Alig két hónapot élt a február végén büszkén bejelentett Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ – legalábbis, ami az elnevezést illeti. Az április 23-án megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy a kormány máris ejtette a koncepciót, a nagy múzeumi összevonással létrejövő kulturális holding neve egyszerűen Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ lesz. Minden más vélhetően az eredeti terveknek megfelelően zajlik majd, vagyis a központ vezetője Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) korábbi főigazgatója lesz.
Csák János kulturális és innovációs miniszter február 27-én jelentette be, hogy Demetert bízza meg a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) irányításával – miután L. Simon Lászlót tavaly novemberben eltávolította az intézmény éléről –, így a PIM egykori feje hajthatja végre a múzeumok összevonását. Kiderült ugyanis, hogy a PIM és az MNM mellett Demeterhez kerül további négy intézmény: az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Ezek együttesét a Nemzeti Múzeum alapítója után Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központnak nevezték el. A névadást annyira ünnepélyes aktusnak gondolták a kormányban, hogy a bejelentés külön műsort kapott a közmédiában. Bármennyire is igyekeztek azonban nagyszabású adásban dokumentálni a központosítást, a produkció nem sült el a legjobban.
Az MNM pompás terében felvett beszélgetést Gulyás István vezette, és egy ponton a múzeum épületének gazdag történelmét emlegetve a falon függő festményre mutatott: itt van felettünk Széchényi Ferenc grófnak a portréja – mondta, majd rámutatott József nádor portréjára. Abban a teremben ugyanis nem az intézmény alapítója, hanem az osztrák főherceg látható (Barabás Miklós alkotásán), aki 1847-ben bekövetkezett haláláig, több mint fél évszázadon át volt Magyarország nádora. A Széchényi Ferencet ábrázoló műalkotás egy szinttel lejjebb, a Széchényi-teremben függ (Johann Ender olajfestménye).
A kínos bakiról a Magyar Hang is megemlékezett, de mire cikkünk megjelent, az MTVA munkatársai is felfedezték a tévesztést, ezért az adást gyorsan elérhetetlenné tették a közmédia online felületén. Később visszakerült a videó, de abból kivágták a kellemetlen részeket. A központosítás túlmutat a múzeumi összevonáson, a készülő új kulturális törvény értelmében az egyes területeket meghatározott intézmények alá szerveznék: a színházak például a Nemzeti Színház (Vidnyánszky Attila), a zenekarok a Nemzeti Filharmonikusok (Vashegyi György), az alkotóművészek pedig a Petőfi Kulturális Ügynökség (Demeter Szilárd) alá kerülhetnek. A tervezetről az Index írt elsőként, a minisztériumból kiszivárgó dokumentumok alapján. A napvilágot látott koncepciót számos kritika érte a kormányt, ám amint arra Hiller István korábbi kultuszminiszer, MSZP-s országgyűlési képviselő rámutatott, a törvényt őszig biztosan nem tárgyalja a parlament.
– Szellemi és lelki egzisztenciális válság van, és ha nem lépünk, ha nem hozzuk össze az erőinket, akkor bajban leszünk – fogalmazott a közmédia idézett műsorában Csák, aki szerint Demeter alkalmas arra, hogy az erőt lándzsahegyként maga előtt tartva kifejezze a magyar kultúra, a magyar identitás, a magyar kötődések rendszerét. Ahogy a miniszter számos egyéb kijelentése, úgy ez a mondat is a magyar nyelv (és értelem) szürke zónájában mozog, pontos megfejtése még várat magára.
Az azonban biztos, hogy Széchényi Ferenctől alig két hónap alatt megváltak. Talán a közmédia csúnya bakija szólt közbe: Széchényi Ferenc neve egybefonódott volna a miniszter kellemetlen tévesztésével? Vagy túl bonyolult lenne mindannyiszor leírni a magyar kultúra egyik legjelentősebb mecénásának nevét: „most akkor e-vel, vagy é-vel írjuk?” Talán a párhuzamosságok zavarnák össze az adminisztrációt (a Demeter alá sorolt OSZK nevében már ott szerepel Széchényi Ferenc neve)?
Az okokról megkérdeztük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, amint válaszolnak, hírt adunk az indoklásról. De végső soron mindegy, milyen néven szerepel majd a központ, a cél változatlan. A holdingot a megszorítás érdekében hozzák létre. A Magyar Hang korábban több forrásból is úgy értesült, hogy a központ elsődleges feladata a költséghatékonyság javítása lesz, egészen pontosan: Demeter Szilárdnak 20 százalékkal kell csökkentenie a kiadásokat. A megszorítás szükségességéről árulkodik az idei költségvetés is, amelyben a közgyűjtemények működési költségét 15 százalékkal karcsúsították.
