivel, de úgy tudni, az egyes kutatóközpontok főigazgatóival sem gördülékeny a párbeszéd.

– mondta Szilágyi Adrienn. 2023. május 1-je óta a hálózatot Gulyás Balázs orvos, neurobiológus vezeti és a dolgozók úgy tudják, hogy a szervezetre további átalakítás vár, amiről szintén nem tájékoztatják őket. Bár az egyes központok kaptak többlettámogatásokat a kutatóhálózat MTA alóli kiszervezése után, azóta több forrásmegvonással szembesültek, kénytelenek voltak nyugdíjazni és/vagy elküldeni az idősebb dolgozókat. A szűkös anyagi kereteket mutatja, hogy volt, ahol bezárják az épületeket a téli időszakban, hogy így spóroljanak a rezsin.

Stratégiai workshopokat tartanak, amelyek nagyon sokba kerülnek, ahelyett, hogy kidolgoznának egy béremelési stratégiát, vagy azon dolgoznának, hogy hogyan lehetne a fiatal, vagy már nem is annyira fiatal kutatókat a pályán tartani” – tette hozzá Szilágyi Adrienn. Szerinte félő, hogy a közeljövőben a kutatóhálózatot még inkább a profitorientáltság irányába szeretnék tolni, holott az alapkutatások vagy éppen a bölcsészettudomány nem képes közvetlen módon anyagi nyereséget termelni.