szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kínai kutatóknak sikerült kideríteniük, milyen hatásra függeszthető fel átmenetileg az emlősök embrióinak fejlődése.

Az embrionális diapauza a természet egyik legkülönlegesebb jelensége. Ez a terhesség korai szakaszában történhet meg, akkor, amikor a megtermékenyített petesejt még csak egy gyorsan osztódó sejtgolyó – ez az úgynevezett blasztocisztás stádium. Ha az emlősök embriója azt érzékeli, hogy nincs elég tápanyag a számára, egész egyszerűen képes felfüggeszteni a fejlődését, hogy később folytassa azt – vagyis nem hal el.

A diapauza régóta ismert a tudomány számára, a mögötte meghúzódó folyamatok azonban nem. A Kínai Tudományos Akadémia kutatói azonban ezt kezdték el vizsgálni, a mechanizmus ugyanis a meddőség és a daganatos megbetegedések kezelésében is fontos szerepet játszhat, mivel egyes rákos sejtek hasonló nyugalmi állapotot vehetnek fel – írja az Interesting Engineering.

AFP / ANP / Lex van Lieshout

A kutatók először jól táplált és alultáplált egereket vizsgáltak meg a blasztocisztás szakaszban. Utóbbi csoportban az embriók nem ágyazódtak be a méhbe, hanem vártak és kitartottak. Amikor azokat egy egészségesebb anyába ültették át, a fejlődést ott folytatták, ahol abbahagyták.

Ezután különböző tápanyagokat tartalmazó edényekben kezdtek egérembriókat növelni. Az találták, hogy a fejlődés akkor állt meg, amikor nem jutottak fehérjéhez és szénhidráthoz. Tekintve, hogy az élet fontos építőelemeinek tekinthetők, ez logikus is. Hogy van-e olyan maximális időtartam, ameddig az embriók képesek kikapcsolt állapotban maradni, egyelőre nem tudni, a jövőben azonban erre is meg kell találni a választ.

Létrehozták az első szintetikus emberi embriót, petesejt és hímivarsejt sem kellett hozzá

A Cambridge-i Egyetem kutatói által létrehozott szintetikus embrió segíthet megtudni, milyen folyamatok zajlanak le a fogantatás első heteiben. A kísérlet etikailag a szürkezónába tartozik: nincs ugyan megtiltva, de elvégzése számos kérdést felvet.

Csiang Szun, a Development című tudományos folyóiratban bemutatott kutatás vezetője szerint az, hogy ezt a megfigyelést sikerült bizonyítani azt jelenti, hogy a jövőben hatékonyabb lehet a meddőség kezelése. Az embriók mélyhűtése közismert technológia, ám még mindig nincs egyetértés abban, hogy ezeket az embriókat mikor lehet felébreszteni és beültetni a méhbe. A szakember szerint több klinikai tanulmány kimutatta már, hogy a hagyományos fagyasztott embriótranszfer növelheti a terhesség alatti problémák kialakulásának kockázatát. Emiatt úgy véli, alternatív módszereket kell kidolgozni az embriók megőrzésére.

Szun szerint a kemoterápiás kezelés után életben maradt rákos sejtek is a diapauza állapotában lévő embriókra hasonlítanak – vagyis védekezésként kikapcsolnak. Ha sikerül megérteni, hogy ezt milyen környezeti faktor hatására teszik meg, az nagyban segítheti, hogy a jövőbeni kezelések hatékonyak legyenek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.