Orbán nem irredentizmusra, hanem politikai ereje növelésére használja Trianont
Miért tartja életben Orbán Viktor a száz éves trianoni szerződést – ezt a kérdést vizsgálta hosszú cikkében a Szabad Európa Rádió / Szabadság Rádió tudósítója, aki a várpalotai Trianon múzeumot kereste fel. Mint írta, a múzeum része a jobboldali Fidesz-kormány széles kampányának, amellyel az egyszerű magyarok körében a nemzeti egységet és az igazságtalanság érzését ápolja.
Ám a nagy és növekedő állami támogatás és az állam által kiadott tankönyvek ellenére, a magyarok többsége nem tud túl sokat a trianoni szerződésről, amit pedig tud, az többnyire téves információn és összeesküvés-elméleteken alapul.
Orbán Trianonban értékes eszközt talált a mai politikai és ideológiai harcok megvívásához: beszédeiben gyakran ábrázolja Magyarországot a Nyugat áldozataként. Régen ez Trianon volt, ma az EU.
Hatalomra jutása óta a környező országokban élő mintegy kétmillió etnikai magyar politikai és kulturális érdekei mellett lép fel, 2011-ben állampolgárságot, 2012-ben választójogot, 2024-ben pedig ingyenes vasútjegyet adott nekik. Mindez néha bosszantja a szomszédos országokat.
Putyin, akinek Orbán a leghűségesebb szövetségese az EU-ban, februárban interjút adott Tucker Carlsonnak, és ebben utalt a magyar irredentizmusra, egy bevágott képen pedig Dmitrij Medvegyev mögött olyan térkép volt látható, amelyen a Kárpátalja Magyarországhoz tartozik. A legtöbb magyar megfigyelő szerint azonban Orbán aligha érdekelt a területek visszaszerzésében, és Magyarországnak nincsenek területi igényei a szomszédaival szemben. A kormány Trianon és a határon túli magyarok kérdéskörét nem irredentizmusra, hanem a politikai ereje növelésére használja, például az EU-ban, Ukrajnával kapcsolatban.
A megfigyelők abban is egyetértenek, hogy Orbán álláspontja nem ideológiai gyökerű, hanem inkább politikai célszerűségen nyugszik – írta a Szabad Európa Rádió / Szabadság Rádió tudósítója, és példának erre is az Ukrajnával kapcsolatban az EU-ban tanúsított magyar magatartást hozta fel.
A Magyar Tudományos Akadémia egy 2020-ban készült felmérését részletesen ismertetve a szerző megállapította: a magyaroknak ugyan erős érzései vannak Trianonnal kapcsolatban, de a jelek szerint sokan nem túl sokat tudnak róla.
