Magyarországon az idősek féltik leginkább a média szabadságát

A V4 országaiban végzett reprezentatív felmérés szerint itthon 2022-ben 48 százalék, 2023-ban pedig 56 százalék aggódott a média szabadságáért, az idei eredmény ehhez képest is 6 százalékos emelkedést mutat.

A magyarok 62 százaléka aggódik a média szabadsága miatt – derült ki a Committee for Editorial Independence alapítvány kutatásából, amelyet csütörtökön mutattak be Budapesten.

A V4 országokban végzett reprezentatív felmérés szerint itthon 2022-ben 48 százalék, 2023-ban pedig 56 százalék aggódott a média szabadságáért, az idei eredmény ehhez képest is 6 százalékos emelkedést mutat, míg az egyáltalán nem aggódók száma 33-ról 28, majd 23 százalékra csökkent. Hazánkban a legmagasabb, 35,2 százalék azok aránya, akik nagyon aggódnak emiatt, ez közel 12 százalékos emelkedés a 2 évvel ezelőttihez képest. Gergely Márton a HVG felelős szerkesztője az adatokat elemezve azt mondta, a növekedés valószínűleg a Fidesz „dollármédia” kampányának következménye, vagyis szerinte az eredményekben megjelenik, hogy a kormánypárti szavazók éppen a kormánykritikus, független médiumok mögött tételeznek befolyásoló erőket.

Ezt némileg alátámasztja a kutatás azon része, amelyben pártpreferencia szerint vizsgálták a résztvevők válaszait:

Az ellenzéki összefogás pártjaira szavazók körében ez 94 százalék, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra voksolók között 81, míg a Mi Hazánk híveinek esetében 53 százalék. Érdekesség, hogy míg Szlovákiában például a fiatalok féltik leginkább a média szabadságát,

Nő azoknak a száma Magyarországon, akik fontosnak tartják a média függetlenségét a politikától:

Ebben a tekintetben a többi V4-ország megelőz minket, bár Szlovákia és Csehország csak egy-két százalékkal, míg Lengyelországban 84 százalék tartja fontosnak a függetlenséget. Azzal a kijelentéssel, hogy „a médiatulajdonosoknak joguk van megmondani újságíróiknak, hogy mit írjanak vagy mondjanak”, a magyarok 58 százaléka nem ért egyet, ami alacsonyabb arány a többi országénál. Azzal az állítással pedig,

57 százalék ért viszont egyet azzal, hogy a szerkesztőségekben külső befolyásolás nélkül kell eldőlnie, hogy miről írnak, mivel foglalkoznak. A kutatásból az is kiderült, hogy a négy ország közül a magyarok bíznak legkevésbé a közmédiában, de nagyon nagy bizalmat éreznek a közösségi média és a különböző online üzenőfelületek irányába. A felmérésben az információs környezetet potenciálisan fenyegető tényezőkre is rákérdeztek, ebből kiderült,

Viszont meglepő, hogy a lengyelek még nálunk is jobban tartanak Soros György befolyásától (45,6 és 42,1 százalék)

A kutatási eredményekből jól kirajzolódnak az országokban az elmúlt időszakban végbement politikai változások hatásai. Jól látható, hogy leginkább Szlovákiában aggódnak a médiaszabadság miatt, nem véletlenül.

Mint azt az eseményen az országot képviselő Beáta Balogová az SME napilap főszerkesztője elmondta: Robert Fico miniszterelnök éppen most próbálja azt nagyon gyorsan véghez vinni a szlovák médiában, amit Orbán Viktor több mint 10 év alatt tett a magyarral. Ezzel szemben Lengyelországban a jobboldali populista PIS leváltása és az új koalíciós kormány hatalomra kerülése óta sokat javult a médiahelyzet, ami már az idei adatokban is látványosan megmutatkozik.