A Twitter közösségi tényellenőrzése remekül veri vissza az oltásokkal kapcsolatos álhíreket

Egy friss kutatás szerint az X (leánykori nevén Twitter) közösségi tényellenőrző funkciója hasznos a vakcinákkal kapcsolatos álhírek visszaszorításában, írja az EurekAlert. A JAMA szaklapban megjelent tanulmány azt mondja: a közösségi megjegyzések több száz millió pontos és hiteles, a Covid-19-vakcinákkal kapcsolatos tényellenőrzést produkáltak, ez alapján pedig jelentős potenciált mutatnak az álhírek javításában más témákban is.

A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatása szerint a közösségi megjegyzések innovatív módját mutatják a tényellenőrzésnek. A közösségi jegyzetek létrehozása előtt a közösségi médiavállalatok különféle taktikákat alkalmaztak a félretájékoztatás leküzdésére, beleértve a cenzúrát, a shadowbannolást (a felhasználó vagy a tartalom elnémítása a platformon anélkül, hogy erről a felhasználót tájékoztatták volna), valamint általános figyelmeztető címkék hozzáadását a problémás tartalmakhoz.

„A közösségimédia-vállalatok azonban nem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni a félretájékoztatás elleni erőfeszítéseik belső működésének részleteit, vagy megosztani a hasznosságuk tanulmányozásához szükséges adatokat” – mondta Mathew Allen, a tanulmány társszerzője, a UC San Diego orvostanhallgatója.

2022 végén az X bevezette a közösségi megjegyzéseket, ami felhatalmazza az önkéntes, független, névtelen és ideológiailag sokszínű felhasználókat arra, hogy azonosítsák a téves információkat tartalmazó bejegyzéseket, és javítsák az álhíreket azáltal, hogy informatív „megjegyzéseket” fűznek a gyanús bejegyzésekhez. A folyamatot a nyilvánosság irányítja, nem a vállalat döntéshozói.

A kutatáshoz az amerikai szakértők összegyűjtötték az összes olyan megjegyzést, amely vakcinákkal vagy Coviddal kapcsolatos kifejezéseket említett, méghozzá azokat, amelyeket a közösségi megjegyzések program első évében, 2022. december 12. és 2023. december 12. között írtak. A 45 783 feljegyzésből 657 vonatkozott a Covid-vakcinákra, a havi jegyzetek aránya pedig 22-ről 186-ra nőtt a vizsgálat során.

Egy fertőző betegséggel foglalkozó orvossal és virológussal is kibővült kiértékelő csoport átnézte a véletlenszerűen kiválasztott megjegyzések témáját, pontosságát és a forrás hitelességét. A megvizsgált feljegyzések 51 százaléka foglalkozott a koronavírus-oltásoknak tulajdonított nemkívánatos eseményekkel; 37 százaléka volt összeesküvés-elmélet; 7 százalék vakcinaajánlás; és 5 százalék taglalta a vakcinák hatékonyságát. Ami a pontosságot illeti, a jegyzetek 97,5 százaléka teljesen pontos volt; 2 százalék csak részben, ami azt jelenti, hogy tudományosan vitatott következtetésekre jutott; és 0,5 százalék volt pontatlan.

Ami a forrásokat illeti, a feljegyzések 49 százaléka hivatkozott rendkívül hiteles forrásokra (például elsődleges adatforrásokra, lektorált tanulmányokra); 44 százalék közepesen hiteles forrásokra (például nagyobb hírügynökségekre vagy tényellenőrzőkre); és 7 százalék alacsony hitelességű forrásokra (például blogokra vagy bulvárlapokra).

Nimit Desai, a tanulmány társszerzője és az egyetem orvostanhallgatója azt mondta: „figyelemreméltó látni, hogy az online közösség milyen ügyességgel irányítja a beszélgetéseket a pontos és jó minőségű bizonyítékok felé, ha megfelelő eszközökkel látják el”.