Miért jön most Kína elnöke Budapestre?

Tavaly év végén az Eurázsia Központ igazgatójának segítségével elemeztük a magyar–kínai kapcsolatokat.

Magyarország számára Kína azért fontos gazdasági partner, mert a világ második legnagyobb gazdasága, 1,4 milliárdos piaca van, és fejlett technológiával rendelkezik. Ahhoz, hogy ezt a magyar vállalatok megfelelően ki is tudják használni, jó Kína-stratégiát kell kialakítaniuk. Kína számára azért fontos Magyarország, mert egy EU-s tagállamról van szó, jó földrajzi elhelyezkedéssel, valamint stabil politikai és gazdasági környezettel rendelkezik. Kína gazdasági együttműködéseket épít ki a világban, de ehhez stabil politikai környezet szükséges. Folyamatosan változó politikai környezetben az új kormányokkal mindig a nulláról kell kezdeni a tárgyalásokat, ez nem előnyös a hosszú távú tervek, együttműködések számára

– fejtette ki Horváth Levente tavaly decemberben.

„Ez az ország érdeke”

Arról is beszélt, hogy Magyarország a saját külpolitikai útját járja, a világrendi átalakulásra időben reagált a keleti nyitás politikájával, azóta pedig egyre szorosabb kapcsolatokat ápol Kínával és más ázsiai országokkal.

A keleti nyitás politikáját a »nyugati zászló alatt hajózunk, de a világgazdaságban keleti szél fúj« jelmondattal indította Orbán Viktor miniszterelnök. De ez nem azt jelenti, hogy a Nyugat helyett csak a Kelettel kell együttműködni. Diverzifikálni kell a kapcsolatokat, és a Nyugat mellett a Kelettel is együtt kell működni. Ez az ország érdeke

– fogalmazott az Eurázsia Központ igazgatója.

Emlékeztetett rá: 2024-ben van a 75. évfordulója annak, hogy Magyarország és Kína diplomáciai kapcsolatokat létesített, ez pedig lehetőséget adhat rá, hogy Kína államfője Budapestre látogasson.

Február végén arról írtunk, hogy már Vang Hsziahongnak, a Kínai Népköztársaság államtanácsosának, közbiztonsági miniszterének budapesti látogatása is arra utalt, hogy Hszi Csin-ping elnök Budapestre érkezhet.

A február 16-i Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Index kérdésére válaszolva kijelentette: a kormány örül annak, ha jön a kínai elnök, és bíznak benne, hogy Vang Hsziahong útja is ennek előkészítése volt.

Bár a kormányzati megerősítés elmaradt, megírtuk azt is, hogy idén a térségbe, méghozzá Magyarországhoz nagyon közel, Szerbiába látogat a kínai elnök. A kínai holdújév alkalmából tartott belgrádi fogadáson Alekszandar Vucsics szerb államfő megerősítette, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök Szerbiába érkezik. A Szabad Európa április elején arról írt, hogy értesüléseik szerint a kínai elnök május elején, Franciaország és Szerbia után Magyarországra is eljön.

Tovább erősödhet a magyar–kínai barátság

Gulyás Gergely végül a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, hogy valóban Budapestre érkezik Hszi Csin-ping. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a magyar gazdaságnak és Magyarországnak az az érdeke, hogy minél többekkel ápoljon jó viszonyt. Kína a világ egyik vezető hatalma, és már erősebb, mint az Európai Unió. Hozzátette: nem érdemes ideológiai korlátokat felállítani, a kormány örül a látogatásnak, a látogatás előkészítése zajlik.

Újságírói kérdésre a miniszter annyit még elárult, hogy elsősorban gazdasági együttműködésről lesz szó, ilyen értelemben ez a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok megerősítését fogja szolgálni. Konkrét ügyek, projektek lesznek napirenden.

A bejelentés után Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója nyilatkozott az Indexnek:

Magyarország és Kína között szoros kapcsolat és kölcsönös megértés van, mivel hasonlóan gondolkodik a két ország kormánya a világrend alakulásáról, a nemzetközi kapcsolatokról. A konnektivitást támogatják, ellenzik a háborút, és a békés tárgyalásokat sürgetik. Emellett Magyarország stabil politikai és gazdasági környezete is kedvező a két ország közötti kapcsolatok elmélyüléséhez.

Horváth Levente arról is beszélt, hogy a kínai államfő látogatása mindenképpen nagy jelentőséggel bír a magyar–kínai kapcsolatokban, ugyanis elnöksége alatt Hszi Csin-ping még nem járt nálunk. 2009-ben alelnökként volt már Magyarországon, a régióban elnökként Lengyelországban, Csehországban és Szerbiában járt 2016-ban.

Idén ünnepeljük a magyar–kínai kapcsolatok 75. évfordulóját, amelynek keretében Hszi Csin-ping látogatása még jobban megerősítheti a magyar–kínai barátságot, amely a keleti nyitás meghirdetése óta egyre szorosabb. Kína az elmúlt években többször is a legnagyobb befektető volt Magyarországon, amellyel több mint 20 ezer munkahelyet teremt. A keleti nyitás keretében megháromszorozódott a magyar–kínai kereskedelem is 2012 óta. Kína Magyarország legnagyobb Európai Unión kívüli partnere

– mutatott rá az Eurázsia Központ igazgatója.

Azt is kiemelte továbbá, hogy az elmúlt években több nagy beruházási projekt került meghirdetésre, illetve az elmúlt hetekben is új együttműködésekről számolhatott be a sajtó; Varga Mihály miniszter, majd Szijjártó Péter is Kínába látogatott, újabb befektetésekről és újabb, a két ország közötti közvetlen járatokról állapodtak meg.

Horváth Levente szerint jelenleg minden ország örömmel működik együtt Kínával a nemzetközi politikai nyomás ellenére, példaként említette Olaf Scholz német kancellár kínai útját és Emmanuel Macron tavalyi látogatását, amelyre válaszul most viszontlátogatásra érkezik a kínai államfő Franciaországba.

Az Eurázsia Központ igazgatójával Kínáról, a kínai–magyar kapcsolatokról nemrégiben interjút készítettünk az Index Kibeszélő című műsorában. A napokban arról is cikket közöltünk, hogyan lett Kína Magyarország legfontosabb gazdasági partnere az Unión kívül.

(Borítókép: Hszi Csin-ping kínai államfő (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Pekingben 2019. április 25-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs / MTI)